Mit ettek az első magyarok a honfoglalás idején?

Elgondolkodtál már azon, mit ettek az első magyarok, amikor megérkeztek a Kárpát-medencébe? Volt-e már paprika az étlapon, vagy egészen más fogások kerültek István király asztalára? Merüljünk el az időben, és fedezzük fel, milyen meglepő finomságok kerültek a honfoglalók tányérjára.

Mielőtt a paprika megjelent

Ha a magyar konyhára gondolunk, legtöbbünknek a paprikával fűszerezett ételek, tartalmas pörköltek és a lecsó jut eszébe. Azonban, ahogy azt a Promotions is kiemeli, ezek az alapételek teljesen ismeretlenek voltak a honfoglaló magyarok számára. A paprika, paradicsom és burgonya még nem jutott el Európába, így a korabeli ételek egészen más, helyben fellelhető alapanyagokból készültek.

Illusztráció. Kiemelt kép: depositphotos.com

Az első magyarok előszeretettel használtak hagymát, káposztát, céklát, retket, erdei gombákat és bogyókat, fűszerezéshez pedig helyi növényeket, mint például tárkonyt, mentát vagy medvehagymát. Konyhaművészetük szorosan kötődött a természet körforgásához: azt használták fel, amit vadászni, gyűjteni vagy termeszteni tudtak. Az ételek egyszerűek, de táplálóak voltak, messze álltak a mai magyar konyhára jellemző gazdag fűszerezéstől.

Az első magyar pörkölt

A honfoglaló magyarok hagyományos ételei közül kiemelkedik az áldos, mely a mai pörköltek őse volt. Ünnepi fogásként készítették, gyakran áldozati állatok húsából, amelyet zöldségekkel és gyógynövényekkel főztek össze – csípős fűszerek nélkül. Akkoriban még nem ismerték a paprikát, így az ízeket a hús és a természetes fűszerek adták meg. Az áldost üstökben, nyílt tűzön főzték, és gyakran lepénykenyérrel fogyasztották, amely magába szívta a szaftos levet. Nem nehéz elképzelni a törzsfők lakomáit, ahol egy ilyen tartalmas étel volt az ünneplés középpontjában.

A mindennapi étrend

Ahogy a Pénzcentrum is megjegyzi, az első magyarok mindennapi étrendje meglepően változatos volt. A sertéshús, marhahús és a vadak, például a vaddisznó és őz ugyan alapételek voltak, de gyakran füstöléssel vagy szárítással tartósították őket a keményebb időszakokra. Gabonaféléket – árpát, kölest, búzát – termesztettek, ezekből kásákat vagy lepényeket készítettek. A tejtermékek, mint a túró, tejföl és a fermentált tejital, a tarhó, szintén fontos részei voltak az étkezéseknek, jóval azelőtt, hogy Európa többi részén elterjedtek volna. Az alma, körte és erdei bogyók, valamint a savanyított zöldségek hasznos tápanyagforrást nyújtottak. A méz pedig, amely már akkoriban is luxuscikk volt, édessé tette az ünnepi desszerteket.

Illusztráció Fotó: depositphotos.com

Mit evett István király?

Ahogy Magyarország a félnomád életformáról keresztény királysággá alakult át István király uralkodása alatt, sok régi gasztronómiai szokás még tovább élt. Azonban az udvari konyha, amelyhez István is hozzájutott, már jóval kifinomultabb volt: a legnemesebb húsok, friss gyümölcsök és mézzel édesített finomságok kerültek az asztalra.

A szomszédos kultúrák hatásai, valamint az új alapanyagok fokozatos megjelenése évszázadok alatt teljesen átalakították a magyar konyhát. Mégis, a honfoglalás kori ízek ma is tanúi annak, milyen leleményesek és természetközeliek voltak őseink.

Ha ezt a cikket angolul is szeretnéd elolvasni vagy megosztani, kattints ide: Daily News Hungary

Érdemes elolvasni:

• Ilyen volt a koszt egy átlagos középkori vengédlőben
• Az 1000 éves arab szakácskönyvben még a másnaposságra is találni megoldást
• 3600 éves sajtot találtak a régészek egy sírban