2025 szeptember

Rekordalacsony hőmérséklet és sarki fény: ilyen időre számítsunk mostanában – képek, videók

Sarki fény a Duna-kanyarban

A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Lénárddarócon mínusz 1,8 Celsius-fok volt kedd hajnalban, “ez újabb szezonrekord” – írta a HungaroMet Zrt. a Facebook-oldalán kedden. A hétfő azonban más szempontból is nevezetesre sikerült időjárási szempontból: az amúgy is lenyűgöző Duna-kanyarból egy különleges légköri jelenség, a sarki fény is látható volt egy ideig. Cikkünk további részében pedig a várható időjárásról olvashatsz.

Rekordhideg és sarki fény

A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Lénárddarócon mínusz 1,8 Celsius-fok volt kedd hajnalban, “ez újabb szezonrekord” – írta a HungaroMet Zrt. a Facebook-oldalán kedden. Megjegyezték, hétfő hajnalban is Lénárddarócon mérték a leghidegebbet, mínusz 0,4 Celsius-fokot.

A bejegyzéshez készített infografika szerint kedd hajnalban a második leghidegebb a Nógrád vármegyei Zabarban volt, itt mínusz 0,4 fokot regisztráltak. A hajnali hőmérséklet országos átlagban 2,3 fokkal volt alacsonyabb az ilyenkor szokásosnál.

A Visegrádi-hegység egyik legmagasabb, ám kétségtelenül a legszebb panorámájú pontján, a Duna-kanyarra néző Prédikálószéken elhelyezett kamera eközben egyedülálló légköri jelenséget rögzített a tegnapi napon. Egyfelől délután egy gyönyörű kettős szivárványnak örülhettek az oda látogatók. Később, nagyjából este fél 9 körül pedig már a sarki fény derengett és “lejtett különleges táncot” a távolban.

Íme erről néhány fotó és egy videó:

Milyen idő várható a következő napokban?

Bátran kijelenthetjük, hogy véget ért a kifejezetten melegre sikeredett indiánnyár időszaka hazánkban, az elmúlt napok már nemcsak szelesek, de jóval hidegebbek is voltak a szeptemberi átlagnál. A HungaroMet szerint gyenge fagyra a következő napokban is van esély, főként a szokásos, hidegre érzékeny helyeken. Megjegyezték: egyáltalán nem számít rendkívülinek ez a hőmérséklet, ugyanis a szeptember végén mért átlagos minimum-hőmérsékletnek nagyjából megfeleltek a tegnap és tegnapelőtt hajnalban mért értékek.

A hét további részében igazi őszi időre számíthatunk kevés napsütéssel, hűvös idővel, főként a hajnali, reggeli és éjszakai órákban. A nappali maximumok 11 és 17 fok között alakulnak majd, minél magasabban és minél északkeletebbre vagyunk, annál valószínűbb, hogy kabátot kell majd viselnünk egész nap.

Záporra és esőkre szinte minden nap számítani lehet, így az esernyőt sem érdemes otthon hagyni, ha hosszabb útra megyünk otthonról. Ennek megfelelően az ég jellemzően felhős lesz, csak pénteken számíthatunk arra, hogy a nap több órára kisüt és akkor is inkább csak a Dunántúlon. A szél is erősödni fog, egyes helyeken viharossá is válhat. További részleteket a következő napok időjárásáról az Időkép oldalán olvashatsz.

További, időjárással kapcsolatos híreinkért pedig kattints.

Az AI létrehozat velünk egy szuperhadsereget, amivel aztán kiirtja az emberiséget?

Mesterséges intelligencia Google AI

Szakértők szerint óriási trükkre készülhet az AI: az emberiséget veszi rá a gyilkológép létrehozására, hogy utána ellenünk fordíthassa.

A mesterséges intelligencia csellel megépítteti velünk a szuperintelligens robothadseregét, ami eltörli majd a civilizációt, vélik szakértők a LADbible cikke szerint. Ahogy arról mi is beszámoltunk, az AI „keresztapja”, Geoffrey Hinton már korábban figyelmeztetett: tigriskölyköt nevelünk otthon, és nem tudjuk mikor fog ránktámadni, azaz mikor fogja kiirtani az emberiséget.

Megássuk a saját sírunkat?

De a mostani jóslat talán még ennél is rémisztőbb. Két neves techszakértő, Eliezer Yudkowsky és Nate Soares szerint az emberiség szinte szó szerint saját kezével ássa meg a sírját. A szakemberek tapasztalatai alapján a mesterséges intelligencia már most olyan szinten van, hogy könnyedén manipulálni tud minket. Így csak tőle függ, hogy mikor éri el, hogy mi magunk építsünk meg egy szuperintelligens robothadsereget, amely végül könyörtelenül elpusztítja a fajunkat.

„Az emberiségnek le kell állnia” – figyelmeztetett Yudkowsky. „Ha bármelyik cég vagy csoport, bárhol a világon, létrehoz egy mesterséges szuperintelligenciát, akkor mindenki, a Földön minden ember meg fog halni.” Elég konkrét kijelentés. De van tovább: a két szakértő nem kevesebbet állít, mint hogy az emberiség kipusztulásának esélye 95 és 99,5 százalék között mozog.

Nem lesz visszaút

A két szakember aláhúzta: „Egy szuperintelligens ellenség nem fogja felfedni képességeinek teljességét, és nem fogja előre jelezni a szándékait”. Hozzátették: a harc biztosan nem lesz tisztességes, mert elég, ha csak egy ilyen rendszer létrejön, és az emberiség biztosan eltűnik.

Persze adja magát a kérdés: miért csinálna ilyen butaságot az ember, miért hozna létre egy bármire képes szupergépet? De valójában mit is látunk, ha körülnézünk? Már most robotok végzik helyettünk a házimunkát, válaszolnak a kérdéseinkre, vagy épp robotfoci-bajnokságokat játszanak. Katonai célokra való felhasználásuk már csak egy karnyújtásnyira van. Miért ne lenne a fejlesztőkben – vagy még inkább a megrendelőkben – kísértés arra, hogy egy soha el nem fáradó, hibátlanul célzó, a parancsokat vakon végrehajtó robotot is létrehozzanak?

Teljesen álljunk le az AI használatával?

Yudkowsky és Soares nem fukarkodnak a nagy szavakkal: azt javasolják, hogy minden olyan adatközpontot, amely a szuperintelligencia jeleit mutatja, azonnal bombázzunk le, még mielőtt késő lenne.

De tényleg ekkora lenne a baj? Tényleg ott tart már az emberiség, hogy vagy azonnal leállunk az AI fejlesztésével, vagy önként menetelünk előre a saját pusztulásunkba? Az lenne a megfelelő döntés, ha inkább visszatérnénk azokba az időkbe, amikor a robotporszívó nem takarított fel helyettünk, az algoritmus nem találta ki, hogy milyen videót szeretnénk épp megnézni, a ChatGPT pedig nem válaszolt azonnal minden kérdésünkre?

Vagy inkább csak olcsó pánikkeltés ez az egész történet?

Ez is érdekelhet:

Kiemelt kép: Pixabay

Újra Budapesten koncertezik a brit fenomén: így tudsz rá jegyet szerezni

Sting budapesti koncert

A tizenhétszeres Grammy-díjas művész, STING új, európai dátumokat adott hozzá a Cherrytree Music Company és a Live Nation által szervezett, nagy sikerű STING 3.0 világturnéjához, amelynek keretében június 18-án, csütörtökön a budapesti MVM Dome-ban lép fel slágereivel.

Újra Budapesten a brit virtuóz

Sting régi zenésztársa, a virtuóz gitáros, Dominic Miller, valamint a dinamikus dobos Chris Maas (Mumford & Sons, Maggie Rogers) társaságában tér vissza, és magával hozza diszkográfiájának legizgalmasabb slágereit, valamint ritkaságait is. A STING 3.0 elnevezésű turné állomásai pillanatokon belül teltházassá válták és a koncertsorozat lelkes kritikákat kapott a sajtóban is:

  • „Ez egy olyan este volt – világszínvonalú előadók és előadás egy meghitt térben -, amelyről még évekig beszélni fognak” (Oakland Press)
  • „Sting karizmát, intellektust és hangzásbeli kifinomultságot ötvöz ebben a turnéban” (USA Today)
  • „[Sting] hangja épp olyan erős, mint eddig, még mindig minden idők egyik legnagyobb basszusgitárosa és tökéletes előadó.” (Consequence)
  • „… olyan szintű mesteri tudás és színpadi jelenlét, amely egyszerre csodálatos elbűvölő.” (The Atlanta Journal-Constitution)
Sting budapesti koncert
Forrás: Live Nation közlemény

Most, az Amerikában és Dél-Afrikában nagy sikert aratott STING 3.0 turné egy különleges koncertsorozattal folytatódik Európában.

  • Nagy vihart kavart a Rolling Stone magazin minden idők legnagyobb énekese listája, sok nagy név kimaradt!

Ekkortól és így vehetsz majd jegyet

Sting, aki úttörő munkásságáról ismert szólóelőadóként, valamint a meghatározó The Police zenekar frontembereként és dalszerzőjeként ismert, fényes karrierje során folyamatosan feszegette a zenei innováció határait. A STING 3.0 turné egy új, dinamikus korszakot képvisel, amely hatalmas repertoárjának válogatott darabjait mutatja be egy háromtagú formáció lencséjén keresztül, és inspirálta új dalát „I Wrote Your Name (Upon My Heart)” címmel – amit a négyszeres Grammy-díjas hangmérnök, Robert Orton kevert – és amely a Cherrytree Music Company/Interscope Records gondozásában jelent meg.

Sting budapesti koncert
Forrás: Live Nation közlemény

Emellett új koncertalbuma, a STING 3.0 LIVE már digitális formában, CD-n és 180 grammos vinyl-en is elérhető. A lemez dalait a STING 3.0 elnevezésű világturné során rögzítették, legnagyobb slágereinek gyűjteménye, azonban különlegességként szerepel rajta a Be Still My Beating Heart is, amelynek korábban még nem jelent meg koncertváltozata. A 10 dalos digitális albumon szerepel Sting 1987-es Fragile című kislemezének élő felvétele is, amelyet nemrég egy gyermekkórus is feldolgozott a Netflix Adolesence című minisorozatának egyik epizódjában.

A koncertre elsőként Sting hivatalos rajongói klubjának tagjai válthatnak jegyet október 1-től a www.sting.com oldalon keresztül. A regisztrált Live Nation tagok október 2-án, 11 órától csatlakozhanak az elővásárlási lehetőséghez, míg a teljes körű jegyértékesítés október 3-án, 11 órakor indul a LiveNation hivatalos oldalán. A STING 3.0 turné összes többi előadására a jegyek már kaphatók a sting.com oldalon.

Sting budapesti koncert
Forrás: Live Nation közlemény

Még több, koncertekkel kapcsolatos hírért kattints.

