Európa legforróbb napjai: közel a rekord, ismét izzik a kontinens

A 2025-ös nyár már most az egyik legforróbbnak ígérkezik: Spanyolországban, Olaszországban és Görögországban napok óta 45 Celsius-fok körüli értékeket mérnek, és egyre több régióban borítja vörös kód a térképet. A meteorológusok szerint elképzelhető, hogy hamarosan megdől Európa eddigi hőmérsékleti rekordja.

Szokatlanul forró nyár

A mostani nyár már június végén komoly hőhullámokkal indult, különösen a Földközi-tenger térségében. A meteorológusok figyelmeztetnek: a forróságot Afrikából érkező meleg légtömegek, a felmelegedett tenger és az extrém szárazság együttesen fokozzák. Július második felében további hőhullámra számítanak, amely során a hőmérséklet helyenként ismét a 45 °C közelébe emelkedhet – bár a 48,8 °C-os rekord megdöntése egyelőre nem valószínű.”

Hőségriadók Európa-szerte

A veszélyt nem csak a nappali forróság, hanem a tartósan magas hőmérséklet okozza. Spanyolország, Olaszország és Franciaország több térségében is vörös riasztás van érvényben. Ezek a hőségriadók nem puszta figyelmeztetések: a hatóságok ingyenes vízosztást, hűsítő központokat és még munkavégzési korlátozásokat is bevezetnek a legmelegebb órákban. A hőmérséklet itt gyakran elérte 42–45 °C közötti értékeket.

2025 júliusának első napjaiban Franciaországban már több mint 16 megyében lépett életbe vörös riasztás, köztük Párizsban is. Ennek hatására az önkormányzatok ideiglenesen bezárták az iskolákat, betiltották a kültéri sporteseményeket, és megnyitották a közintézmények hűtött helyiségeit a lakosság előtt.

Spanyolországban, különösen Katalóniában, ahol a hőséghez erdőtüzek is társultak, a hatóságok riasztást adtak ki a fokozott tűzveszély és az emberi egészséget fenyegető extrém hőterhelés miatt. Olaszországban pedig július első hetében 18 nagyvárosban – köztük Rómában, Bolognában és Milánóban – is életbe lépett a vörös kód.

Európa hivatalos hőségrekordja: 48,8 Celsius-fok

Európa eddigi legmagasabb mért hőmérsékletét 2021. augusztus 11-én rögzítették a szicíliai Floridia városában: 48,8 Celsius-fokot. A rendkívüli adatot akkor még nemzetközi vizsgálatnak is alávetették, de a Meteorológiai Világszervezet (WMO) később hivatalosan is elismerte a rekordot.

Az érték azóta is tartja magát, és mérceként szolgál minden újabb hőhullám idején. A floridiai mérés nemcsak extrém időjárási esemény volt, hanem jelzésértékű pillanat is, amely a mediterrán térség sebezhetőségére és a klímaváltozás erősödő hatásaira hívta fel a figyelmet.

Nagyvárosokban még forróbb a helyzet

A hőhullámok a nagyvárosokat sújtják a leginkább. A „városi hősziget” jelenség (urban heat island) miatt a sűrűn beépített, leburkolt területek akár 5–7 °C-kal is melegebbek lehetnek a környező területeknél. Az aszfalt, a beton és a sötét tetőfelületek napközben elnyelik, este pedig visszasugározzák a hőt, így a városok éjszaka sem tudnak lehűlni. Ezt a hatást ellensúlyozhatja a több zöldfelület, világos burkolatok, parkok, fák és árnyékolás – sok város ma már így próbálja visszafogni a hőség hatását:

• Zürich: már 1991 óta törvény kötelezi az új és felújított lapostetős épületeket zöldtető kialakítására. Az előírás célja a városi hőmérséklet csökkentése és a biodiverzitás erősítése.

• Basel: a város az elsők között vezette be a zöldtetők kötelező alkalmazását már a 2000-es évek elejétől. Mérések szerint ezek a tetők akár 2,5–6 °C-kal csökkenthetik az épületek közvetlen környezetének hőmérsékletét.

• London: a brit fővárosban a kutatók a világos, hővisszaverő tetők  hatékonyságát vizsgálták. Egy 2024-es tanulmány szerint ezek átlagosan 1,2 °C-kal hűtik a városi levegőt, ezért Londonban sok esetben a zöldtetőket és a fehér tetőket együtt alkalmazzák.

Mi vár még ránk ezen a nyáron?

Magyarországon július első heteiben másodfokú hőségriadó van érvényben: az Országos Tisztifőorvosi Hivatal és a katasztrófavédelem június 30–július 4. között figyelmeztetett az országos melegre, különösen a belvárosokra, ahol a hőmérséklet akár napi 37 °C-ot is elérhetett Budapesten .

Európa egészét tekintve a WMO és Copernicus is megerősíti, hogy most épp egy kivételesen intenzív hőhullám sújtja a kontinenst, amely komoly egészségügyi és infrastrukturális kihívásokat állít az országok elé . Ez a jelenség arra utal, hogy a 2025-ös nyár közelít vagy már most beállt a legforróbbak közé Európában.

Kiemelt kép: Freepik.com

Kapcsolódó témák:

• Katasztrófa közeleg? Több mint 500 hektár égett le Bács-Kiskunban a hőség miatt fellángoló tüzekben
• Magyarország harmada elsivatagosodhat egy új kutatás szerint