Súlyos kémkedési botrány tört ki Ausztriában: az ország egyik legfontosabb energetikai vállalata, az OMV azonnali hatállyal menesztette egyik vezető beosztású munkatársát, akit azzal gyanúsítanak, hogy Oroszországnak adott át bizalmas információkat. Az ügy diplomáciai feszültséget okozott Bécs és Moszkva között.
Gyanús találkozók egy orosz diplomatával
Az osztrák Profil magazin értesülései szerint a férfi rendszeresen találkozott egy orosz diplomatával, akit a nyugati titkosszolgálatok az FSZB, az orosz szövetségi biztonsági szolgálat ügynökeként tartanak számon. A találkozók miatt az osztrák állambiztonság hónapok óta megfigyelés alatt tartotta a vállalati vezetőt.
A Profil szerint a gyanúsított OMV-alkalmazott ideiglenesen az Abu Dhabi National Oil Company-nál (Adnoc) is dolgozott, amely 25 százalékos részesedéssel rendelkezik az OMV-ben. Mivel a két cég jelenleg egy hatalmas, 60 milliárd dollár értékű vegyipari fúzión dolgozik, a menesztett vezető mindkét társaság működésébe betekintést nyerhetett. A vádak szerint ezen információk egy részét továbbította orosz kapcsolatának bécsi találkozóikon.
Az OMV a Reutersnek megerősítette az elbocsátás tényét, és hangsúlyozta, hogy teljes mértékben együttműködik a hatóságokkal. A vállalat ugyanakkor adatvédelmi okokra hivatkozva nem hozta nyilvánosságra az érintett személy nevét.
Az osztrák külügyminisztérium közben bekérette az orosz nagykövetség bécsi ügyvivőjét, és felszólította, hogy mondjon le diplomáciai mentességéről. Ellenkező esetben persona non gratának nyilváníthatják, ami azonnali kiutasítással járna.
Feszültség Bécs és Moszkva között
Az ügy komoly politikai következményekkel fenyeget. Bár Moszkva egyelőre nem reagált hivatalosan, az eset tovább súlyosbíthatja az osztrák–orosz kapcsolatokat, amelyek az ukrajnai háború kezdete óta amúgy is feszültek. Az OMV a régió egyik legfontosabb energetikai szereplője, így a kémkedési vádak nemcsak a cég, hanem Ausztria nemzetközi megítélésére is hatással lehetnek.
A Keleti pályaudvaron vasárnap reggel mégsem tudott újraindulni a forgalom, noha a MÁV korábban bejelentette, hogy a négyhetes felújítást követően szeptember 21-én ismét nyit az ország egyik legforgalmasabb vasúti csomópontja. A hajnali órákban váratlan műszaki hiba akadályozta a pályaudvar megnyitását, amely komoly fennakadást okozott az utazók számára.
Éjszakai siker, reggeli kudarc
A MÁV szombat éjszaka még közleményben tudatta, hogy lezárult az elmúlt időszak egyik legnagyobb vasúti felújítása. Az utasoknak azt ígérték, hogy vasárnaptól visszatér a megszokott élet a történelmi főépületbe és a peronokra. Ennek ellenére vasárnap reggel hat óra után a MÁV vezérigazgatója, Hegyi Zsolt már arról számolt be egy videóban, hogy a pályaudvar zárva marad.
A probléma a biztosítóberendezéseknél jelentkezett: a hosszú áramtalanítás után, a rendszer visszakapcsolásakor hiba lépett fel. „Az, hogy az éjszaka közepén, a nyitás előtt néhány órával derül ki az, hogy a pályaudvar hajnaltól nem fog tudni vonatokat fogadni, semmiképp nem elfogadható” – mondta a MÁV-vezér.
Pótlóbuszok és ideiglenes megoldások
A MÁV vezetése szerint elsődleges feladatuk az utasok célba juttatása, ezért pótlóbuszokat indítottak a Kerepesi úti oldalról, valamint fenntartják az alternatív átszállási pontokat is, amelyeket a Keleti négyhetes zárva tartása alatt alakítottak ki. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) által bevezetett expresszvillamos továbbra is segíti a közlekedést.
Hegyi hozzátette: a vasárnapi nap folyamán mindenképpen megnyitják az állomást, addig azonban zárva marad, a bejáratoknál pedig MÁV-dolgozók tájékoztatják az utasokat.
4,4 milliárdos felújítás
A Keleti pályaudvar augusztus 25. óta volt zárva a közel 4,4 milliárd forintba kerülő felújítási munkálatok miatt. A pályaudvar teljes lezárása idején a győri, pécsi, miskolci és békéscsabai vonalak utasait különböző budapesti állomásokra irányították át. Fontos megjegyezni azt is, hogy ha ma meg is nyit a pályaudvar, utómunkákra még folyamatosan számítani kell egészen a decemberi menetrendváltásig. A sebességkorlátozások csak ekkor szűnnek majd meg teljeskörűen és ettől kezdve közlekedhetnek majd a vonatok a forgalmi rend szerinti 40, 60, illetve 80 km/órás sebességgel is a főpályaudvar hálózatán.
Mi változott?
A nagyszabású műszaki felújítás során váltókat, felsővezetéket, biztosítóberendezéseket javítottak és síneket, talpfákat, illetve betonaljakat cseréltek a szakemberek. A cél az volt, hogy a Keletiben pontosabban, megbízhatóbban indíthassa és fogadhassa a MÁV a győri, a hatvani-miskolci, a pécsi és az újszászi-békéscsabai vonalon közlekedő vonatokat. A főpályaudvar lezárása idejére kialakított ideiglenes közlekedési rend hatékonyan működött és jelentősebb fennakadások nélkül biztosította naponta az ingázást.
Kemény dolgokat állított a volt magyar kémigazgató, Katrein Ferenc a Népszavának arról, hogy beavatkozik-e majd Magyarországon a putyini Oroszország például a 2026-os választások kapcsán és hogyan. De szó volt a titkosszolgálatok működéséről és a szolgálatok valamint a politikai vezetők meglepő kapcsolatáról is.
A Népszava bemutatása szerint Katrein “2000-től 2013-ig a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH), később az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) műveleti igazgatója, a Főigazgató vezető tanácsadója. Szakterületei az extrém csoportok, azon belül szélsőjobboldal, nemzetközi terrorelhárítás, kémelhárítás.”
Nem bíznak a politikusok a szolgálatokban
Kartrein szerint a magyarországi politikai vezetőréteg egyáltalán nem bízik a titkosszolgálatokban, erre utal az is, hogy állandóan rotálják annak vezetőit. Azt is hozzátette, hogy a szolgálatok csak a jelentést írják meg egy-egy művelet kapcsán, ám az már a politikusokon múlik, hogy milyen döntést hoznak. Szerinte a titkosszolgálatok nem folynak bele a politikacsinálásba, de azt jelzik, ha szélsőséges csoportok a kormány politikája következtében radikalizálódnak.
Ha orosz érdekről van szó, akkor Putyin szívfájdalom nélkül fog beavatkozni Magyarországon, akár a 2026-os választásokba is. Az orosz szolgálatok tökéletes terepismerettel rendelkeznek hazánkban és pontosan tudják, hogy hol húzódnak azok a társadalmi sebek, amelyeket fel lehet nyitni. Kartrein szerint Szerbiában épp nemrég védték meg a tüntetések kereszttüzében álló Vucsics elnököt.
Orbán és Putyin találkozója Moszkvában. Jó kapcsolatok. Forrás: Facebook/Orbán Viktor
Budapest kémközponttá vált
Szerinte sokat mondó, hogy orosz vagy fehérorosz hírszerzőket egyet sem utasított ki Magyarország. Az, hogy a moldáv szolgálatok korábbi vezetője Budapesten találkozott fehérorosz kapcsolataival egyrészt arra utal, hogy Budapest kémközponttá vált Európában, fontos, védett találkozók helyszíne.
