Magyarország sincs biztonságban? Gond nélkül elérnének minket az orosz drónok
A Defence Express és az ukrán Felderítő Főcsoportfőnökség (HUR) által idézett adatok szerint az oroszok által széles körben alkalmazott Gerany-2 — lényegében az iráni Sahed-típus — repülési hatótávolsága 1 800 és 2 500 kilométer között mozog. Ez az érték, valamint a kilövőállások lehetséges helyzete alapján a kontinens nagy része potenciálisan elérhetővé válik az orosz drónhaderő számára. Ha a legalacsonyabb, 1 800 km-es hatótávolattal számolunk, Skandinávia, a Baltikum, jelentős része Németországnak, valamint Ausztria és Magyarország teljes területe már célponttá tehető. A maximális, 2 500 km-es hatótáv esetén pedig Franciaország, Svájc, az Egyesült Királyság és Írország nagy része is veszélyben lehet.
Indítóhelyek és logisztikai lehetőségek
A Defense Express elemzése három olyan indítózónát emel ki, amelyek jelenlegi vagy gyorsan kialakítható infrastruktúrájuk miatt különösen alkalmasak lennének nyugati célok elleni bevetésekre: a Krím keleti része (a Chauda-fok környéke), Brjanszk régiója (a belarusz határ közelében) és Szentpétervár környéke. Emellett a lap rámutat: Oroszország rövid időn belül képes új kilövőállásokat telepíteni, különösen Belaruszban vagy a Kalinyingrádi régióban — ez pedig lényegesen közelebb hozná a drónokat Nyugat-Európához, és még Madridot is a hatótávolságba helyezheti.
Egy orosz drón maradványai Ukrajnában 2024. március 18-án. Fotó: Wikimedia Commons/National Police of Ukraine
Taktikai megfontolások és a hatótávolság reálisan értelmezett korlátai
Fontos hangsúlyozni, hogy a megadott 1 800–2 500 km-es távok elméleti, legnagyobb hatótávolatok. A gyakorlatban az Ukrajna elleni bevetéseknél az orosz drónokat gyakran bonyolult, kerülő útvonalakon irányítják a légvédelem kikerülése érdekében, ami csökkentheti a hatótávot. Ugyanakkor a jelenlegi események — ismeretlen drónok megjelenése főbb skandináv repülőterek felett, illetve a Lengyelországba berepült, majd részben lelőtt Gerbera típusú drónok — arra figyelmeztetnek, hogy az európai légvédelem sebezhetősége valós problémát jelent.
Európai válaszok és védekezési kihívások
Az Európai Unió reagált a növekvő fenyegetésre: a tagállamok képviselői a szövetség keleti határa mentén egy egységes „drónfal” kiépítéséről tárgyaltak – számolt be a Euronews. A kezdeményezés célja a nemzetközi együttműködés és a hatékonyabb korai előrejelzés megerősítése. Ugyanakkor a jelenlegi jelzések szerint a keleti határ védelmi hiányosságai — például a lengyel incidens — azt mutataják, hogy a közép- és nyugat-európai országok számára is sürgős lenne korszerűbb és jobban integrált légtérfelügyeleti és légvédelmi rendszereket működtetni.
Mit jelent ez Magyarország számára?
A fenti adatok és elemzések szerint Magyarország földrajzi helyzete miatt — a jelenleg ismert indítóhelyek és a Gerany-2 lehetséges hatótávolsága alapján — nem tekinthető mentesnek a távolsági drónok fenyegetésétől. Bár a konkrét veszély mértéke függ a kilövőállások elhelyezkedésétől, a drónok tényleges repülési útvonalától és az európai légvédelem hatékonyságától, a stratégiai következtetés egyértelmű: a Magyarországot érintő kockázatok reálisak, ezért a védekezési képességek fejlesztése és a nemzetközi kooperáció sürgető prioritás.
Következtetés
A jelenlegi információk alapján Európa nagyrésze, a legoptimistább forgatókönyvek szerint is, a Gerany-2/Sahed-típusú távolsági drónok hatókörébe esik; ha Oroszország nyugatabbra telepíti indítókapacitásait, Lisszabon maradna az egyetlen uniós főváros, amely ideiglenesen kívül esik a potenciális hatótávolságon. A fenyegetés dinamikus jellege és a gyorsan áthelyezhető indítóinfrastruktúra miatt a védekezés megerősítése nem halasztható, ez pedig mind a nemzeti, mind a szövetségi szintű intézkedések hatékonyságát igényli.
Források: Euronews, Defence Express (a HUR adataira és ukrán elemzésekre támaszkodva).