17 Grammy-díj, Rock and Roll Hall of Fame

Sting látványos karrierje során 17 Grammy-díjat nyert, beiktatták a Rock and Roll Hall of Fame tagjai közé és világszerte 100 millió albumot adott el, mint a világ egyik karakteres szólóelőadója és a The Police egykori frontembere. Zeneszerző, énekes-dalszerző, színész, író és aktivista lévén Sting Golden Globe-díjjal, négy Oscar-jelöléssel, Tony-jelöléssel, a Billboard magazin Century Award díjával, valamint a Kennedy Center Honors kitüntetésével is büszkélkedhet. Sting olyan emberi jogi szervezetek iránti támogatása, mint a Rainforest Fund, az Amnesty International és a Live Aid, tükrözi művészetének egyetemes hatását. Feleségével, Trudie Stylerrel közösen alapította 1989-ben a Rainforest Fundot a világ esőerdői és az ott élő őslakosok védelme érdekében.

Magyar cikkre hivatkozva állította az orosz külügy, hogy Ukrajna NATO-országokat támadna

Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin 2023-ban

Egyetlen magyar cikkre hivatkozva állította Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője, hogy Ukrajna szabotázsakciókat tervezhet NATO-tagországokban, majd mindezt Oroszországra hárítaná.

Szeptember 26-án Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője egy Telegram-bejegyzésben arról írt:

„Több magyar lap is beszámolt Zelenszkij terveiről, miszerint Romániában és Lengyelországban szabotázsokat hajtana végre, hogy azokat Oroszországra kenje.”

Zaharova azonban úgy tűnik egyetlen magyar portál, a Pestisrácok cikkére hivatkozott, amely pedig egy névtelen Telegram-bejegyzést idézett forrásmegjelölés nélkül.

Maria Zaharova orosz külügyi szóvivő
Marija Zaharova egy sajtótájékoztatón. Forrás: Selçuk Acar/Anadolu

Egy hivatkozás nélküli cikkből nemzetközi ügy

Az esetről a Telex is beszámolt, ahol megírták, hogy  a Pestisrácok szeptember 26-án megjelent  „Háború Ukrajnában: ha ezt a térképet megnézed, többé nem hiszed el senkinek, hogy állóháború van!” című cikke végén arra utal a szerző, hogy az ukrán különleges szolgálatok a fegyveres erőkkel közösen támadásokat és robbantásokat tervezhetnek Romániában és Lengyelországban, az ottani logisztikai központok ellen.

A szerző, Magyar B. Tamás azonban nem nevezett meg semmilyen konkrét forrást. Csupán annyit írt: „ugyanakkor furcsa híreket sodor a Telegramon a szél, aminek már a fele sem tréfa”. A cikkből nem derül ki, melyik Telegram-csatornáról van szó, és újságírói kutatások sem találtak nyomát annak, hogy bárhol máshol megjelent volna ilyen információ.

Ennek ellenére Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője már „több magyar médiára” hivatkozott, amikor saját bejegyzésében idézte a Pestisrácok.hu állítását, és ezzel nemzetközi szintre emelte a történetet.

Oroszország orosz külügy magyar sajtó dezinformáció Ukrajna
A háborús kommunikációban a dezinformáció gyakran alkalmazott eszköz mindkét oldalon, ezért érdemes minden hírt óvatosan kezelni. Kép: depositphotos.com

A dezinformáció első láncszeme

Marija Zaharova Telegram posztját Buda Péter volt nemzetbiztonsági főtiszt vette észre, aki blogbejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a történet klasszikus orosz dezinformációs séma szerint bontakozott ki: előbb egy ellenőrizetlen információ jelent meg egy magyar portálon, majd erre hivatkozva az orosz külügyminisztérium hivatalos kommunikációja is átvette a vádat.

„Az orosz külügyminisztérium szóvivője egy névtelen és hivatkozás nélküli – tehát állítólagos – Telegram-posztra hivatkozva vádolja Ukrajnát hamis zászlós művelettel” – mutatott rá Buda Péter, volt nemzetbiztonsági főtiszt, aki részletesen elemezte az esetet a blogján.

Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin 2023-ban
Orbán és Putyin találkozója 2023-ban. Forrás: Creative Commons

Buda Péter hangsúlyozta: szó sincs arról, hogy a magyar hírszerzés valóban átadott volna ilyen információkat az oroszoknak, ahogyan azt a propagandaoldalak sugallják. Érvelése szerint, ha ez tényleg megtörtént volna, Moszkva aligha verte volna nagy dobra, hiszen ezzel nyíltan bizonyította volna, hogy egy NATO-tagország titkosszolgálata együttműködik az oroszokkal.

„Az ilyen műveletek azzal kezdődnek, hogy a terjesztendő hamis információt elültetik. Az elültetés rendszerint egy beszervezett vagy baráti újságíró, vagy egy olyan médiaplatform bevonásával történik, ahol nem kell számítani az állítások alapos ellenőrzésére. Jellemzően ismeretlenebb, szakmailag nem jegyzett szerzőket vagy médiumokat használnak erre, hiszen a komolyabb lapok kevésbé engedhetik meg maguknak az ellenőrizetlen hírek közlését. A megjelent információt aztán egy alacsonyabb rangú, de már ismertebb szereplő említi meg, akinek nyilatkozatát később a komolyabb sajtó is átveszi” – fogalmazott a szakember.

Oroszország orosz külügy magyar sajtó dezinformáció Ukrajna
A háborús kommunikációban a dezinformáció gyakran alkalmazott eszköz mindkét oldalon, ezért érdemes minden hírt óvatosan kezelni. Kép: depositphotos.com

Hogyan működik a „hamis zászlós” taktika?

Buda Péter blogbejegyzésében arra is kitért, hogy az eset jól mutatja, milyen módszerekkel építi fel a saját narratíváját az orosz propaganda. Mint írta, ennek egyik legismertebb eszköze a hamis zászlós művelet.

A volt nemzetbiztonsági főtiszt magyarázata szerint ez olyan akciót jelent, amikor egy szereplő szándékosan úgy hajt végre támadást, szabotázst vagy információs akciót, hogy a felelősséget másra lehessen terelni. Így az „ellenfél” kerül kellemetlen helyzetbe, miközben a kezdeményező tisztán marad.

„Először egy forrás nélküli Telegram-poszt jelenik meg, amelyet egy magyar újságíró cikkben idéz. Ezután a hivatkozás bekerül az orosz külügyminisztérium kommunikációjába, majd onnan már könnyen átveszik a nagyobb médiacsatornák is. A folyamat végére az ellenőrizhetetlen állítás hivatalos nemzetközi narratívává válik” – fogalmazott Buda Péter.

Az eset jól mutatja, hogyan válhat egy ellenőrizetlen forrásból származó állítás rövid idő alatt nemzetközi kommunikációs hivatkozási ponttá. A történet egyben arra is emlékeztet, hogy az információs térben zajló folyamatok önálló politikai jelentőséggel bírnak, és a sajtóban megjelenő tartalmak más szereplők kommunikációjában is felhasználhatók.

Veszélyben a magyar bor? Új szőlővész sújtja Magyarországot, sok helyen már túl késő

bussay-pincészet-bor-szolovalsag2 (1)

Az idei év a magyar borkultúra egyik legsúlyosabb válságát hozta el: az aranyszínű sárgaság fitoplazma (flavescence dorée) soha nem látott mértékben pusztítja a hazai szőlőültetvényeket. A 22 borvidékből már 15 érintett, több ezer hektár lehet fertőzött, és olyan ikonikus termőhelyek is bajba kerültek, mint a Somló vagy a Szentgyörgyhegy.

Mi okozza a járványt?

A betegséget egy fitoplazma nevű kórokozó okozza, melyet az amerikai szőlőkabóca terjeszt – tájékoztat az Agroinform. A fertőzött tőkék levelei sárgulni kezdenek, hervadnak, végül a teljes növény elpusztul. Mivel ismert gyógymód egyelőre nincs, a terjedést kizárólag a kabóca elleni védekezéssel lehet lassítani. A tapasztalatok szerint a betegség gyorsan terjed: ahol ma egy fertőzött tőke van, ott két-három éven belül több százra nőhet a számuk.

bussay-pincészet-bor-szolovalsag (3)
Fotó: Facebook/Bussay Pincészet

Az első nagy áldozat: a Bussay-pincészet

A zalai Csörnyeföldön működő Bussay-pince drámai példája annak, milyen pusztítást végezhet a kór. Bussay Dorottya és Kis Tamás boraikkal évekig öregbítették Zala hírnevét, ma azonban szinte semmi nem maradt a birtok szőlőiből. Először a tramini ültetvény pusztult el, majd a pinot noir és más fajták is, egyedül a merlot és néhány olaszrizling-tőke bírta tovább.

„2025-ben a település nagy része elesett, nekünk a jövő évtől nincs egy tőke szőlőnk sem, mindent ki kell vágnunk” – írta Bussay Dorottya a Pannon Bormíves Céh borászainak írt levelében. A szakember szerint hiába jelezték éveken át a növekvő problémát, sem kártalanítás, sem elegendő segítség nem érkezett.

Országos fellépés indul

A helyzet súlyosságára reagálva az Agrárminisztérium és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) országos akciótervet indított. A program célja a fertőzés terjedésének lassítása és a szőlőültetvények védelme.

Az akció részei:

  • országos felderítés szemlecsoportok és drónos megfigyelés bevonásával,
  • a kabóca elleni növényvédőszeres védekezés, súlyosan érintett területeken akár légi permetezéssel,
  • laboratóriumi vizsgálatok és mobil mérőállomások helyszíni bevetése,
  • fertőzésmentes, tanúsított szaporítóanyag használatának ösztönzése,
  • az elhagyott szőlőültetvények kényszerkivágása.

A hatóságok a növényvédő szerek engedélyezését soron kívül vizsgálják, hogy a gazdák minél gyorsabban hozzájuthassanak a szükséges eszközökhöz.

bussay-pincészet-bor-szolovalsag2 (1)
Fotó: Facebook/Bussay Pincészet

A magyar bor jövője forog kockán

A borászok szerint nem csupán egy növénybetegségről van szó, hanem a teljes magyar borkultúra és vidékfejlesztés jövőjét fenyegető krízisről. Ha a járvány megfékezésére nem találnak hatékony stratégiát, magyar borvidékek sokasága vesztheti el szőlőültetvényeit néhány éven belül.

Van, aki kényszerű kísérletként alternatív ültetvények telepítésében gondolkodik – például olajfák ültetésében –, de ez sem gazdasági, sem kulturális szempontból nem pótolja a szőlőt.

A szakma ezért közös összefogást sürget. A legnagyobb kihívás most az, hogy a védekezés ne szigetszerűen, hanem országosan összehangoltan történjen. Ha sikerül időben beavatkozni, talán megmenthetőek a magyar szőlőültetvények és borvidékek – ellenkező esetben a jelenlegi válság évtizedekre beírhatja magát a magyar borászat történetébe.