Másfelől az, hogy a magyar MTI kiegészítés nélkül, változatlanul veszi át az orosz titkosszolgálatok jelentéseit és az a tény, hogy egyetlen orosz valamint fehérorosz ügynököt sem utasított ki a magyar külügy a fenti eset után mutatja, hogy az oroszoknak nagyon jelentős és magas szinteket elérő befolyása lehet hazánkban.
Kárhoztatta azt a helyzetet, hogy csupán a nemzetközi sajtóból értesülhetett a hazai közvélemény a kémügyről, mert nem tájékoztatják a szolgálatok a lakosságot.
Kartrein elmondta, a szélsőséges csoportokba a szolgálatok be vannak épülve, folyamatosan figyelik mozgásukat. Sőt, egyes platformokat ők maguk üzemeltetnek például pszichológusok segítségével, így be tudják csalogatni az erre fogékonyakat és látják ki mikor radikálizálódik és mikor kellhet közbeavatkozni.
Szerinte manapság nagyon fontosak a család, a szűkebb környezet jelzései is, hisz vannak egyénként radikalizálódó személyek, akikre nincs rálátása a csoportokat figyelő, azokba beépülő szolgálatoknak. Kartrein szerint a politika felelőssége is nagy, hisz veszélyes indulatokat generálhat.
Szerinte ilyen szempontból különösen veszélyes időszakban élünk, mert mellettünk háború dúl és az oroszok (ukránokat nem említ) szívesen szoktak rászervezni szélsőséges csoportokra, hogy radikalizálják a hátországokat.
Molnár Áron polgármester a helyiekkel való egyeztetés után aláírta a szerződést, amelynek értelmében Algyőn több száz kínai vendégmunkást szállásolnak el a szegedi BYD-gyár építéséhez.
A BYD-gyárat építő kínai alvállalkozó 350 dolgozót költöztethet Algyőre, amihez a polgármester szigorú feltételeket szabott. – számolt be róla a délmagyar.hu.
A lakosság részéről nem éreztem ellenállást, és viszonylag sokan vettek részt a lakossági fórumon – indokolta döntését a polgármester.
Hol lesznek elszállásolva a kínai vendégmunkások?
Az érkező munkásokat a Jura Ipari Park területén szállásolják el. Egy korábbi tűzoltólaktanyát és három nagyobb irodaépületet alakítanak át erre a célra. A szerződés feltételeit pedig mindkét fél komolyan veszi, amelynek értelmében legfeljebb 350 fő költözhet a kijelölt szálláshelyre, méghozzá csak egyéves, határozott idejű megállapodással.
Az a veszély, hogy az ipari park területén hosszabb távon kialakul egy kínai vendégmunkás negyed az kivédhető, az önkormányzat az egy év lejárta után bármikor dönthet úgy, hogy nem köt ehhez hasonló bérleti szerződést. – fogalmazott a polgármester.
A feltételek között szerepel az is, hogy működjön a parkban biztonsági szolgálat, élelmiszer- és italbolt, valamint hogy rossz tapasztalat esetén az önkormányzat felbonthassa a szerződést. Új bérleti szerződést a jövőben kizárólag az önkormányzat engedélyével lehet majd kötni.
Az ipari park közelsége miatt logikus választás a település, hiszen így könnyen megoldható a munkások utaztatása a gyárhoz. A BYD számára eredetileg két nagy, konténerváros jellegű szálláshelyet terveztek, de eddig csak az egyik készült el, és az már teljesen megtelt. Ezért került előtérbe az algyői megoldás.
Az elszállásolásról az AE Industry Hungary Kft. is tájékoztatta az algyői önkormányzatot és a lakókat. A levélben hangsúlyozták, hogy az ipari park területén kialakítandó szálláshelyek távol esnek a lakóövezettől, így minimálisra csökkentik a helyi lakosságot érő zavaró hatásokat. A vállalat szerint a helyszín előnyei közé tartozik:
Közlekedés: a park Algyő szélén található, közel a főútvonalhoz és a szegedi oldalhoz, így a munkások és a járművek nem haladnak át a település központján.
Kapcsolat a BYD-gyárral: közvetlen autópálya-összeköttetés van, ami gyors és kényelmes bejárást biztosít.
Shuttle szolgáltatás: a cég a Signum Busz Kft.-vel együttműködve dedikált buszjáratokat indít a munkások szállítására.
Ellátás: napi háromszori étkezést biztosítanak professzionális cateringcéggel, továbbá központilag intézik az alapvető árucikkek beszerzését és kiosztását.
Munkarend: hétköznap 8–18 óra között dolgoznak majd a munkások, napi kétórás pihenőidővel; a hétvégi műszakokat rotációs rendszerben szervezik.
A levél végén a cég kiemelte: minden visszajelzést szívesen fogadnak, és céljuk, hogy az elhelyezés a lehető legkisebb hatással legyen Algyő mindennapi életére. A szálláshelyre Molnár Áron polgármester is külön kitért Algyő közösségi média oldalán:
„Az egyik lényeges dolog, hogy az ipari park azon része, ahol az elszállásolás meg fog történni és a település között 1,6–7 kilométer a légvonalbeli különbség, tehát ez nem a településen és nem is a határánál, hanem attól kijjebb van” – hangsúlyozta a polgármester.
Ahogy azt korábban megírtuk, a BYD szegedi gyár projektje kapcsán felmerült a munkaerőhiány, és mivel Magyarország egyik legnagyobb ipari beruházása, egyre fontosabbá vált a munkálatokhoz nélkülözhetetlen vendégmunkások elszállásolása. Algyő most azzal járul hozzá ehhez a projekthez, hogy befogadja a vendégmunkásokat, ugyanakkor pontos feltételeket szabott meg, és lakossági fórumot is tartott, amely mintapéldája annak, hogyan tud egy közösség együtt dönteni a település jövőjét érintő kérdésekben.
További, munkaerőpiaccal kapcsolatos cikkeinkért kattints.
A Villány szívében működő Sauska 48 az egyetlen magyar étterem, amely bekerült a Michelin Guide frissen összeállított, a világ 18 legjobb borászat-éttermét bemutató toplistájára.
A Michelin Guide online magazinja nemrégiben közzétett egy válogatást, amelyben a világ 18 legjobb borászat-éttermét mutatta be. Az összeállításban öt amerikai helyszín szerepel (Argentína, Kalifornia, Mexikó), a többiek pedig Európából kerültek be, olyan országokból, mint Ausztria, Franciaország, Olaszország, Liechtenstein, Portugália, Spanyolország vagy Svájc. A térségünkből mindössze egyetlen étterem került a listára: a villányi Sauska 48, amely így a közép-kelet-európai régió egyedüli képviselője lett.
A Sauska 48 különleges épülete, ahonnan panorámás kilátás nyílik a szőlőhegyekre. Kép: Sauska / Facebook
Újragondolt fogások Bicsár Attila séf konyhájából
A Sauska 48-at a kalauz „a rusztikus ételek modern megközelítéséért” emeli ki, valamint a teraszról nyíló, festői villányi panorámáért. Az étlap a helyi alapanyagokra és a borvidék hagyományaira épül, miközben kreatív, újragondolt fogásokkal lepi meg a vendégeket. A konyhát Bicsár Attila séf vezeti, aki többek között újragondolt káposztás tésztával, fürjhez készített nektarinos salsával vagy rebarbarás polentával nyújt különleges gasztronómiai élményt.
A Michelin kiemelte a Sauska 48 borkínálatát is. A villányi dombokra néző teraszról a pincészet ültetvényei láthatók, ahol a világszerte ismert cabernet sauvignon és syrah mellett olyan magyar fajták érnek, mint a kadarka vagy a kékfrankos. A borlap középpontjában a környék vörös- és rozéborai állnak, de különleges élményt adnak a család tokaji birtokáról származó fehérborok is. Tokaj pedig méltán került a figyelem középpontjába: itt születik az Aszú, amelyet már évszázadok óta „a borok királyaként és a királyok boraként” emlegetnek.
A Michelin Guide a világ egyik legismertebb gasztronómiai kiadványa, amelyet száz éve indított a francia Michelin testvérpár. Eredetileg autós útikönyvként jelent meg, amelyben szállásokat, éttermeket és hasznos közlekedési információkat gyűjtöttek össze, hogy ezzel is ösztönözzék az autózás terjedését – és persze a gumik vásárlását. A kalauz az évtizedek során fokozatosan vált a gasztronómia fontos mércéjévé, 1926-tól már csillagokkal jutalmazták a kiemelkedő éttermeket.
Az éttermek számára már önmagában az is rangot jelent, ha felkerülnek a Michelin válogatásába, hiszen ez rendszerint nemzetközi figyelmet és szakmai elismerést hoz számukra. Az utóbbi időben a Michelin a klasszikus fine dining mellett egyre inkább figyelmet szentel a borászatokhoz kötődő éttermeknek is. Éppen ezért hatalmas szakmai megtiszteltetés, hogy a villányi Sauska 48 bekerült a most közzétett válogatásba, amely mindössze 18 helyszínt sorol a világ legjobbjai közé.
A 18 kiemelt étterem teljes listája:
1. Cocina Maestra (Argentína) 2. Zonda Cocina de Paisaje (Argentína) 3. Sattlerhof (Ausztria) 4. The Restaurant at JUSTIN (Kalifornia, USA) 5. Cyrus (Kalifornia, USA) 6. La Grand’Vigne (Franciaország) 7. Chez Jeannette (Franciaország) 8. Sauska 48 (Magyarország) 9. Borgo Sant’Anna (Olaszország)
Vasúton utazni nemcsak olcsóbb és kényelmesebb, mint autóval vagy repülővel, de ráadásul környezetkímélő is. Ezért is fogant meg hol máshol, mint Dániában az a gondolat, hogy Európa nagyvárosait egy ún. európai metróval kellene összekötni. A 3-400 km/h sebességgel száguldó szerelvények pedig már jó alternatívát jelentenének időben is a kontinensen belüli repülős utazásokkal szemben.
Európai metrót terveznének
A 21st Century Europe dán kutatóintézet által közzétett figyelemfelkeltő terv szerint 39 várost kötnének egymással össze 5 nagy sebességű “európai metróvonalon”. A Starline fantázianévre hallgató ötletcsomag nem kisebb célt tűz ki maga elé, mint a repülés kiváltását egy olcsóbb, környezetkímélőbb és kényelmesebb utazási eszközzel.
Az egységes európai metró kezdeményezés egyelőre vitát szeretne generálni a döntéshozók részéről, utána indulhatna el a tervezés és valamikor a kivitelezés, ami nem lenne egyszerű feladat, hisz nagyon különböző országok vasúti rendszereit kellene összehangolni, ráadásul bizonyára vannak olyan térségek, ahol egyszerűen a vasúti pálya is olyan állapotban van, hogy képtelenség lenne biztonságosan ilyen sebességgel közlekedni. Magyarországon biztosan így van a helyzet, hisz a MÁV sokszor nem az egyébként új vonatok sebességhatárai, hanem az elavult sínek miatt képtelen megfelelő sebességgel közlekedtetni vonatait.
Mátészalka és Debrecen között például majdnem két órán át közlekedett 7 éve a vonat, bizonyos szakaszokon pedig egy ember is le tudta futni a szerelvényt:
Az állomások városon kívül lehetnének
A koncepció 5 útvonalat tartalmaz, 22 ezer kilométer hosszan gyorsulnának a szerelvények, illetve szabványosított, határokon átívelő kapcsolatokról. A vonatok ráadásul kicsit utazó hotelekre hasonlítanának: lennének bennük munkaállomások is kialakítva, közösségi terekkel és családi fülkékkel.
Az Index szerint a fogadó állomások sem feltétlenül az adott városokban lennének, hanem azokon kívül. Amellett, hogy közlekedési csomópontként funkcionálnának, tehermentesítenék a belvárosokat és kulturális, gazdasági központok lennének éttermekkel, rendezvényhelyszínekkel. Értsd, ha mondjuk valamelyik nagy együttes gigakoncertet szervez, nem kellene bevergődni valamelyik városba, elég lenne csupán a gyors szerelvénnyel megérkezni és az állomástól nem messze meghallgatni őket.
Jelenleg persze sok minden hiányzik a megvalósításhoz, nyilván leginkább pénz. Egyébként sem egy rövid távon megvalósítható program, inkább vitaanyag arról, hogy miként képzelhetnénk el Európa jelenleg alapvetően autópálya és repülőgép alapú jövőbeni közlekedését.
Miközben Ukrajnában még mindig lassan haladnak előre az orosz csapatok, úgy tűnik, Putyin már kijelölte a következő célpontot: a NATO legkeletibb tagállamait. Erre utalhat, hogy sorra jelennek meg az orosz vadászrepülők a balti államok és Lengyelország légterében, nem egyet a magyar Gripeneknek kellett elfogniuk. Eközben Romániban és Lengyelországban is megjelentek, sőt lezuhantak orosz drónok. Az oroszok ugyanakkor mindent tagadnak.
Lengyel és észt légteret is megsértettek az oroszok
A lengyel határőrség X-re feltöltött közleménye szerint két orosz vadászgép repült be a Petrobaltic lengyel fúrótorony biztonsági övezetébe. A közlemény szerint provokatív manővert hajtottak végre, amelynek során megsértették a lengyel légteret. A lengyelek jelezték, hogy azonnal értesítették a súlyos incidensről a szövetségeseik fegyveres erőit.
Ugyanezen a napon három orosz MiG-31-es vadászgép sértette meg Észtország légterét is Vaindloo szigete fölött. 12 percig tartózkodtak a légtérben, ami teljesen egyedülálló a számos orosz légtérsértés történetében. Az Anadolu török hírügynökség szerint a NATO gépei azonnal válaszoltak és visszavonulásra kényszerítették őket. Az észtek pedig bekérették az orosz ügyvivőt.
Orosz MiG-31-es. Forrás: Creative Commons
Az EU és a NATO vezetői sorban ítélték el a példátlan légtérsértéseket. Kaja Kallas külügyi főképviselő tesztnek gondolja az orosz berepüléseket és arra szólította fel a tagállamokat, hogy ne mutassanak gyengeséget. Ursula von der Leyen bizottsági elnök szerint ezekre a provokációkra keményen fognak válaszolni és folyamatosan fejlesztik majd a NATO keleti szárnyát. Sőt, hamarosan elfogadhat az EU egy 19. szankciós csomagot is az oroszok ellen.
A NATO szóvivője, Allison Hart az X-en közölt bejegyzésében jelezte, hogy azonnal elfogták az orosz gépeket (ez gyakorlatilag a kikísérésüket jelenti), ami mutatja a NATO hatékonyságát.
A NATO további tagállamai közül kiálltak a lengyelek és az észtek mellett a britek, a németek, a finnek, a hollandok, a lettek, a litvánok és a horvátok is az Anadolu szerint. Török kiállásról nem írtak.
Az ATV Észak-Macedóniában érte utol Böröndi Gábor vezérezredest, a Magyar Honvédség vezérkari főnökét, aki nagyon éles szituációnak nevezte a berepüléseket és elmondta, hogy a magyar légvédelmi készenlétet is megemelték az oroszok miatt.
Magyar Gripenek látják el a balti államok légvédelmét is. Forrás: FB/MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár
Romániában megjelentek az orosz drónok
A román védelmi minisztérium arról írt, hogy ma orosz drónok jelentek meg a román légtérben egy Ukrajna elleni támadás során. Múlt héten Lengyelország légterét sértették meg az oroszok. 19 drón repült be, több lezuhant, egy közülük egy családi ház tetőzetében robbant fel teljesen elpusztítva azt. Az oroszok akkor azt mondták, hogy csupán véletlen volt.