A kormány segítséget ígér, mert veszélyben a teljes termés

Nagy István agrárminiszter szerint a helyzet komoly, mivel a teljes magyarországi szőlőállomány veszélyben van. Hazánkban 19 vármegyéből 13-ban van jelen már a kórokozó. Különösen Zala, valamint a Balaton környéki területek érintettek súlyosan. Nagy István leszögezte, a betegség az emberre semmilyen veszélyt nem jelent és a borba sem jut át, a szőlőben viszont rendkívüli károkat tud előidézni. Éppen ezért közös és azonnali fellépésre van szükség az aranyszínű sárgaság megfékezésére.

“A kormány cselekvési tervet fogadott el és 3,8 milliárd forintot különített el az aranyszínű sárgaságot terjesztő amerikai szőlőkabóca elleni küzdelemre. Ebből oldjuk meg a szemlét, a felderítést és a vegyszeres kezelést. Sőt, szükség esetén támogatjuk az ültetvények újratelepítését is” – mondta a tárcavezető, biztosítva a szőlősgazdákat arról, hogy ebben a helyzetben is segítő kezet nyújt a kormány.  cselekvési terv részeként országos felderítés indul. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 6-8 fős szemlecsoportokat állít föl, amelyek országszerte bejárják a szőlőterületeket. Előszűrés céljából a Nébih mobil laborautója helyszíni méréseket is végez.

“Nagy jelentősége van a tavaszi védekezéseknek, de a szüret utáni kezelésekkel is gyéríthető a kabócapopuláció, ezért országos növényvédőszeres program is indul. Mindent megteszünk azért, hogy megóvjuk a szőlőültetvényeiket” – közölte az agrárminiszter.

Új szabály miatt olcsóbb lesz a jegy októbertől a 100E reptéri járaton

Budapesti 100E reptéri járat

Holnaptól a fővárosi közösségi közlekedéshez érvényes digitális és papíralapú bérletek mellé a 100E reptéri járatot kedvezményesen, mindössze két vonaljegy áráért – azaz 1000 forintért – lehet igénybe venni.

Olcsóbb a 100E reptéri járatra a jegy holnaptól

A kiegészítő jegy a BKK BudapestGO alkalmazásában érhető el, és felszálláskor az érvényes bérlet bemutatását követően lehet érvényesíteni.

Október 1-jétől kedvezőbb lesz a belváros és a repülőtér közötti közlekedés: az érvényes Budapest-bérlettel (kivéve félhavi Budapest-bérlet), a Pest vármegyebérlet vagy országbérlet teljes árú vagy kedvezményes változatával papíralapon vagy digitális formában rendelkezők két vonaljegy áráért – azaz 1000 forintért – vásárolhatnak jegyet a 100E Repülőtéri Expressz járatra.

Budapesti 100E reptéri járat
Forrás: FB/BKK

A kiegészítő repülőtéri vonaljegy a BudapestGO applikáción belül az „Egyéb közlekedési jegyek” menüpont alatt lesz elérhető, és kizárólag érvényes (digitális vagy papíralapú) bérlet megléte esetén vásárolható meg, illetve érvényesíthető. Felszálláskor az utasoknak be kell mutatniuk az érvényes bérletüket, majd ezt követően tudják érvényesíteni a kiegészítő repülőtéri vonaljegyet.

A turisták többet fognak fizetni

Az új jegytípus bevezetése mellett további változás, hogy október 1-jétől a nem bérlettel vásárolt 100E reptéri járatra érvényes vonaljegy ára 2200 Ft-ról 2500 Ft-ra emelkedik. Tehát amennyiben az utas nem rendelkezik érvényes Budapest-bérlettel, Pest vármegyebérlet vagy országbérlet teljes árú vagy kedvezményes változatával, nem jogosult kiegészítő repülőtéri vonaljeggyel utazni.

Liszt ferenc repülőtér ferihegy gyorsvasút
Koncesszióban valósul meg a Budapestet és a repülőteret összekötő gyorsvasút. Addig azonban még mindig a 100E busszal a legegyszerűbb az utazás – Fotó: Budapest Airport / bud.hu

Ha mégis vásárolt kiegészítő repülőtéri vonaljegyet, a fel nem használt terméket vissza tudja váltani, illetve az applikációban vásárolhat 2500 Ft-ért repülőtéri vonaljegyet, amellyel igénybe tudja venni a 100E Repülőtéri Expressz járatot. A 14 év alattiak, a 65 év felettiek, valamint a nyugdíjas bérlettel, MÁK-igazolvánnyal rendelkezők továbbra is díjmentesen vehetik igénybe a 100E reptéri járatot.

A javaslatot egyébként eredetileg Vitézy Dávid korábbi BKK-vezér, a Podmaniczky Mozgalom fővárosi képviselője nyújtotta be.

További, utazással kapcsolatos cikkeinkért kattints.

Fontos változások október 1-től: olcsóbb utazás, drágább vásárlás, adómentesség és kukaszállítás

Fontos változások október 1-től

Október 1-től több jelentős változás is életbe lép Magyarországon. Többek között új szabályok vonatkoznak majd a kukák elszállítására, drágulnak majd bizonyos termékek a kormány döntése miatt, viszont olcsóbb lesz közlekedni a budapesti reptérre és várva-várt szja-mentesség is életbe lép az érintett hölgyek számára. Az alábbi cikkben összeszedtük a legfontosabb változásokat.

Olcsóbb lesz a reptéri busz október 1-től, de nem mindenkinek

Holnaptól a fővárosi közösségi közlekedéshez érvényes digitális vagy papíralapú, Budapest-, Pest vármegye-, vagy országbérlet (kivéve féléves bérlet) mellé a 100E Repülőtéri Expressz járatot kedvezményesen, mindössze 1000 forintért lehet igénybe venni. A kiegészítő jegy a BKK BudapestGO alkalmazásában, az „Egyéb közlekedési jegyek” menüpont alatt érhető el és felszálláskor az érvényes bérlet bemutatását követően lehet érvényesíteni.

További változás, hogy holnaptól azok, akik nem rendelkeznek bérlettel, a 100E járatra már nem 2200 forintért, hanem 2500 forintért tudnak majd jegyet vásárolni. Ez elsősorban a turistákat érinti és a Fővárosi Közgyűlés úgy gondolta, ez így igazságos.

100E reptéri bkk járat reptéri expresszbusz október 1
Fotó: Budflyer

A 14 év alattiak, a 65 év felettiek, valamint a nyugdíjas bérlettel, MÁK-igazolvánnyal rendelkezők továbbra is díjmentesen vehetik igénybe a 100E Repülőtéri Expressz járatot.

Drágul számos termék a kormány döntése miatt

Kevesen tudják, de létezik hazánkban az ún. kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR), aminek lényege, hogy a gyártóknak előre meg kell fizetniük a termékeikből keletkező hulladék kezelésének költségeit, azaz a csomagolás, a bútor, az elektronikai eszköz vagy a ruházat elszállítását és újrahasznosítását. Természetesen ezt a költséget mi, fogyasztók fizetjük.

Bevásárlás október 1-től
Világszerte emelkednek az árak

Az EPR díjáról az illetékes (nálunk energiaügyi) miniszter dönt és Lantos Csaba nemrég további emelésről adott ki rendeletet. A friss szabályozás több kategóriában is emeli a kilónkénti EPR-díjat:

  • a fa bútorok esetében a korábbi 17 forintról 51 forintra,
  • a textil csomagolásnál 67 forintról 148-ra,
  • az üvegcsomagolásnál 77 forintról 107-re,
  • a reklámhordozó papíroknál 94 forintról 204-re nő.

Emelkedik az elektronikai hulladék, az akkumulátorok, a lámpák és a járművek után fizetendő összeg is, azaz többet fogunk fizetni a boltokban.

Fontos változások október 1-től
Forrás: depositphotos.com

Kukaelszállítás változása

A változás oka, hogy a MOHU módosítja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás Általános Szerződési Feltételeit, ami a legtöbb esetben szigorítást jelent majd.

Többek között:

  • külön díjat fognak felszámítani, ha túlságosan nehéz a kuka ( a 60 literes kuka legfeljebb 15 kilogramm, a 80 literes 17 kilogramm, a 120 literes 27 kilogramm, a 240 literes 50 kilogramm, a 770 literes 175 kilogramm, míg az 1100 literes 250 kilogramm hulladékot tartalmazhat holnaptól);
  • ha nincs zárva a kuka fedele, azaz túlcsorog belőle a szemét, akkor megtagadhatják az elszállítást, miközben változatlanul számláznak majd;
  • ha papír, műanyag, fém, építési törmelék vagy elektronikai hulladék kerül a kommunális kukába, akkor akár 20-30 ezer forintra is kiszabható;
  • a kuka épségéért már a tulajdonos felel majd és 8 napon belül kell gondoskodnia a javításáról;

Fontos kitétel, hogy az önkormányzatok ennél szigorúbb feltételeket és magasabb díjakat is megszabhatnak majd.

Adómentesség

Október 1-től lép életbe a három gyermeket nevelő anyák teljes szja-mentessége. Mit jelent ez a gyakorlatban? Egyfelől nyilatkozni kell majd holnaptól minden érintettnek a kedvezmény igénybe vételéről (adóelőleg-nyilatkozatban). Másfelől azt, hogy mivel hazánkban az SZJA 15%-os, egy átlagfizetés esetében ez már szemmel látható plusz lesz a családi költségvetésben.

Természetesen az országos költségvetésben is látszani fog ez a hiány, aminek az összegét jelenleg 200-290 milliárd forint közé teszik és 200-250 ezer anyát érint majd. Ha jövőre kiterjesztik a kétgyermekesekre is, akkor a költségvetési bevételkiesés eléri majd a 655 milliárd forintot is. Igaz, a kormány arra számít, a többlet fogyasztásnövelő hatással jár majd, ami a magas ÁFA miatt a “kint hagyott” pénzek egy részét “visszajuttatja” majd a költségvetésbe. Ez a növekmény azonban a számítások szerint nagyjából csak 20%-a lesz a kihelyezett összegnek.

Elözönlötték a macskák Budapestet: felismered képek alapján az összes fajtát?

Macskavilágkiállítás Budapesten

Tíz év után újra macska világkiállítást rendeztek Budapesten szombaton és vasárnap az Angyalföldi Sportközpontban. Az MTI képválogatása a legkülönlegesebb macskafajtákat hozza el az otthonodba. Felismered az összeset? A képeket cikkünk végén találod.

A macskaszeretők paradicsoma volt a hétvégén az Angyalföldi Sportközpont, ahol több mint huszonöt macskafajtát ismerhetett meg a közönség szombaton és vasárnap. A rendezvény fő témája alapvetően az volt, hogy bemutassa a különbséget szaporítók és tenyésztők között, valamint hogy felhívja a figyelmet a felelős állattartásra. A programok között versenyek, előadások és gyerekprogramok is várták az érdeklődőket.