Mark Rutte NATO-főtitkár brit katonákkal tárgyal egy Reaper típusú drón mellett a Royal Air Force egyik bázisán. Fotó: NATO / nato.int
Megszólaltak Putyinék: mindent tagadnak
Alaptalanok és az ukrajnai konfliktus politikai rendezésének meghiúsítását célozzák azok az európai vádak, amelyek szerint orosz drónok sértették volna meg szeptember 10-én Lengyelország légterét – jelentette ki Marija Zaharova külügyi szóvivő az orosz diplomáciai tárca honlapján pénteken megjelent kommentárjában.
Zaharova kifogásolta, hogy a vádlók figyelemre se méltatják az orosz védelmi minisztérium ide vágó magyarázatát. Meglátása szerint ez egy újabb eleme egy nagyszabású információs kampánynak, amelynek célja Oroszország démonizálása, további támogatás serkentése Ukrajna számára, “valamint a konfliktus politikai rendezésének meghiúsítása”. Emellett alaptalannak nevezte az orosz provokációra és az eszkaláció szándékára alapozó vádakat, rámutatva, hogy ezek megfogalmazói nem neveztek meg olyan konkrét körülményt, amely alátámasztaná az Oroszországnak tulajdonított rossz szándékot.
Zaharova szerint az európai “drónkoalíció” tagjai bűncselekményeket követnek el orosz katonai és polgári személyek ellen az ukránokat használva eszközként. Példaként hozta fel, hogy egyedül a herszoni régióban szolgálatba állított 55 mentőautóból 27-et eltaláltak és megsemmisítettek az ukrán fél által bevetett drónok.
Nagyon sok részlet nem ismert egyelőre a szörnyű tragédiával kapcsolatban, annyi azonban kijelenthető: két, helyi Fideszhez köthető hírportál által közölt támadó hangvételű számonkérő anyag megjelenését követően vetett véget önkezével életének a hódmezővásárhelyi rendőrkapitány.
Az ellenzéki oldalon a fideszes médiamunkások által elkövetett gyilkosságnak állítják be a történteket a megszólalók, míg a kormányoldalon a részvétet hangsúlyozzák és azt, hogy mennyire megvetik azokat, akik egy ember halálából politikai fegyvert kívánnak kovácsolni. Ami pedig szintén tény, hogy mind a városhoz kötődő Lázár János miniszter, mind az egyik oldal kommentmezőjét kikapcsolták.
Felrázza-e a feleket a hódmezővásárhelyi rendőrkapitány halála?
Akár fordulópont is lehet az egyre durvuló választási kampányban a hódmezővásárhelyi rendőrkapitány, Szabó Zsolt halála. Márki-Zay Péter polgármester, 2022-es közös ellenzéki miniszterelnökjelölt szerint “kiváló családapa, eredményes rendőr, és becsületes polgár volt”, akire tegnap este nagyon sokan emlékeztek a rendőrség épülete előtt egy mécsessel. Íme erről a polgármester élő videója:
Szabó Zsoltról néhány nappal korábban a helyi Fideszhez köthető promenad24.hu-n és egy másik hasonló hírportálon jelent meg egy anyag, miszerint a város közbiztonsága azért romlik, mert ő inkább a magánéletével foglalkozik. Emellett azt is felrótták hibájaként, hogy engedélyezett egy aszfaltrajzoló versenyt a batidai kastélynál, ahol egyes feliratok véres politikai leszámolást követeltek. Márki-Zay szerint egyébként csak később egészítették ki ismeretlenek a rajzokat kifogásolható módon, az eredeti rajzok nem voltak támadhatók.
Ennél többet kegyeleti okokból sem közlünk a cikk tartalmával kapcsolatban. Már csak azért sem, mert a Blikk megkérdezte a promenad24.hu-t arról milyen bizonyítékai voltak állításai alátámasztására, ám a hírportál törölte a cikket, kikapcsolta a hozzászólási lehetőséget cikkeihez és lakonikusan annyit válaszolt, hogy “kizárólag kegyeleti okokból” törölték cikküket.
Szabó Zsolt egykori hódmezővásárhelyi rendőrkapitány. Önkezével vetett véget életének tegnap délután. Forrás: FB/Magyar Péter
A tragikus halálesetre azóta a magyar politikum széles köre reagált. A hódmezővásárhelyi polgármester – részvétének hangsúlyozása mellett – haragját is tolmácsolta arra utalva, hogy a rendőrkapitány halálához a fent említett lejárató anyagok járultak hozzá. Magyar Péter, a Tisza elnöke hasonlóan nyilatkozott, és hozzátette, “olyan hazát akarunk, ahol a politika nem öl. Egy olyan országot, amelyben az embereknek nem kell félniük.”
Lázár János építési miniszter, korábbi hódmezővásárhelyi fideszes országgyűlési képviselő rövid Facebook-posztban jelezte, nem ismerte jól Szabó Zsoltot, ám szerinte “aki veszi a bátorságot, hogy egy öngyilkosságról megfellebezhetetlen ítéletet mondjon, ráadásul valakit bűnbakként is megnevezzen és ellene lincshangulatot keltsen, az gazember.” Szerinte Márki-Zay átlépett egy vérvörös határvonalat azzal, hogy politikai előnyt próbál kovácsolni a tragédiából.
Az elmúlt években Magyarországon a gazdasági válság, a tartósan magas infláció és a reálbérek csökkenése sokak számára bizonytalanná tette a mindennapi megélhetést. A forint árfolyama ingadozó, értéke folyamatosan csökken, az euró bevezetése pedig továbbra sincs napirenden. Nem meglepő tehát, hogy egyre több közösség keres alternatív megoldásokat, amelyek legalább helyi szinten képesek enyhíteni a gazdasági nyomást.
Ilyen válasz lehetnek a helyi pénzek, más néven pénzhelyettesítők, amelyek nem hivatalos fizetőeszközként, de meghatározott településeken vagy térségekben forgalomban vannak. Céljuk egyszerre gazdasági és közösségi: a pénzforgalmat helyben tartani, erősíteni a lokális vállalkozásokat, és szimbolikusan kifejezni az adott régió identitását.
Fotó: Daily News Hungary
Hogyan működnek a helyi pénzek?
A Pénzcentrum cikke szerint a közösségi fizetőeszközök egyik alapelve, hogy nem alkalmasak felhalmozásra. Nem kamatoznak, sőt, gyakran értékvesztést szenvednek el, ha nem használják őket. Ez tudatos döntés: a cél, hogy a pénz minél gyorsabban visszakerüljön a gazdasági körforgásba, támogatva a helyi boltokat, termelőket és szolgáltatókat.
A vásárlók gyakran kedvezményben részesülnek, ha helyi pénzzel fizetnek – akár 5–10 százalékot is spórolhatnak. Az üzletek pedig biztosak lehetnek abban, hogy a bevétel nem vándorol el más városokba vagy multinacionális cégekhez, hanem helyben marad és újra befektetődik.
Milyen helyi pénzek kerültek bevezetésre a forint helyett hazánkban?
A magyar példák közül érdemes szót ejteni a soproni kékfrankról, amelyet 2010-ben vezettek be, és főként kisboltok, borászatok és éttermek fogadják el. A balatoni korona 2012-től létezik, és több, Balaton környéki településen működött, papír és elektronikus formában is. A járvány idején azonban visszaszorult. Szintén korona, de bocskai, amelyet Hajdúnánáson 2013 óta használnak, és amelynek grafikai elemei a térség történelmi múltját idézik, és kulturális eseményekhez is kapcsolódik. A tokaji dukát pedig a híres borvidékhez köthető újabb kezdeményezés, amely a turizmusból származó bevételeket igyekszik helyben tartani.
A helyi pénzek mögött jellemzően civil szervezetek vagy önkormányzatok állnak, amelyek közösségi építkezést és gazdasági önvédelmet látnak bennük. 2011-ben létrehozták a Helyi Pénzek Szövetségét is, amely az új kezdeményezések koordinálására és támogatására jött létre.
Mi lesz a helyi valuták jövője? Veszélybe kerülhet egyáltalán a forint?
A Magyar Nemzeti Bank és más jegybankok szerint a helyi pénzek sehol sem érték el a várt gazdaságélénkítő hatást. Mégis, több településen évek óta működnek, és a sikerüket nem feltétlenül gazdasági mutatókban kell mérni, hiszen a közösségre gyakorolt határuk, az összetartozás erősítése, az identitás megőrzése és a válságokra adott kreatív válaszok szintén nagyon fontosak.
Ezek a rendszerek nem a forint leváltására törekednek, hanem kiegészítő szerepet vállalnak, bár egy szimbolikus üzenetük lehet az is, hogy sokak szerint a hivatalos valuta nem mindig áll a helyzet magaslatán. Azonban ha a jövőben országszerte minden régiónak lenne saját fizetőeszköze, az akár a forint szerepének újragondolásához is vezethetne.
A miniszterelnök kezdeményezni fogja, hogy az antifa szervezeteket nyilvánítsák Magyarországon terrorszervezetté. Orbán Viktor ezt pénteken, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában jelentette be.
Trumpot utánozza Orbán
“Magyarországon is eljött az ideje, hogy az ilyen szervezeteket, mint az antifa, az amerikai mintát követve mi is minősítsük terrorszervezetnek” – mondta Orbán Viktor azzal kapcsolatban, hogy Donald Trump amerikai elnök a héten bejelentette, kezdeményezi az antifa szervezetek terrorszervezetté nyilvánítását.
A kormányfő jelezte: örült az amerikai elnök döntésének, és kezdeményezni fogja, hogy “tegyük mi is ezt itt Magyarországon”.
Az antifa terrorszervezet, embereket vertek a budapesti utcán, mondja Orbán
Úgy fogalmazott: “az antifa igenis egy terrorszervezet, idejöttek Magyarországra is, békés embereket az utcán megvertek, volt, akit félholtra vertek, majd elmentek európai parlamenti képviselőknek, és onnan oktatgatják Magyarországot a jogállamról, a baloldalról.” Ez lehetetlen – tette hozzá.
Az antifa mozgalom egyik londoni tüntetése. Forrás: depositphotos.com
Donald Trump amerikai elnök példáját követve az Antifa mozgalom terrorszervezetté minősítésére tett javaslatot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, Kaja Kallasnak küldött szombati levelében.
A tárcavezető a minisztérium MTI-hez eljuttatott közleménye szerint először is leszögezte, hogy Magyarország határozottan elkötelezett a terrorizmus elleni küzdelem mellett, és minden rendelkezésére álló törvényes eszközzel szigorú intézkedéseket hozott a politikai indíttatású erőszakot alkalmazó csoportok ellen.
Több támadás is volt Európa-szerte
Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években az úgynevezett Antifa ideológiához kapcsolódó személyek és csoportok számos terrorista támadást hajtottak végre az EU-ban, többek között Németországban, Franciaországban és Olaszországban.
Hazánk szempontjából különösen aggasztónak nevezte, hogy magyar állampolgárok és intézmények is váltak már célponttá, s ennek kapcsán felidézte, hogy 2023 februárjában ezen mozgalom külföldi tagjai öt brutális támadást hajtottak végre fényes nappal Budapesten ártatlan emberek ellen.
“Mély sajnálatunkra több támadó később menedéket talált az EU tagállamaiban, amelyek elutasították a kiadatásukat Magyarországnak. Egy különösen aggasztó esetben a büntetőeljárást fel kellett függeszteni, miután egy gyanúsítottat európai parlamenti képviselővé választottak, és így mentességet kapott” – közölte.
Súlyos fenyegetés
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy ezek a cselekmények kétségkívül bizonyítják, hogy az Antifa súlyos fenyegetést jelent az Európai Unió polgárainak biztonságára. “Ezért közös felelősségünk megerősíteni a közös válaszintézkedéseinket” – figyelmeztetett.
Valamint rámutatott, hogy az Egyesült Államok is hasonló kihívásokkal szembesül, ezért Donald Trump szerdán bejelentette, hogy terrorszervezetnek minősíti a mozgalmat.
“Magyarország meggyőződése, hogy egy ekkora jelentőségű kérdésben elengedhetetlen a lépéseinket összehangolni az Egyesült Államokkal, a terrorizmus elleni világszintű küzdelem vezető szereplőjével” – írta a miniszter.
“Ennek megfelelően tisztelettel azt javaslom, hogy az Európai Unió kövesse ezt a példát, s vegye fel az Antifa mozgalmat a terrorszervezetek listájára, illetve vezesse be a szükséges korlátozó intézkedéseket a vele kapcsolatban álló csoportok és személyek ellen. Álláspontunk szerint az Egyesült Államok elnöke által kiadott végrehajtási rendelet megfelelő jogalapot teremt egy ilyen lépéshez” – összegzett.
Donald Trump amerikai elnök a héten a közösségi médiában bejelentette, hogy a “beteges, veszélyes, radikális baloldali katasztrófa” Antifát terrorszervezetté minősíti, illetve “határozottan javasolni fogja, hogy annak finanszírozóit a legmagasabb jogi normák és gyakorlat szerint alaposan vizsgálják ki”.
Kádár János szívesen tetszelgett az egyszerű munkás képében, amit a szocialista Magyarország vezetőjétől el is vártak az emberek. Csakhogy egyáltalán nem egy korabeli munkás életszínvonalán élt: méregdrága ajándékokat kapott, kiemelkedő volt a fizetése, asszisztenciával rendelkezett és legalább két villával, az egyikkel a Balatonon.
Kádár, a puritán kommunista vezér
Kommunista vezérekről nehéz pontosan megállapítani, hogy milyen vagyont is halmoztak fel pontosan és milyen életet éltek, hisz egyrészt rejtve voltak az ország lakossága elől, másfelől a teljes államapparátus és államvagyon a rendelkezésükre állt. Kádár például előszeretettel hangoztatta, hogy a munkásokhoz hasonlóan hokedlin eszi kedvencét, a káposztás tésztát, csak hát nem mindegy, hogy az a hokedli egy 80 négyzetméteres, mindennel felszerelt luxus balaton villában, a 173 négyzetméteres rózsadombi villájában, vagy egy szerény munkáscsalád szoba-konyhás panellakásában állt.
Kádár és felesége. Mindkettejük számára személyre szabva varrták a ruhákat. Forrás: Fortepan / Fortepan/Album059
Kádár magas fizetést és rengeteg egyéb szolgáltatást “húzott” az államtól, többek között rengeteget költöttek hobbijára, a vádászatra az adófizetők pénzéből. Igaz, hogy nem tett szert kastélyokra, nem építtetett újjá egykori birtokokat, hogy oda családjával beköltözzön, mint ahogyan kvázi cégeket vagy épületeket sem birtokolt ő vagy családja, ám a kor minden luxusával rendelkeztek otthonai.
Kádár vadászik. Sosem olcsó sport. Forrás: Fortepan / Fortepan/Album059
Az aligai üdülőkomplexum
Balatonaliga már az Osztrák-Magyar Monarchia, illetve a Horthy-éra alatt kedvelt üdülőhely volt a társadalom felsőbb osztályai számára. A divany.hu szerint Klára-telepen, a mai Rákóczi utca környékén a magasab társadalmi státuszúak, míg Alsótelepen, a mai Zrínyi utca környékén az úri középosztály, tanárok, vasutasok, mérnökök építkeztek.