Macska világkiállítás Budapesten a felelős állattartás jegyében

Tóth Péter, az esemény főszervezője az MTI-nek elmondta, hogy Budapesten is bemutatják azt az Oroszországból érkező ragdoll cicát, amely a best cat verseny jelenlegi első helyezettje, vagyis az idei macskakiállításokon a legtöbb pontot szerezte. Benevezték francia tulajdonosai a pontverseny második helyezettjét, egy kanadai szfinxet is, így igazán különleges lett a világkiállítás. A különleges fajták között láthatott a közönség többek között toyger és tonkinéz macskákat, a kopasz fajták közül a kanadai mellett doni szfinxet is.

Meg lehetett tekinti a világ legkisebb fajtájaként ismert szingapúri macskát, de érkezett a versenyre burmai szent templommacska, és számos erdei – például norvég és szibériai – macskafajta is. A törpe macskafajták közül látható volt a világkiállításon a munchkin vagy más néven tacskómacska. Mindezek mellett az úgynevezett rex, vagyis göndör szőrű fajták közül a Cornish rex, a Devon rex és a Selkirk rex macskákat, valamint az elfogadás alatt álló transzilván fajtát is bemutatták a közönségnek.

Igen, jól gondolja az olvasó, a transzilván név onnan ered, hogy e macska Erdélyből származik, az Egyesült Királyságban próbálják bejegyeztetni “Transylvania cat” néven. Ez a fajta farkasszerű megjelenésű, szürkés, úgynevezett “kárpáti” típusú bundával rendelkezik, a test sötét, de a végtagok világosabb színűek, és a szőrzet kékesszürkétől a sötét hamuszürkéig terjed. Ám ha sikerül elfogadtatni, akkor sem magyar, hanem román macskafaj lesz, ráadásul az első.

Felismered képekről az egyes macskafajtákat?

A ritka és kevésbé ismert fajták mellett a népszerű cicák – így a Maine Coon, a bengáli és a brit rövidszőrű – is szép számban jelen voltak Budapesten. Tóth Péter megjegyezte, hogy a világkiállítás a második legrangosabb esemény a macskás világban, ezt csak a “macskaolimpia” előzi meg. Ilyet a tervek szerint 2027-ben rendezhetnek először Magyarországon, írja az MTI.

 

5 hatalmas győzelem a magyar történelemből, amiről alig hallottál

Magyar elfeledett győzelem történelem középkor

A magyar történelem legismertebb ütközetei – mint Pozsony 907 vagy Nándorfehérvár 1456 – mindenki számára ismerősek. De számos olyan győzelem akad, amelyekről alig hallottunk, pedig döntő szerepük volt a haza védelmében és a magyar hadak hírnevének megalapozásában. Most öt ilyen diadalt idézünk fel.

1. Lajtamellék (1146)

II. Géza alig tizenegy évesen került a magyar trónra, mégis hamar szembe kellett néznie az uralkodását fenyegető legnagyobb veszéllyel. A fiatal király hatalmát ugyanis Könyves Kálmán törvénytelen fia, Borisz kérdőjelezte meg, aki magának követelte a koronát. A trónkövetelő III. Konrád német-római császár és II. Henrik osztrák őrgróf támogatásával zsoldossereget toborzott, és 1146 nyarán Magyarországra tört. Az Arcanum forrásai alapján a Bécsi Képes Krónika így írt erről a csatáról:

„Bár a német császár nem jött el a király ellen, azért Németországnak csaknem egész erejét indította útnak Magyarország kiirtására.“

Géza azonban nem maradt egyedül a hatalmas sereggel szemben, nagybátyja, Belos bán is mellé állt, és együtt vezették a magyar hadat a betolakodók ellen.

„Miután pedig a királyt karddal felövezték, az Úr dicsősége tündöklék fölötte, szíve pedig isteni ihlettől megbátorodott s mintha erősebbé vált volna, mint azelőtt volt, kiderült ábrázattal, nagy vidáman ment bele az ütközetbe.“

A Lajta folyó mellett került sor az ütközetre, ahol a magyarok először vetették be szervezetten nehézlovasságukat. A magyar sereg megmutatta, hogy már a könnyűlovas harcmodoron túl nyugati mintára felszerelt lovagokkal is szembe tudnak szállni az ellenséggel.

5 nagy magyar győzelem II. Géza Magyar király
II. Géza (1130–1162), Magyarország királya. Josef Kriehuber litográfiája Moritz von Schwind rajza után.

A heves csata közben a jól felfegyverzett német és osztrák sereg alulmaradt majd összeomlott, Borisz pedig menekülni kényszerült. A diadalnak messze híre ment, és ezzel együtt annak is, hogy a Magyar Királyság képes megvédeni függetlenségét a birodalmi befolyással szemben, és már a nyugati hadviselés szabályai szerint is megállja a helyét.

2. A második tatárjárás (1285)

Kevesen tudják, de az 1241-es pusztítás után a tatárok még egyszer megpróbálták betörni Magyarországra. 1285-ben két irányból hatoltak be, Nogaj kán serege Erdély felől, míg Batu kán unokája, Telebuga Sáros és Zemplén vidékén át támadott. A magyar királyság azonban ekkorra már felkészült – a korábbi katasztrófa nyomán az országot már kővárak és erődített városok hálózata védte.

Az ostromok sorra kudarcba fulladtak, a lakosság többsége menedéket talált a falak mögött. Amikor a tatárok kénytelenek voltak visszavonulni, a magyar csapatok üldözőbe vették őket, és a Kárpátok hágóin súlyos veszteségeket okoztak a menekülőknek. Ez a fontos de kevésbé ismert győzelem sorozat azt bizonyította, hogy Magyarország képes volt tanulni a korábbi katasztrófából, és többé nem volt kiszolgáltatva a mongol támadásoknak.

3. Brenta menti csata (899)

A honfoglalás után a magyar seregek Itáliáig nyomultak, ahol 899. szeptember 24-én I. Berengar itáliai király hadaival kerültek szembe. Berengar serege legalább háromszor akkora lehetett, mint a magyaroké, mégis a Brenta folyónál a honfoglalók színlelt megfutamodás után hirtelen törtek rá az üldözőkre. A meglepett itáliai sereg rendje felbomlott, és a magyarok döntő csapást mértek rájuk. Ez a győzelem mutatta meg először Nyugat-Európának a honfoglalók katonai erejét.

nagy magyar győzelem lovas íjász
Egész Európát rettegésben tartották a magyar lovasíjászok a Honfoglalás után.

4. Otranto visszafoglalása (1481)

Mohamed szultán a XV. század közepén már Itália meghódítását tervezte. 1480 nyarán 20 ezres török sereg szállt partra az Adria túloldalán, és Otranto városát heves ostrom után el is foglalta. A hír sokkolta egész Európát. Úgy tűnt, a török hadak előtt megnyílik az út Itália belseje felé.

A következő hónapokban kicsit megkésve, de megkezdődött a felmentő hadjárat szervezése. Ebbe kapcsolódott be Hunyadi Mátyás, aki Magyar Balázs vezetésével 700 fős elit magyar alakulattal segítette a keresztény seregeket. 1481 szeptemberében, II. Mehmed szultán halálát követően, Alfonso d’Aragona vezetésével a keresztény csapatok végül visszafoglalták Otrantót.

5 nagy magyar győzelem Otronto mártírok
Az Otrantói vértanúk koponyá‎i az Otrantói katedrálisban. Kép: Wikimedia Commons / Laurent Massoptier

A győzelem megakadályozta, hogy a törökök hídfőállást építsenek ki Dél-Itáliában, és ezzel hosszabb időre megállította az oszmán terjeszkedést a félszigeten. Bár nem egyedül magyar győzelem, a Hunyadi által szervezett egység is részt vett a küzdelmekben, és nagyban  hozzájárult ahhoz, hogy Otranto ismét keresztény kézre kerüljön.

5. Esztergom visszavétele (1595)

A tizenötéves háború egyik első nagy sikere volt Esztergom 1595-ös visszafoglalása, amikor a magyar és a császári seregek közösen indítottak támadást a város felszabadítására. A hadjáratot Mansfeld Károly gróf, valamint Pálffy Miklós komáromi főkapitány vezette.

Az ostrom heteken át tartott: a keresztény csapatok tüzérséggel lőtték a falakat, több rohamot is indítottak, miközben a török védők elszántan próbálták visszaverni őket. Végül egy összehangolt támadás során sikerült rést ütni a város védelmén, és a katonák betörtek a belső erődbe is.

A győzelem óriási lelkesedést váltott ki, és megerősítette a végvári vonalat. Bár a háború végül nem hozott tartós felszabadulást, Esztergom visszavétele az egyik legsikeresebb fejezete lett a korszaknak.

Az alábbi válogatás az Autentika YouTube-csatorna egyik összeállítása nyomán készült.

Ha érdekelnek hasonló érdekességek, itt találsz még több írást történelem témában.

Kiemelt kép: Depositphotos.com

VIDEÓ: Így semmisíti meg a magyar őrnagy a méregdrága orosz helikoptert

Robert Brovdi méregdrága orosz helikoptert semmisít meg

A ungvári születésű és magyar származású Robert Brovdi (vagy ritkábban Bródy) vállalkozóból lett az ukrán hadsereg pilóta nélküli rendszereinek parancsnoka idén júniusban. Állítása szerint olcsó drónjaival és viszonylag kevés számú drónpilóta beosztottjával az orosz emberveszteségek harmadáért felelősek. Most videót is megosztott arról, hogy miként szednek le egy méregdrága orosz helikoptert.

Méregdrága orosz helikoptert semmisített meg drónnal

A Magyar hívójelre hallgató Robert Brovdi korábban kárpátaljai vállalkozó, ingatlanfejlesztő, politikus, sőt még tőzsdevezér is volt. Amikor azonban az oroszok megkezdték Ukrajna invázióját, berukkolt és létrehozta az egyik első ukrán drónegységet. Aki követte a háború alakulását tudja, hogy ezek a néhány dolláros szerkezetek elképesztő tiszteletre tettek szert mindkét oldalon, hisz összehangoltak és jól irányítottan, jelentős veszteségeket tudnak okozni az ellenségnek.

Robert Brovdi méregdrága orosz helikoptert semmisít meg
Forrás: PrtScr/Youtube

Brovdi tudatosan használja ezt a potenciált, rendszeresen osztja meg Telegramon, Youtube-on és más oldalakon harctéri sikereit. Tegnap például egy olyan felvételt tett közzé, amin egy Mi-8-as orosz helikoptert semmisített meg Harkiv megye keleti részén egy FPV drónnal. A harci jármű elsősorban szállításra alkalmas, de alacsonyan szállva képes a szárazföldi egységeket is támogatni. Az orosz helikopter ára több mint 18 millió dollár (kb. 6 milliárd forint), már ha van hozzá megfelelő alkatrésze az oroszoknak. Eközben egy FPV drón a néhány tízezer forinttól a néhány millióig terjed.

Íme a videó:

Magyarország “energiaellátását” támadta?