A Rákóczi-szálló 1917-ben. Élet volt benne. Forrás: Fortepan / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Történeti Fényképek Gyűjteménye
Nem csoda, hogy az itteni nyaralókat szépen sorban mind lefoglalták a berendezkedő kommunista hatalom prominensei a ’40-es évek második felétől. Balatonaliga ugyanis közel van Budapesthez, nem véletlen, hogy az M7-es már 1975-ben elért idáig.
Maga Kádár János is itt kapott egy 80 négyzetméteres, mai fogalmaink szerint szerény méretű villát, amit azonban teljes mértékben az ő ízlésének megfelelően alakítottak ki. Az Aliga 1 nevű területen amúgy sem kellett sokakkal osztozkodnia, hisz ide csak magas állású pártvezetők, állami cégek vezetői voltak elszállásolva. Őket szigorú biztonsági intézkedésekkel védték még Aliga 2 alacsonyabb rangú lakóitól is, a tótól (és az esetleges kíváncsi szemektől) pedig fenyősor választotta el őket.
Balatonaligai MSZMP-üdülőkomplexum 1980-ból. Ha ide kerültél, voltál valaki. Forrás: Fortepan / UVATERV
A divany.hu szerint helyben termett a zöldség és gyümölcs, a bort motorcsónakkal hozták, de volt itt mozi és rengeteg őr is. Nem csoda, hogy még Hruscsov sem félt látogatást tenni egykor.
Kádár horgászik. Nincs közösködés. Forrás: Fortepan / Fortepan/Album059
Enyészeté lesz az egykori luxusvilla
Kádár villája kívülről egyáltalán nem volt a luxus mintaképe. A bauhaus stílusú épület letisztult külsővel, egyszerű vonalvezetéssel rendelkezett, ám a korabeli luxus minden formáját nyújtotta: itt volt az országban először színes tévé, de légkondicionáló is, hogy ne izzadjon túlságosan a pártvezér és felesége. Kádár imádott itt lenni, ahogy idősödött, egyre hosszabbak lettek az itt eltöltött nyári szabadságok.
Történelem archívumunkért számos érdekes cikkel kattints.
A rendszerváltás után tisztázatlan tulajdoni viszonyok alakultak ki, az épület pedig gyors romlásnak indult. A bútorokat ellopták, az ablakokat kitörték és egyelőre terv is csak Aliga 2 Aligaligetté alakításáról van, néhány jól kinéző látványtervet azonban közölt a sajtó.
Sokan járnak egyébként a villa környékén, többségük csak néhány fotó, élmény erejéig. Helyi védettséggel egyébként csupán Kádár villája, Fidel Castro villája és az Olgyay-tervezésű étterem rendelkezik. Ám hiába a védettség, a természet lassan visszahódítja a területet, ahol egykor oly sok felhőtlen napot töltött el a magyar diktátor.
A hajnalok frissítőek lesznek és éjszaka pára- és ködfoltok képződhetnek, de ezek feloszlása után jellemzően napos, száraz, nyárias idő várható a hétvégén. A hőmérséklet csúcsértéke lassan emelkedik, és vasárnap már 26-32 Celsius-fok között alakul – derül ki a HungaroMet Nonprofit Zrt. előrejelzéséből, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-hez.
Újra beköszönt a nyár: extrém hőmérsékletekre számíts
Pénteken az ország délnyugati felén túlnyomóan derült idő volt, míg északkeletebbre, keletebbre időnként kissé több lehetett a felhő a napsütés mellett, de csapadék nem fordult elő. A jellemzően nyugatias irányú légáramlás többnyire gyenge vagy mérsékelt maradt. Délutánra volt olyan régió, ahol 32 fokot mutatott a hőmérő higanyszála. Nem csoda, hogy az Időkép egyenesen arról írt, hogy az idő olyan, mintha nem is szeptember, hanem július volna. Íme egy hőtérkép a tegnapi nap délutánjáról:
Szombaton a hajnali pára-, ködfoltok feloszlása után derült, napos, csapadékmentes idő várható. A déli, délkeleti szél az Észak-Dunántúlon megélénkül, Sopron környékén erős széllökés is lehet. A hőmérséklet hajnalban 8-16, délután 25-30 fok között alakul.
Vasárnap is a hajnali pára-, ködfoltok feloszlása után derült, napos, száraz időre van kilátás. A délkeleti, déli szél az Észak-Dunántúlon és a Dél-Alföldön megélénkül, Sopron környékén erős széllökés is lehet. A minimum-hőmérséklet 10-18, a maximum-hőmérséklet 26-32 fok között alakul.
Az Időkép szerint a hétfő is hasonlóan alakul majd, hisz anticiklon és meleg levegő uralkodik majd a Kárpát-medence fölött. Ennek következtében a hőmérséklet többfelé is meghaladhatja a 30 fokot, sőt 32-33 fokra is emelkedhet a hőmérők higanyszála a déli területeken. Az Időkép szakértői szerint még arra is van némi esély, hogy megdőljön egy több mint 20 éves rekord, 2003. szeptember 22-én egyenesen 32,7 fokot mért a HungaroMet a Baranya megyei Mázán.
Hőség Budapesten. Fotó: MTI/MTI Fotószerkesztõség/Máthé Zoltán
A hajnalok is enyhék lesznek, egyre kevesebb helyen süllyed majd a legalacsonyabb hőmérséklet 10 fok alá, talán még a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Zabaron, hazánk egyik leghidegebb pontján sem lesz annyira hűvös az előttünk álló napokban.
Egyébiránt hétfő más szempontból is határnap lesz: idén szeptember 22-én lesz az őszi napéjegyenlőség, azaz ekkor kezdődik a csillagászati ősz.
Keddtől jön a változás
Az időjárásunk pedig úgy tűnik, ehhez alkalmazkodni is fog. A hazánk fölött uralkodó anticiklon keddtől gyengülni kezd és azok örömére, akik nem szeretik vagy szervezetük nehezen viseli például a nappali extrém hőingást, némi megnyugvás jöhet a jövő hét második felében.
A meteorológusok szerint jövő hét második felében érkezik majd hazánk fölé egy hidegörvény, aminek következtében lehűlés és átlag alatti hőmérsékletek lesznek, tehát vehetjük elő a pulóvert, a kabátot és a fázósabbak akár a sálat, sapkát is. Ráadásul esernyővel is érdemes lesz felszerelkeznünk, mert véget ér az eddigi száraz időjárás.
Áztató őszi esőkre készüljünk a hét második felében. Forrás: depositphotos.com
Csütörtökön már sok helyen lesz 20 fok alatt a napi maximum, csak délkeleten marad a nyár. Pénteken már onnan is távozik és csak néhány, elsősorban dunántúli helyen lesz 20 fok fölötti a hőmérséklet.
A nemzeti szuverenitás napja alkalmából az Azerbajdzsáni Köztársaság budapesti nagykövetsége nyilatkozatot adott ki, amelyben emlékeztetett a 2023. szeptemberi eseményekre, amikor Azerbajdzsán visszanyerte teljes szuverenitását a nemzetközileg elismert határain belül. A Helló Magyar az alábbi szöveget eredeti, változatlan formában közli:
Az Azerbajdzsáni Köztársaság budapesti nagykövetségének nyilatkozata az állami szuverenitás napja alkalmából
Két évvel ezelőtt, 2023. szeptember 20-án biztosították a jogállamiságot az Azerbajdzsáni Köztársaság egész területén és helyreállították az állami szuverenitást.
„2023. szeptember 19-én terrorizmusellenes műveletet indítottak az örmény megszálló erők által Azerbajdzsán területén elkövetett nagyszabású szabotázsok felszámolása érdekében, így helyreállítva az Azerbajdzsán Köztársaság nemzetközileg elismert határait. A művelet, amely mindössze 23 óráig tartott és szeptember 20-án véget ért, teljes mértékben helyreállította hazám szuverenitását” – mondja Taghizadeh nagykövet.
Minden nemzet számára a legnagyobb eredmény és a legfontosabb cél a saját sorsának irányítása, függetlenségének megteremtése és fejlesztése. Annak ellenére, hogy területének jelentős részét évtizedekig külföldi katonai megszállás alatt tartották, az azerbajdzsáni nép elszántsága függetlenségének és szuverenitásának megerősítése iránt változatlan maradt.
A korábban külföldi megszállás alatt álló területek megtisztítása megnyitotta az utat a dél-kaukázusi közeledés felé. Az Ilham Aliyev elnök amerikai látogatása keretében idén aláírt washingtoni megállapodások a 2020-ban és 2023-ban megkezdett folyamat logikus csúcspontját jelentik. Ez lendületet ad a dél-kaukázusi hosszú távú fejlődés kialakításának, és bőséges lehetőségeket teremt a nemzetközi partnerek számára.
Üzbegisztán kettős szárazföldi állam, amely évek óta szenved a tengertől való távolságtól. A magas szállítási költségek negatívan hatnak a gazdaságra: Shavkat Mirziyoyev elnök szerint a közép-ázsiai szállítási költségek az áruk költségének akár 50%-át is kitehetik, míg a globális átlag körülbelül 11%. Ma azonban az ország közlekedéspolitikája új szakaszba lépett, és a földrajzi hátrányt stratégiai előnnyé alakította. A kormány nagyszabású projekteket hajt végre a fenntartható közlekedési infrastruktúra fejlesztése és az útvonalak diverzifikálása érdekében, és aktívan erősíti a regionális integrációt. Ezek az intézkedések a logisztika megbízhatóságának növelését, a költségek csökkentését és Üzbegisztán nemzetközi gazdasági kapcsolatokba való mélyebb bevonását célozzák.
Új szakasz a közlekedéspolitikában
Az új megközelítésre való áttérés oka nemcsak az elmúlt évek geopolitikai változásaival, hanem magával a gazdasággal kapcsolatos követelményekkel is összefügg. Az üzbég exportőröknek és importőröknek stabil útvonalakra, kiszámítható tarifákra és a kockázatok minimalizálására van szükségük. Az üzleti élet egyre inkább nem csak a szállítás sebességét, hanem annak megbízhatóságát is értékeli: minél kevesebb az ütemtervtől való eltérés és a váratlan késések, annál nagyobb a bizalom az útvonal iránt. Az állam számára a feladat még szélesebb körű: kihasználni az Eurázsia közepén elhelyezkedő előnyös helyzetet, hogy teljes értékű tranzitközponttá váljon, amelyen keresztül a rakományok a világ különböző részeibe jutnak el.
Az új szakasz fő elve a rugalmasságon alapuló fenntarthatóság. Az egyetlen iránytól való függőség helyett Üzbegisztán útvonalportfóliót alakít ki, hogy az egyik útvonalon bekövetkező zavarok esetén gyorsan át tudjon állni az alternatív útvonalakra. 2022-re ez már meghozta eredményét: amikor az Oroszországon keresztüli tranzit bonyolulttá vált, az Üzbegisztánból a transzkaszpi útvonalon (a Kaszpi-tengeren, a Kaukázuson és Törökországon keresztül) szállított áruk mennyisége 72%-kal, 864 ezer tonnára nőtt, és 2023-2024-re meghaladta az 1 millió tonnát.
Üzbegisztán és a keleti irány
Különös figyelmet fordítanak a keleti irányra. A Kína–Kirgizisztán–Üzbegisztán vasútprojektet egy új folyosó kialakításának első lépéseként tekintik, amely Közép-Ázsiát közvetlenül összeköti Kína közlekedési hálózatával. Ez az út lehetővé teszi, hogy a Kína és Európa közötti távolságot csaknem ezer kilométerrel, a szállítási időt pedig körülbelül egy héttel csökkentsék. Üzbegisztán számára ez nem csak tranzitbevételt jelent, hanem lehetőséget is logisztikai központok, raktárak és termelési klaszterek fejlesztésére az útvonal mentén. A déli irány nem kevésbé ígéretes. Az Üzbegisztánt az Indiai-óceán pakisztáni kikötőivel összekötő transz-afgán folyosó kialakítása megváltoztathatja Közép-Ázsia stratégiai helyzetét. Szakértők szerint az új útvonalnak köszönhetően az áruk szállítása Üzbegisztánból a tengerig több héttől három-öt napra csökken, a szállítási költségek pedig csaknem háromszorosára csökkennek. Nemcsak a gazdasági, hanem a politikai hatás is fontos: Afganisztán bevonása a regionális gazdaságba növeli annak stabilitásának esélyeit. Üzbegisztán számára ez a projekt a régóta várt tengeri hozzáférést jelenti, ami jelentősen növeli az egész kereskedelmi rendszer stabilitását. Az ütemterv szerint az építkezés több évig fog tartani, de az első lépések már megtörténtek. 2023-ban megállapodtak az egyetlen útvonalról, valamint a műszaki és gazdasági paraméterekről, 2024-ben pedig jóváhagyták a pénzügyi mechanizmust. Így a keleti folyosó az 1990-es évek álmából valósággá válik.
Amikor a vonat Tashkentből Kashgarba fog közlekedni, Üzbegisztán közvetlen összeköttetést kap a világ egyik legnagyobb gazdaságával, és egész Közép-Ázsia alternatív útvonalat kap a kínai piacokhoz és tovább a csendes-óceáni kikötőkhöz. A nyugati irányok is részévé válnak az új logikának. A középső, vagy transzkaszpi korridor Közép-Ázsiát köti össze Európával a Kaszpi-tenger, a Dél-Kaukázus és Törökország érintésével. Fejlesztését mind a regionális, mind az európai partnerek támogatják. 2025 júliusában Üzbegisztán és Azerbajdzsán elnökei Baku-ban megállapodáscsomagot írtak alá az üzbég áruk tranzitjának növelése érdekében Azerbajdzsánon keresztül a középső korridoron. A megállapodások értelmében Azerbajdzsán segítséget nyújt Üzbegisztánnak a Kaszpi-tengeren üzemelő teherhajók tervezésében és építésében. Ezenkívül Baku kedvezményes tarifákat biztosít az üzbég ügyfelek számára a vasúti hálózatán történő konténeres szállításra – akár 70%-os kedvezményt. Ezáltal a Közép-folyosón történő szállítás költséghatékonyabbá és kiszámíthatóbbá válik.
Ugyanakkor bővülnek az Iránon és Törökországon átvezető délnyugati útvonal lehetőségei, ahol már aláírták a tranzitforgalom fejlesztéséről szóló megállapodásokat. Ez az irány lehetővé teszi az üzbég vállalkozások számára, hogy további kitérők nélkül lépjenek be a közel-keleti és európai piacokra.
Északi útvonal
Az északi útvonalak továbbra is fontosak, de szerepük fokozatosan változik. Ha korábban ezek voltak az egyetlen lehetőség a nagy exportőrök és a tranzitáruk számára, most már az útvonalportfólió részévé válnak. Ez azt jelenti, hogy egy irányban bekövetkező zavarok vagy túlterhelés esetén az ország gyorsan át tudja irányítani az áruforgalmat más irányokba. Ez a rugalmasság a közlekedési rendszer fenntarthatóságának fő kritériuma.
A külső irányok fejlesztésével párhuzamosan Üzbegisztán modernizálja belső infrastruktúráját is. Új vasútvonalakat építenek, a rendező pályaudvarokat bővítik, a kulcsfontosságú szakaszokat villamosítják. Az ország vasúti hálózatának több mint fele már átállt az elektromos vontatásra, ami csökkenti a költségeket és növeli az áteresztőképességet. Modern szárazföldi kikötők és logisztikai parkok jönnek létre, ahol a rakományt nemcsak átrakodják, hanem előzetes vámkezelésnek, keresztrakodásnak vagy könnyű feldolgozásnak is alávetik. Ez Üzbegisztánt nemcsak tranzitfolyosóvá, hanem az értékláncok aktív résztvevőjévé is teszi.