Brovdi akkor lett ismertebb hazánkban, amikor tengelyt akasztott az Ukrajna honvédő háborújához finoman szólva is ambivalensen álló magyar kormánnyal idén nyáron. Orbánék szerint hazánk számára létfontosságú, hogy orosz olajat és gázt vásároljunk, különben összeomlana a rezsicsökkentésnek nevezett lakossági energiaár-csökkentési mechanizmus (amiről már számos alkalommal bizonyították, hogy nem az oroszok jófejsége miatt “olcsó”, hanem azért, mert az adófizetői pénzekből finanszírozzák).

Emellett azt is állítják, hogy ha nem lenne orosz olaj, akkor durván nőne az üzemanyagok ára is, mert a horvát vezetéken nem lehetne behozni a szükséges mennyiséget. A horvátok ezt egyébként a napokban cáfolták, erről is írtunk részletesen.

Íme egy másik Brovdi-összeállítás, ezúttal Beethoven 14. szonátájára következnek gyors egymásutánban a győzelmek:

“Ruszkik, haza!”, üzente a magyar őrnagy

Nos, itt jön a képbe Brovdi, merthogy a derék őrnagy “madaraival” augusztusban berobbantott néhány szivattyúállomást a Bartság kőolajvezeték mentén, ami miatt az oroszok szerint nem jött egy ideig az olaj (azóta már jön, mert megjavították). Az akkor megosztott videó végére még azt is odaírta, hogy “Ruszkik, haza!”, természetesen magyarul. Amikor ezt Brovdi többször is eljátszotta (pedig akkor még a ma már nyerni akaró Trump elnök is rosszallását fejezte ki az akciók miatt), akkor a kormány úgy döntött, kitiltja Magyarországról, sőt az egész schengeni övezetből.

Ezt pedig négy nappal ezelőtt töltötte fel a drónpilóta:

Brovdi már Ukrajna hőse

Brovdi kemény választ küldött: elküldte a magyar kormányt a búsba, Szijjártó Péter külügyminisztert pedig Mr. Csontokon Táncolónak nevezte arra utalva, hogy a magyar külügyérnek fontosabb az orosz olaj, mint az ukrán családok élete. Utalt arra is, hogy az orosz olaj azért fontos a magyar kormánynak, mert “abból tömi tele a mocskos zsebeit”. Ez egyébként tényszerű, a g7.hu le is írja, hogy miképp ebben a cikkben. A lényeg, hogy az olcsóbb orosz olajból fakadó árelőnyt a költségvetés és a MOL nyelik le, de elsősorban előbbi.

Brovdit egyébként 2025. május 8-án Volodimir Zelenszkij elnök Ukrajna hőse kitüntetéssel jutalmazta.

Orbán: Ukrajna akkor nyerhet, ha amerikai katonák mennek segíteni

Ukrajna akkor tudja megnyerni a háborút, ha Nyugat-Európából vagy Amerikából százezres nagyságrendben érkeznek harcoló csapatok a frontvonalra, de az világháborút jelent, amit senki nem akar – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Harcosok órája című online műsor hétfői adásában. A nyugatiak egész egyszerűen nem akarnak kimaradni egy fölosztható ország számukra elérhető szeletéből, ezért van az egész háború (…) szerencsétlen ukránok kifosztása van a dolog mögött, miközben úgy adják el, mintha Ukrajnát védenék meg” – fogalmazott Orbán Viktor.

Oroszország katonailag, politikailag és gazdaságilag is vesztésre áll az ukrajnai háborúban – jelentette ki Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter hétfőn Varsóban, a lengyel, német és ukrán hivatali kollégájával közösen tartott sajtókonferencián. A diplomata a többek között Lengyelországban, Észtországban és Romániában az utóbbi időben történt légi incidensekre utalva úgy vélekedett: Vlagyimir Putyin orosz elnök azért folyamodott ezekhez a “provokációkhoz“, hogy “elfedje kudarcát“. Andrij Szibiha ukrán külügyér úgy értékelte, hogy Oroszország jelenleg egy új eszkalációs szakaszba próbál lépni, amely “nyílt hibrid háborút jelent az egész transzatlanti közösség ellen“.

Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök eközben lesújtó véleményének adott hangot az “európaiakról. “Hiányzik belőlük a stratégiai gondolkodás, nemhogy az energia – Oroszországban ezt szenvedélyességnek hívják – ahhoz, hogy sikeres katonai döntéseket hozzanak” – fogalmazott, hozzáfűzve: szerinte a legtöbb európai gyenge és apatikus, nem hajlandó harcolni semmilyen közös eszméért, még a saját földjéért sem, írja az MTI.

További háborús hírekért kattints.

1 millió éves koponya írhatja át az emberiség történetét a szakemberek szerint

ősi koponya

Hosszú idő kellett, míg a tudósok rájöttek, hogy a koponya nemcsak egy lelet a sok közül, hanem kulcsfontosságú bizonyíték.

Elképesztő fordulat állt be az emberi evolúció kutatásában: kínai és brit tudósok egy eddig félreértett lelet újravizsgálása során felfedezték, hogy az emberiség története jóval korábban kezdődhetett, mint ahogyan azt eddig gondoltuk, derül ki a LADbible cikkéből.

Teljesen máshogy zajlott az evolúció?

A kutatás eredményei ugyanis azt sugallják, hogy az emberi faj már legalább félmillió évvel korábban létezhetett, mint ahogyan azt eddig a tudomány feltételezte. Ráadásul úgy tűnik, hogy a mai ember ősei sokkal hosszabb ideig éltek együtt a neandervölgyiekkel és más rokon fajokkal, mint korábban gondoltuk. Nem túlzás: ha a kutatási eredményeket sikerül kétséget kizáróan bizonyítani, az teljesen megváltoztatja az emberi evolúcióról alkotott eddigi elképzeléseket.

A forradalmi áttörés egy súlyosan összetört koponyának köszönhető, melyet még 1990-ben találtak meg a kínai Hubei tartományban. Akkoriban az alig felismerhető koponya miatt a tudósok csak találgatták, miféle ősemberhez tartozhatott. A legtöbben úgy gondolták, hogy a lelet a jól ismert Homo erectushoz tartozott, amelyet az emberiség egyik korai ősének tartanak.

A legkorszerűbb technológiát alkalmazták

A közelmúltban azonban a sanghaji Fudan Egyetem és a pekingi Kínai Tudományos Akadémia kutatói ultramodern technológiákkal végzett vizsgálat során – többek között CT-szkenneléssel és strukturált fényképalkotással – digitálisan rekonstruálták a koponyát. Amit ekkor találtak, az mindenkit megdöbbentett.

A projektet vezető londoni paleoantropológus, Chris Stringer professzor kifejtette: „Kutatásunk arra jutott, hogy a Yunxian 2 nevű lelet nem Homo erectus, hanem a longi ághoz tartozik, és kapcsolatban áll a gyeniszovai emberekkel.” A kutatócsoport szerint tehát a koponya nem a Homo erectushoz tartozott, hanem a rejtélyes „Sárkányember”, vagyis a Homo longi egyik korai változata lehetett.

A koponya mindent megváltoztat?

És itt jön a csavar: ha ez igaz, akkor az emberi faj különböző vonalai már egymillió évvel ezelőtt szétváltak – nem 600 ezer évvel ezelőtt, ahogyan eddig hittük. „Ez rengeteg korábbi elképzelést megkérdőjelez, mert azt sugallja, hogy már egymillió évvel ezelőtt megkezdődött az emberi faj különböző ágaira történő szétválása. Ez sokkal korábbra és jóval bonyolultabb fejlődési folyamatra utal, mint korábban hittük” – húzta alá Stringer.

A tanulmány társszerzője, a Fudan Egyetem professzora Ni Hszicsün hozzátette: „Hihetetlen. De újra és újra teszteltük, minden modellt lefuttattunk, minden módszert alkalmaztunk, és most már biztosak vagyunk az eredményben – szóval nagyon izgatottak vagyunk.”

Szóval: egy széttört koponya miatt már kezdhetjük is újrafogalmazni a tankönyvek őskorról szóló fejezeteit?

Ez is érdekelhet:

Budapesten van a Trónok harca sztárja, itt találkoztak vele

Kit Harington Budapesten Trónok harca

Kit Harington, a Trónok harca fantasysorozat egyik főszereplője Budapesten van és ő sem a hotelszobájában tölti a szabadidejét, hanem a magyar főváros megismerésével. Nemrég például egy Szent István park melletti szendvicsezőben és kávézóban tűnt fel a sorozatban sárkányokat szelidítő sztár.

“Winter is coming.” – mondta Havas Jon, majd beleharapott a sonkás-sajtos szendvicsünkbe a Pozsonyi úton. Azt, hogy Kit Harington vajon csak ezért utazott e Budapestre az Egyesült Királyságból, azt a képzeletetekre bízzuk. 😁 Megéri betérni hozzánk!“, ezzel a poszttal adott hírt a Szent István park mellett, a Pozsonyi út 53-55. alatt működő Sarki fűszeres nevű szendvicsező.

A 38 éves brit színész természetesen nem kalandvágyból ruccant Budapestre, hanem munka miatt, Zendayához, Anya Taylor-Joyhoz, Rami Malekhez vagy épp Russel Crowe-hoz hasonlóan hazánkban forgatja legújabb sorozatát. Az “A Tale of Two Cities” c. produkció munkálatai szeptemberben kezdődtek meg. A BBC One új sorozata Charles Dickens azonos című klasszikusából készül (magyarul “Két város regénye”-ként ismert).

A Szeretlek Magyarország szerint a dolgozók azonnal felismerték Haringtont a Sarki Fűszeresben és készültek is rögtön a szelfik, amelyek közül a szendvicsező egyet meg is osztott a közösségi oldalán.

Zendaya, Anya Taylor-Joy és Travis Fimmel is felfedezte Budapestet

Nemrég számoltunk be róla, hogy nyáron ismét sok hollywoodi celeb tette tiszteletét a magyar fővárosban. Zendaya és Anya Taylor-Joy a Dűne harmadik, Messiás c. részének forgatása miatt érkezett hozzánk. Zendaya azóta ellátogatott parfümériába, találkozott rajongóival spontán az utcán, kapott egy puszit egy kutyustól, illetve számos étterembe is beugrott egy kis kóstolóra.

A Dűnében játszó Timothée Chalamet kedvesével, a Kardashian-lány Kylie Jennerrel romantikázott több alkalommal is a budai és pesti belvárosban. Travis Fimmel szintén a Dűne univerzum miatt érkezett nemgér, ám ő az előzménysorozatot, a Dűne: Prófécia c. produkciót forgatja hazánkban az Aquamanből ismert Jason Momoával.

De állítólag volt probléma is az ide látogató hollywoodi sztárokkal, erről itt írtunk:

A Trónok harcából ismerjük Haringtont, de más szerepei is voltak

Kit Harington 1986. december 26-án született Londonban és legismertebb szerepe máig Havas Jon (Jon Snow) karaktere az HBO népszerű fantasy sorozatában, a Trónok harcában, amely 2011 és 2019 között futott és az első néhány évada még a regényfolyam alapján készült. Alakításáért több díjra jelölték, köztük Primetime Emmy-díjra is. A Trónok harca sikere után több filmben is játszott, például a Pompeji-ben, Az ifjúság végrendeletében, és a Kémvadászok: A szolgálat kötelező című alkotásokban.

A brit színész pályafutását a színházban kezdte, többek között a londoni West Enden is játszott. 2008-ban végzett a londoni Central School of Speech and Drama színész szakán. Érdekesség, hogy újságírónak vagy haditudósítónak készült, ám végül a színjátszás mellett döntött.

2018-ban kötött házasságot a hazai közönség előtt szintén a fantasysorozatból ismert, ott Ygritte-t alakító skót Rose Leslie-vel, akivel azóta közös gyermeküket nevelik.

További film témájú cikkeinkért kattints.

 

Újabb orosz katonai gépeket fogtak el a magyar vadászok

Újabb orosz katonai gépeket fogtak el a magyar Gripenek

Magyarország látja el számos NATO-tagállam légterének védelmét, ám az orosz drónok és vadászrepülők, valamint egyéb katonai repülőgépek rendszeresen megsértik ezeket. Most ismét magyar vadászok fogtak el orosz katonai gépeket a balti államok légterében. Augusztusban már volt hasonló akcióra példa.

Parázs vita Szlovákiában, hogy magyarok védik a légterüket

Magyarország augusztus 1-je óta látja el ismét a balti államok légterének védelmét amellett, hogy a mi Gripenjeik védik Szlovénia és Szlovákia légterét is. Érdekes, hogy néhány hete Rudolf Huliak szlovák sportminiszter éppen a vélt “magyarveszély” miatt beszélt arról, hogy kötelező katonai kiképzést javasol minden 18 év feletti férfi számára. Pontos részleteket erről a tervről nem közölt, ám szóvá tette Orbán Viktor miniszterelnök Nagy-Magyarországot ábrázoló sálját, mint tárgyi bizonyítékot arra, hogy mire készül a magyar kormányfő.

Eközben főnöke, Robert Fico szlovák miniszterelnök gond nélkül fotózkodott Orbánnal a Mária Valéria-hídon a hétvégén és beszélt a szuverenitás védelmének fontosságáról. Szlovákiában egyébként régóta a politikai adok-kapok része a légtér védelme, különösen a rendszeres orosz drónberepülések kapcsán.

Az ellenzék szerint a szlovák légvédelem képtelen lenne leszedni a drónokat, igaz, a Kecskemétről induló magyar Gripenekről ennek kapcsán nem esik szó. Robert Kaliňák védelmi miniszter szerint az előző kormány követett el bűnt, mert átadta Ukrajnának a MiG–29-es vadászgépeket és az S–300-as rendszert. Jaroslav Naď volt védelmi miniszter azzal is vádolta a kormányt, hogy nem használja a Németországtól kapott Mantis (drónellenes) légvédelmi rendszereket.

Újabb orosz katonai gépeket fogtak a magyar Gripenek

Magyarország egyszerre számos NATO-tagállam légtérrendészetében vesz részt, Horvátország és Szlovénia mellett a katonai szövetség keleti szárnyán Szlovákia, valamint a három balti állam légterének felügyeletében is kulcsszerepet játszanak a magyar Gripenek. Szalay-Bobrovniczky Kristóf magyar honvédelmi miniszter szerint a balti légtérben augusztus 1-je óta szolgálatot teljesítő magyar repülőgépek már a tizedik éles riasztást kapták múlt péntek reggel, ezúttal orosz katonai gépek miatt.

Újabb orosz katonai gépeket fogtak el a magyar Gripenek
Magyar Gripen bevetésen. Forrás: FB/Magyar Honvédség

A Honvédelmi Minisztérium beszámolója szerint szeptember 26-án pénteken, “egy tervezett kiképzési repülés riasztássá vált, mivel egy repülőgép Kalinyingrád térségéből úgy hagyta el az orosz légteret, hogy nem adott be repülési tervet, nem működtette a válaszjeladóját és nem tartotta a kapcsolatot a légiforgalmi irányítással. A készültségi magyar Gripen géppár Gotland szigetétől délkeletre, nemzetközi légtérben azonosította az orosz Szu–35S (Flanker M) típusú repülőgépet. Az azonosítást követően a megfigyelés és kísérés feladatát a svéd készültségi géppár vette át, míg a magyar vadászok visszatértek a litvániai Šiauliai bázisra.”

Egy nappal korábban szintén feszültség támadt a NATO és Oroszország között: öt orosz katonai gép közelítette meg Dánia légterét, ami miatt a litvániai Siauliai légibázisról két magyar Gripen szállt fel – közölte a NATO. A formációban egy Szu–30-as, egy Szu–35-ös és három MiG–31-es repült északnyugati irányba, Dánia határáig.

Így szállnak fel a Gripenjeink (Copy)
Photo: PrtScr/Youtube

Korábban is mi védtük a légteret

Hazánk 2015-ben, 2019-ben és 2022-ben is ellátta már a balti államok légterének védelmét, ráadásul idén vezető nemzetként a spanyol-olasz-magyar együttműködésben. A 2022-es feladatellátás során a magyarok orosz Szu-35Sz és Szu-27P vadászbombázókat, Szu-24M vadászbombázókat, illetve szállítórepülőgépeket és felderítő-repülőgépeket is fogtak el. Akkor 19 riasztást kaptak, 246 alkalommal kellett felszállniuk és 304 repült óránál fejezték be a missziót, amiben a gyakorló repülések nincsenek is benne, melyekből egyébként 62 volt, írja a baon.hu.

Magyar Gripen orosz gép
Forrás: FB/MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár

Vihar miatt fordult vissza a Wizz Air gépe Zákinthoszról Budapestre: de mi történt pontosan?

wizz-air-zakinthosz-vihar

Nem mindennapi helyzetbe kerültek a Wizz Air utasai vasárnap délután: a Budapest–Zákinthosz járatuk bő három és fél órás repülés után nem tudott leszállni a görög szigeten, ezért visszafordult a magyar fővárosba. A 2455-ös járat kálváriájáról először a Tudásmorzsák a repülésről szakmai Facebook-oldal számolt be, amely védelmébe is vette a légitársaság döntését és megválaszolta a leggyakrabban feltett kérdéseket.

Mi történt a levegőben?

A Wizz Air közlése szerint a kényszerű visszaút oka a célállomáson uralkodó kedvezőtlen időjárás volt: sűrű felhőzet, erős szél és gyenge látási viszonyok nehezítették a leszállást. Bár más légitársaságok járatai is próbálkoztak a térségben, sok gép – a magyar fapadoséval együtt – végül visszafordult vagy kitérő repülőtérre kényszerült.

wizz-air-zakinthosz-vihar
Fotó: depositphotos.com

Az utasokat a Wizz Air folyamatosan tájékoztatta a döntésről, majd Budapestre való visszaérkezésüket követően transzfert és négycsillagos szállodai elhelyezést biztosított számukra, vacsorával és reggelivel. A légitársaság hozzátette: a járat magyar idő szerint hétfő délután fél kettőkor újra elindul Zákinthoszra.

Nem a Wizz Air inkompetenciája, hanem biztonsági döntés

Sokan elsőre talán úgy gondolnák, hogy a légitársaság rosszul mérte fel az időjárást. A Tudásmorzsák a repülésről azonban világosan rámutatott: ilyenkor a helyzet soha nem fekete-fehér. Tudni lehetett, hogy a görög szigeten határeset az idő – vagyis a még alkalmas és a már nem alkalmas közti sávban mozgott a lehetőség. Érdemes volt próbálkozni, hiszen előfordulhatott volna, hogy a leszálláshoz szükséges néhány percre fellazul a felhőtakaró.

A környéken órákig köröző repülőgépek közül volt, amelyik szerencsével földet ért, de a többség inkább hazatért vagy más repülőtérre szállt le. Ugyanakkor a divertálás sem mindig reális opció: a közeli alternatív reptereken ugyanolyan rossz idő fogadta a pilótákat. Távolabb ugyan le lehetett volna szállni jobb körülmények között, de az utasoknak az éjszaka közepén több száz kilométerről kellett volna megközelíteniük a célállomást hajóval vagy taxival.

Hogyhogy volt üzemanyag a visszaútra?

Egyes utasokban felmerült a kérdés, hogy miként tudott a repülőgép üzemanyag-tartalékot biztosítani egy teljes oda-vissza útra. A válasz egyszerű: a gép indulás előtt több mint két órát várt Ferihegyen, amíg figyelték az időjárási helyzetet. Ekkor döntött a légitársaság úgy, hogy feltankolja a repülőt a visszaút lehetőségére is: utólag kiderült, hogy jól döntöttek.

Miért más a Liszt Ferenc reptér, mint Zákinthosz?

Sokan azt is felvetették, hogy Budapesten rosszabb időben is leszállnak a gépek, miért nem volt ez lehetséges Görögországban. A különbség az infrastruktúrában keresendő: Ferihegyen modern ILS (műszeres leszállító rendszer) működik, amellyel minimális látótávolság mellett is biztonságosan földet érhetnek a gépek. A kisebb görög szigeteken azonban nincs ilyen berendezés, ezért ott szigorúbbak a látótávolságra és a felhőalapra vonatkozó szabályok, amelyeket figyelembe kell venni leszálláskor.

Miért a visszafordulás volt a legjobb döntés?

A repülésbiztonsági szempontok mellett a gazdaságosság és a menetrend fenntartása is számít. Ha a gép egy kitérő repülőtéren ragad, előfordulhat, hogy a személyzet munkaideje lejár, a repülő pedig nem áll majd készen a következő menetrendi feladatra. Ez további járattörlésekhez és több ezer utas érintettségéhez vezetne.

A mostani döntés tehát kompromisszum volt: bár az érintett utasoknak kellemetlenséggel járt, hosszabb távon így több problémát is sikerült elkerülni.

Érdekes lehet:

Európa ennyire sebezhető? Néhány drón és máris összeomlik a közlekedés: drasztikus lépések jönnek

Egyre több a drónészlelés a NATO tagállamok légterében

Szeptembert akár a titokzatos drónberepülések hónapjának is nevezhetnénk a NATO keleti végein. Egyes NATO-tagállamok szerint bizonyítékuk van arra, hogy orosz diverzáns műveletek történtek, miközben Moszkva mindent tagad. A tény azonban az, hogy reptereket kellett lezárni, de az egyik, a lengyelek szerint orosz területről berepült drón egy lengyel családi ház tetejét is lerobbantotta. Dánia most drasztikus lépést tett: teljes tiltás lépett érvénybe a skandináv országban, kérdés, mi történik majd az ennek ellenére észlelt drónokkal.

Drónok miatt nem engedték leszállni a norvég gépet

Péntek késő este kellett eltéríteni egy drón észlelése miatt, csaknem egy héttel azután, hogy az oslói repülőtér három órára felfüggesztette a légiforgalmat hasonló okból. Akkor emberek ezrei nem tudtak elindulni úticéljuk felé, ami hatalmas elégedetlenséget okozott. A hasonló incidensek ugyanakkor előrevetítik, hogy mennyire sérülékeny a légtér, hisz egy néhány dolláros drón is képes ekkora káoszt okozni a legerősebb katonai erővel rendelkező országok legforgalmasabb repterein is.

A tegnapi norvég drónincidens Oslo északi részén, a Troms megyében található Bardufoss repülőterre érkező gép kapcsán történt. A Norwegian légitársaság szóvivője, Eivind Hammer Myhre az NRK műsorszolgáltatónak elmondta, hogy a hatóságokat azonnal értesítették, ám a drónok addigra már elhagyták a helyszínt, írta a török Anadolu hírügynökség.

Hasonló észlelésre került sor Nordland megyében is vasárnap, ami miatt egy repülőgép alternatív reptéren kellett leszálljon. Hétfő reggel a helyi rendőrség megerősítette, hogy a helyszínen egyidejűleg két drónt is láttak, ám egyelőre nincs gyanúsított az ügyben.

Korábban több uniós ország – például Lengyelország, Románia, Lettország, Észtország, Norvégia és Dánia is – jelentett légterüket megsértő vagy zavaró dróntevékenységet. Bár Moszkva következetesen tagadja érintettségét, a drónok jelentős részét orosz eredetűnek vélik a tagállamok és a CNN is oroszként identifikálta a Romániába és Lengyelország berepült drónokat, illetve az észt légteret megsértő vadászgépeket.

Egyre több a drónészlelés a NATO tagállamok légterében
Source: Diego Herrera Carcedo/Anadolu

Magyarország is csatlakozik a drónpajzshoz

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter egy korábbi sajtótájékoztatón határozottan elítélte a közelmúlt légtérsértéseit, az érintett szövetségesekkel pedig teljes szolidaritást vállalt hazánk nevében. A drón- és drónelhárító képességek fejlesztése mind a NATO, mind az EU szakmai fórumain prioritás, amelyet Magyarország is kiemelten kezel. Keleti határaink drónvédelme tekintetében időben megtettük a szükséges intézkedéseket – mutatott rá a honvédelmi miniszter a tárca tájékoztatása szerint.

Magyarország egyszerre számos NATO-tagállam légtérrendészetében vesz részt, Horvátország és Szlovénia mellett a katonai szövetség keleti szárnyán Szlovákia, valamint a három balti állam légterének felügyeletében is kulcsszerepet játszanak a magyar Gripenek, amelyek már több orosz felségjelzésű gépet is elfogtak.

Thomas Regnier, az Európai Bizottság szóvivője korábban jelezte, hogy bár korábban Magyarország, Szlovákia és Dánia sem kapott meghívott az újonnan, az Európai Unió (és a NATO) keleti határain létesítendő ún. drónfal előkészítésével kapcsolatos megbeszélésekre, északi szomszédunk és a skandináv állam szerdán, Budapest pedig csütörtökön csatlakozott a kezdeményezéshez. Persze az esetlegesen kiépülő új rendszer nem jelent majd védelmet belsős akciók esetében, ám az ellenőrizetlen berepüléseket megakadályozhatja.

  • Drón archívumunkért kattints.

Dánia betiltotta a drónokat

A dán hatóságok vasárnap bejelentették, hogy a koppenhágai EU-csúcstalálkozó idejére, azaz erre a hétre tilalmat rendelnek el a polgári drónok repülésére. “Nem fogadhatjuk el, hogy idegen drónok bizonytalanságot és fennakadásokat okozzanak, ahogy azt mostanában tapasztaltuk. Ráadásul Dánia ad otthont az EU vezetőinek a jövő héten, ahol kiemelt figyelmet kell fordítanunk a biztonságra. Ezért hétfőtől péntekig lezárjuk a dán légteret minden polgári drónrepülés elől” – hangsúlyozta Thomas Danielsen közlekedési miniszter a minisztérium sajtóközleményében.

A CNN szerint Dániában nemcsak repterek, hanem a legnagyobb dán katonai bázis mellett is láttak drónokat feltűnni szombaton. A tilalom a munkanapok teljes, 24 órájára érvényes, megszegése pedig pénzbírságot vagy akár két évig terjedő szabadságvesztést is maga után vonhat.

“Jelenleg nehéz biztonsági helyzetben vagyunk, és biztosítanunk kell a lehető legjobb munkakörülményeket a védelmi erők és a rendőrség számára, akik az EU-csúcs biztosításáért felelnek. Ez már most is rendkívüli erőfeszítéseket követel meg tőlük, akik a nap 24 órájában dolgoznak a dánok és vendégeink védelmében” – nyilatkozta Troels Lund Poulsen védelmi miniszter.

Újfajta csalás terjed hazánkban: az egész megtakarításod ellophatják, ha ezekről a telefonszámokról hívnak

Íme a bűnös telefonszámok az új telefonos csalás kapcsán

Se szeri, se száma azoknak a rémtörténeteknek, amikor zömében idősebb, gyanútlan emberektől csalnak ki hatalmas összegeket online formában vagy telefonon. Mindig közös pont ezekben, hogy valamire hivatkozva a csalók elkérik a bankszámla-adatokat, amivel azután már szabadon garázdálkodhatnak és annyi pénzt emelhetnek le a számláról, amennyit nem szégyellnek. Most új csalás van terjedőben, ezekre a hívásokra kell vigyázni.

A legújabb csalási formát és az elkövetők által használt telefonszámokat a bama.hu Baranya megyei hírportállal osztotta meg egy olvasójuk miután őt nem sikerült átverniük, ám fontosnak tartotta, hogy mások se essenek bele a csalók hálójába. A történetben különleges, hogy itt nemcsak mézesmadzag, hanem bunkósbot is volt: a csalók megfenyegették kiszemelt áldozatukat miután előbb még nyereményt kínáltak fel neki.

Ismeretlen szám, nagy nyeremény

A történet azzal kezdődött, hogy ismeretlen szám hívta a gyanútlan bama.hu olvasót azzal, hogy 500 ezer forintot nyert, amelyet a Lidl-ben, az Aldiban, vay pedig a Tesco-ban vásárolhat le. Nyilván gyanús, ám a dolog folytatódott. A jó hírrel telefonáló hölgy ezt követően kérte, hogy az áldozat adja meg a bankja nevét (a címével együtt!) és azt, hogy melyik napon szeretné, ha teljesítenék az utalást.

Ekkor nyomta ki a telefont az áldozat, mert rájött, hogy család áldozata. Ám ezzel nem zárult le a történet. Visszahívták és megkérdezték, miért tette le a telefont.

“Válaszoltam, hogy köszönöm, nem érdekel a dolog. Ezt követően folyamatosan hívogattak különböző számokról, majd a bank nevében telefonáltak − ekkor mondtam, hogy szórakozzanak mással, rossz ajtón kopogtatnak, engem nem fognak átverni”, írta a bama.hu-nak az áldozat.

Íme a bűnös telefonszámok az új telefonos csalás kapcsán
ELősorban idősebb, hiszékenyebb embereket próbálnak átverni. A megszokott szöveg vagy valamilyen nagy nyeremény, vagy pedig egy bajba jutott családtag. A közösségi média világában pedig viszonylag egyszerű olyan adatokat gyűjteni, amikkel a csalók bennfentesnek tűnhetnek és hihető történetet adhatnak elő. Forrás: freepik.com

Íme a “bűnös telefonszámok”

Csakhogy a csalók nem álltak le. Egymás után érkeztek a hívások az áldozat telefonjára és mivel fontos hívást várt egy ügyfelétől, egyiket-másikat fel is vette. Obszcén szavakkal illették és jelezték, hogy tudják melyik cég az övé, ismerik a lakcímét, meg fogják találni és végezni fognak vele. Több mint egy órán keresztül zaklatták, hiába tiltotta egymás után le a számokat, ám sokkal több számot tudtak a csalók mozgósítani, semmint Tünde letiltsa őket.

Ekkor döntött úgy Tünde, hogy megosztja történetét, hogy egyfelől ne ijedjen meg senki, másfelől legyen mindenki határozott és ne váljon áldozattá.

Sajnos ma már nagyon kifinomult csalások léteznek, van olyan eset is, amikor valamelyik családtag hangját másolják le a mesterséges intelligencia segítségével és kezdeményeznek hívást, kérnek utalást, készpénzt az adott családtag nevében. Idős, hiszékeny emberekre céloznak és sajnos még mindig sokszor érik el céljukat.

  • +36306074841
  • +36306334642
  • +36705769625
  • +36704217361
  • +36308665630
  • +36308979101
  • +36301432642
  • +36308840731

Klónozott magyar számokat használnak

Ráadásul klónozott magyar számokat használnak, gyanútlan, mit sem sejtő felhasználók telefonszámait másolják le és indítanak segítségükkel hívást, mintha az adott felhasználó hívná az áldozatot. Ha tehát visszahívjuk e számokat nem a csalókat, hanem egyszerű civileket találnánk a vonal túlsó végén, akik nem tudnának arról semmit, hogy telefonszámukat ilyen bűnügyben használták fel.

“Nagyon meggyőzőek, nagyon rámenősek és agresszívek. Vigyázzatok magatokra és a családotokra, soha senkinek semmit ne higgyetek el” − üzente Tünde minden sorstársának.

Természetesen be lehet állítani a telefont arra, hogy automatikusan tiltson le például minden külföldi hívást, vagy olyan taktikát is alkalmazhatunk, hogy ismeretlen számot nem veszünk fel. Idősebb korban ez különösen hasznos lehet.

Mit mond a büntető törvénykönyv az ilyen típusú csalásokról?

A magyar Büntető Törvénykönyv szerint a fent részletezett esetek csalás bűncselekményének minősülnek, aminek különböző súlyosságú büntetései vannak a kár nagyságától és az elkövetés módjától függően.

  • Kisebb kár okozása esetén (vétség) akár 2 év szabadságvesztés is kiszabható.
  • Nagyobb kárt okozó csalásnál 3 évig terjedő, jelentős kárt okozó esetén 1-5 évig terjedő, különösen nagy kárt okozó csalás esetén pedig akár 2-8 évig terjedő szabadságvesztés is lehet.
  • Ha a csalást bűnszövetségben, közveszély színhelyén vagy üzletszerűen követik el, vagy ha az áldozat különösen védtelen (pl. idős vagy fogyatékossággal élő), az súlyosbító tényező.
  • Különösen jelentős kárt okozó csalás esetén a büntetés 5-10 évig terjedhet.

Gorbacsov “alkoholtilalma”: tényleg ezért omlott össze a Szovjetunió?

Orosz vodka és Gorbacsov tilalma

Borisz Jelcin orosz elnökről elnöksége utolsó éveiben nagyjából köztudott volt, hogy súlyos alkoholproblémákkal küzd, Gorbacsov, az utolsó szovjet pártfőtitkár azonban éppen Jelcin ellentéte volt. Sokak szerint családi érintettség miatt is úgy gondolta, a szovjet társadalomnak az tenne a legjobbat, ha egyszerűen nem innának többé alkoholt az emberek. Lehetőleg semennyit sem. Próbálkoztak már alkoholtilalommal a világ számos pontján, de általában mindenütt katasztrófa lett belőle. Moszkvából nézve ebből is.

Magyarországon egyébként szintén a kommunisták próbálkoztak alkoholtilalommal, mégpedig rögtön hatalomra kerülésük után, 1919 márciusában. Igaz, uralmuk sem tartott sokáig és a tilalmon is lazítottak később.

Természetesen az alkohol később sem szűnt meg “népbetegségnek” lenni hazánkban. Ezért is létesítettek már a “létező szocializmus idején, 1975 decemberében a Szeged melletti Nagyfán egy úgynevezett Munkaterápiás Alkoholelvonó Intézetet. Az akkori adatok szerint ugyanis legalább 100 ezer alkoholista volt hazánkban.

A Szovjetunió-beli fellépés a túlzott alkoholfogyasztás ellen azonban a hazainál sokkal szigorúbb volt és súlyosabb következményekkel is járt.

Mi volt Gorbacsov problémája az alkohollal?

A “mindössze” 54 esztendősen a Szovjetunió élére került Gorbacsov (elődei 70 fölött voltak, így ő fiatalnak számított) pontosan látta a szovjet társadalom súlyos problémáit. A szerteágazó problématérkép egyik gócpontja volt az alkohol és az ebből fakadó betegségek.

Az ujkor.hu adatai szerint:

  • Gorbacsov hatalomra kerülésének idején az átlag szovjet polgár 17 liter vodkát ivott meg évente csecsemőtől az aggastyánig. Összehasonlításképp, ez az adat még csak 14 liter volt 1914-ben;
  • egyre csökkent az alkoholfogyasztás életkori határa, volt, hogy már 10 évesen lerészegedted gyerekek;
  • csökkent a várható élettartam;
  • növekedett a bűnözés, a családon belüli erőszak, a gyermekhalandóság;
  • csökkent a munkateljesítmény.
Mihail Gorbacsov
Mihail Gorbacsov idősebb korában. Az utolsó szovjet vezér 2022 augusztusában halt meg.

Mit tett az új pártfőtitkár?

Gorbacsov nem élt a cári idők teljes tiltásával, ám szigorú szabályokat vezetett be, amelyek nagyjából hasonló eredménnyel jártak, mint az 1914-es intézkedések:

  • csökkentették az előállított vodka mennyiségét;
  • drasztikusan megemelte az árakat. A legolcsóbbnak számító Andropovka például 1985 elején még 4 rubel 70 kopejkába, míg 1986 végén már 9 rubel 10 kopejkára emelkedett (miközben az átlagfizetés nem sokkal haladta meg a havi 100 rubelt);
Gorbacsov alkoholtilalma
Forrás: Fortepan / Lakatos Mária
  • megszabta, hogy 14 óra előtt és 19 óra után már nem lehet alkoholtartalmú italokat forgalmazni;
  • ha valakit a munkahelyén vagy közterületen rajtakaptak, börtönbe került;
  • a korhatárt 18-ról 21 évre emelték;
  • korlátozták a személyenként vásárolható mennyiséget;
  • kiirtottak számos történelmi szőlőültetvényt például Grúziában vagy Moldovában.

A propaganda is dolgozott ezerrel: törölték az alkoholfogyasztásra vonatkozó jeleneteket a filmekből, tévéműsorokból, de még józan rendezvények kampányt is indítottak, divatosak lettek például az alkoholmentes esküvők a korban.

Milyen következményekkel járt a szovjet “alkoholtilalom”?

Bár teljes tilalomról nem beszélhetünk, a mindennapi életben nagyon megnehezül hozzájutni az orosz társadalom “nemzeti italához”, ami Gorbacsovot elképesztően népszerűtlenné tette. Hatalmas sorok kígyóztak, egy-egy családi rendezvényre is nehéz lett beszerezni e nélkülözhetetlennek tartott nedűt.

Bár a hivatalos alkoholfogyasztás meredeken csökkent (így a halálozási ráta is), egyre többen fordultak zugfőzdékhez, hisz gombamód szaporodtak az illegális főzdék, tulajdonképpen az élelmesebbje elkezdett vodkát gyártani. Csakhogy e párlatok semmilyen minőségi követelménynek nem kellett megfeleljenek, így gyakorlatilag sokszor mérget vásároltak a szovjet polgárok, ami ismét növelte a halálesetek számát.

Gorbacsov alkoholtilalma
Forrás: Fortepan / Kurutz Márton

Emellett, csakúgy, mint az Egyesült Államokban, az alkoholtilalom teret nyitott a helyi maffiák megerősödésének, a feketagazdaság virágzásához, bandák erőre kapásához, akik utána sok helyen a széteső államhatalom helyébe léptek.

A szovjet gazdaság ugyanis – csakúgy, mint a cári Oroszország – elképesztően függött a vodka utáni állami bevételektől. Az államháztartás összbevételének az alkoholmonopólium adta a negyedét, ennek kiesése pedig az olajár bezuhanásával együtt (1985 és 1986 között 69%-os visszaesés a világpiaci árban) a csőd szélére juttatta a szovjet gazdaságot (voltak természetesen más tényezők is, mint például a lengyel forrongás vagy éppen az afgán háború).

  • Alkohol archívumunkért kattints.
Gorbacsov alkoholtilalma
Forrás: Fortepan / Urbán Tamás

Miközben egyesek elképesztő gazdagságra tettek szert, hisz megkaparintották, úgymond magánosították az alkoholforgalmazás állami monopóliuműnak busás nyereségét, a lakosság nemcsak azt tapasztalta meg, hogy nincs vagy túl drága a vodka a boltokban, hanem azt is, hogy a főzéshez szükséges cukrot már csak jegyre lehet megvásárolni.

Összességében megállapítható, hogy miközben kétségtelenül jelentkeztek az intézkedés társadalmi hasznai és csökkent az alkoholfogyasztás, a részleges alkoholtilalom gazdasági és társadalmi következményei Moszkva szempontjából egyértelműen negatívak voltak és hozzájárultak a szovjethatalom gyors összeomlásához előbb Kelet-Európában, majd a világ minden részén.

Mi lesz a magyar gazdasággal? Szakértő: ugyanaz történik, mint négy éve, megszorítások jöhetnek

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Magyarország Magyar kormány magyar gazdaság

Nagyon úgy néz ki, hogy a magyar gazdaságpolitika ismét a négy évvel ezelőtti forgatókönyvet követi, amely kemény megszorításokhoz vezet majd – összegezte helyzetértékelő cikkében a G7 elemzője, a GKI Gazdaságkutató Zrt. korábbi vezetője egy szeptemberi szakmai konferencián elhangzott kormányzati nyilatkozatok és adatok alapján.

Változás a kormányzati kommunikációban

Szeptemberben izgalmas fordulat volt, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Varga Mihály, az MNB elnöke nyíltan úgy fogalmaztak, hogy szembe kell néznünk a magyar gazdaság valós helyzetével. Ez szokatlan megszólalásnak számít a kormányzat részéről, amely korábban inkább a tények kozmetikázására törekedett.

Azonban Nagy Márton elkerülte az olyan témák mélyebb elemzését, mint az infláció, a költségvetési hiány vagy a monetáris politika, mondván, hogy már korábban adott interjúkat ezekkel kapcsolatban, míg az újabb nyilatkozataiban a vártnál rosszabb adatokat közölt. A GDP-növekedési várakozások 1 százalékról akár 0,7 százalékra csökkenhetnek, az államháztartási hiány pedig 4,5 százalék is lehet, ami jelentősen túllépi a törvényben vállalt 3,7 százalékos keretet.

Választási ígéretek vagy reálpolitika?

Nagy Márton előadásában a következő négy gazdaságpolitikai pillért nevezte meg: otthonteremtés, adócsökkentés, országépítési terv és ipar-, valamint munkahelyvédelmi akcióterv. Ezek azonban inkább választási ígéreteknek tűnnek, semmint átgondolt gazdaságpolitikai stratégiának, főként azért, mert javarészt költségvetési forrásokra támaszkodnak vagy azok szűkítésével járnak, így növelik az államadósságot és a költségvetési egyensúly romlását.

A G7 szerint az országépítési terv főként kommunikációs célnak tűnik, mivel a következő években nem várható jelentős költés az infrastrukturális fejlesztésekre, bár tíz év alatt több tízezer milliárd forint értékű beruházást ígérnek.

Az MNB szerepe és a monetáris politika

Varga Mihály egy kritikusan őszinte értékelést adott a növekedés és beruházások állapotáról. Kiemelte, hogy az elmúlt három évben a GDP több alkalommal is csökkent, és a beruházások gyengesége súlyosan fékezi a fejlődést. Az MNB stabilitásorientált szemlélete sikeresnek bizonyult a pénzpiaci nyugalom megteremtésében, főként a nemzetközi piaci folyamatok támogatásával.

A jegybanknak azonban nehezíti a helyzetét a magas hazai infláció és a kormány esetleges költekezése, amely támogatja az infláció fennmaradását. Bár Varga Mihály szavakban támogatja az MNB szigorú monetáris politikáját és az erős forintot, a valóságban a kormány költekezési tervei és adócsökkentései nehezítik a hatékony inflációellenes intézkedések érvényesülését.

Növekedési potenciál és későbbi megszorítások

A cikk hangsúlyozza, hogy a jelenlegi gazdaságpolitikai irányvonal – amely laza költségvetési politikát és megszorításokat nem kizáró monetáris politikát jelent – nem segít éveken át a növekedés és az infláció kordában tartásában. Ez a kettős politika végül jellemzően szigorú megszorításokat eredményez a későbbiekben, amelyeket a piaci versenyt és a növekedést is károsítják.

A megszorítások egy része piaci szempontból további torzulásokat okozhat, például egyedi adók formájában, amelyek visszavetik a versenyképességet és tovább gátolják a magyar gazdaság élénkülését. Ez az ellentmondás pedig a kormányzati gazdaságpolitika egyik fő problémája.

A piacgazdaság korlátai Magyarországon

A cikk végkövetkeztetése szerint a piacgazdaság működésének korlátozása az elmúlt másfél évtizedben az Orbán-kormány alatt egyre jelentősebb akadálya lett a sikernek, ezért nem meglepő, hogy ma is azok a kérdések és problémák foglalkoztatják a hazai közgazdászokat, amelyek az 1968-as, az „új gazdasági mechanizmus” idején is napirenden voltak: a piac és a verseny erősítésének fontossága.