Regionális integráció, digitalizáció
A közlekedéspolitika új szakasza elképzelhetetlen a regionális integráció nélkül. Az elmúlt években Üzbegisztán szoros kapcsolatokat tudott kialakítani szomszédjaival, új hidakat nyitott, helyreállította a vasútvonalakat Tádzsikisztánnal, és bővítette a kapcsolatokat Türkmenisztánnal és Kazahsztánnal. A közép-ázsiai vezetők rendszeres találkozói nemcsak a politikai kérdések, hanem a közlekedés és a logisztika területén megvalósuló konkrét projektek megvitatásának platformjává váltak. Ez a kölcsönös szállítás növekedéséhez vezetett: ha tíz évvel ezelőtt a regionális útvonalak még csak kiegészítő szerepet játszottak, ma már az ország áruforgalmának jelentős részét teszik ki.
A következő lépés a szabályok harmonizálása és a digitalizálás. A szabályokat és szabványokat minden szinten összehangolják. A közép-ázsiai országok megkezdték a tranzit digitalizálását a bürokratikus akadályok felszámolása érdekében. Üzbegisztán volt az első ország a régióban, amely bevezette a TIR (International TIR Carnet) rendszert és megkezdte az e-TIR elektronikus garanciák tesztelését. A monitoring eredményei szerint a TIR-eljárással rendelkező teherautók átlagosan 1,1 óra alatt haladnak át a közép-ázsiai határokon, míg a TIR nélkül 3,1 óra alatt. A TIR-rendszer szerinti határátlépés átlagos költsége 62 dollár, ami hatszor olcsóbb, mint a könyv nélküli járművek esetében. Ez egyértelműen bizonyítja a digitális eszközök előnyeit.
2020 óta Üzbegisztán aktívan támogatja a közúti közlekedés elektronikus engedélyezési rendszerét (E-permit). Elsőként a Törökországgal való elektronikus engedélyek összekapcsolását indították el. Ennek eredményeként a járművezetők minden dokumentumot online kaphatnak meg, papírformanyomtatványok és minisztériumi látogatások nélkül. 2023-2024-ben a szomszédok vették át a stafétát: megkezdődött az e-engedélyek cseréje Kazahsztánnal és Azerbajdzsánnal, és tárgyalások folynak Kína, Tádzsikisztán és Türkmenisztán bevonásáról.
Az összes fenti intézkedés egy egységes stratégia láncszemei. Üzbegisztán közlekedéspolitikájának új szakasza az ország önképének megváltozását jelenti, amely az eurázsiai logisztikai hálózat integráns csomópontjává válik. Az útvonalak diverzifikálása fenntarthatóvá teszi ezt a hálózatot, a szomszédos országokkal való mélyülő integráció pedig megbízhatóvá és kiszámíthatóvá. Minden fél profitál belőle. Az exportőrök (üzbegisztáni és regionális) új piacokhoz és olcsóbb szállításhoz jutnak. Az importőrök – stabil ellátási láncokhoz, amelyek nem függnek egyetlen határtól. Üzbegisztán szomszédai – tranzitbevételek, infrastrukturális beruházások beáramlása és ösztönzés a közös fejlesztésre.
Üzbegisztán máris látja az első eredményeket: a közlekedési reformoknak köszönhetően GDP-je és kereskedelme gyors ütemben növekszik. Az ország csak 2023-ban 35 milliárd dollárnyi beruházást vonzott, amelynek jelentős része infrastrukturális projektekbe irányul. Üzbegisztán javította pozícióját a logisztikai hatékonyság és a gazdasági szabadság globális rangsorában.
Összegzés
Összegzésként elmondhatjuk, hogy Üzbegisztán fontos fordulópont előtt áll. A földrajz, amelyet sokáig korlátozásnak tekintettek, most előnyévé válik. Az útvonalak diverzifikációjának, a belső infrastruktúra fejlesztésének és az integráció elmélyülésének köszönhetően az ország egy lépéssel közelebb kerül ahhoz, hogy Közép-Ázsia fenntartható közlekedési csomópontjává váljon. Minden új folyosó, minden digitális platform és minden szomszédos országgal kötött megállapodás erősíti ezt a jövőképét. Az új szakasz nem csupán utak és alagutak építéséről szól, hanem egy olyan rendszer kialakításáról, amelyben a logisztika a gazdaság fejlődését és a régió stabilitását szolgálja.
Vendégszerző: Ibragimova D. T., A Közlekedési Minisztérium, Közlekedési és Logisztikai Fejlesztési Problémák Kutatóközpontjának vezetője, Üzbegisztán Köztársaság
Hoppá: a régészek szenzációs felfedezése alapjaiban rengetheti meg mindazt, amit eddig az emberiség történetéről gondoltunk.
Egy új kutatás során elismert szakemberek egy csoportja arra a következtetésre jutott, hogy az emberi mumifikálás már sokkal régebben is elterjedt gyakorlat volt, mint azt korábban feltételeztük, derül ki a LADbible cikkéből.
Számos helyszínen kerültek elő bizonyítékok
A régészek Délkelet-Ázsia 11 különböző ásatási területén 54 sírhelyet találtak, és a bennük található maradványok egyértelmű bizonyítéknak tűnnek arra, hogy a hajdani vadászó-gyűjtögető közösségek szándékosan mumifikálták halottaikat. A kutatás során Kínában, Észak-Vietnamban, vagy épp az indonéziai Dél-Szumátrában előkerült emberi maradványok sok esetben guggoló testhelyzetben voltak eltemetve, és feltehetően tűz felett is megfüstölték őket, ami egy speciális mumifikálási eljárásra utal.
A felfedezést nagyban segítette, hogy a kutatók olyan fejlett módszereket alkalmaztak, mint a röntgendiffrakció, vagy épp a Fourier-transzformációs infravörös spektroszkópia. A csontok kémiai és szerkezeti változásainak elemzése ugyanis képes volt kimutatni, hogy a csontok jelentős hőhatásnak voltak kitéve, ami igazolni látszik a feltevéseket.
Egészen máshogy alakulhatott az emberiség története
Az új kutatás egyértelműen bizonyítja, hogy a mumifikálás gyakorlata több ezer évvel korábban kezdődött, mint azt eddig bárki is feltételezte. Az eddig ismert legrégebbi mumifikált emberi maradványok mindössze 7.000 évvel ezelőttről származtak, így a mostani felfedezés 5.000 évvel hozza korábbra a technológia alkalmazásának kezdetét.
A szakemberek szerint a mumifikálás folyamata során alacsony hőmérsékletű füstöt alkalmaztak, amely fokozatosan eltávolította a testek nedvességét, miközben megőrizte a szöveteket. A füst antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, így megakadályozza a baktériumok és gombák elszaporodását, amelyek a testeket gyorsan lebontanák. Ez a módszer akár hetekig is eltarthat, de eredményeként a bőr, az inak és néha még a belső szervek is sokkal hosszabb ideig fennmaradnak, mint egy normál temetés esetén.
Már a pleisztocén korban mumifikálhattak
A felfedezés azért is különösen figyelemre méltó, mert több helyszínen is szinte teljesen ugyanannak a temetkezési szokásnak a nyomait találták, ami arra utal, hogy a mumifikálás szertartása széles körben elterjedt volt Délkelet-Ázsiában már a pleisztocén kor végén és a holocén kor hajnalán.
A kutatás ráadásul nemcsak az emberiség történetének megértését segíti elő, hanem betekintést nyújt a térség korabeli közösségeinek vallási és kulturális gyakorlatába is. A 12.000 évvel ezelőtti mumifikálás szertartások léte ugyanis igazolja, hogy őseink már sok évezreddel ezelőtt is rendkívül fejlett temetkezési rituálékat követtek.
Frölich Róbert főrabbi és Szabó György, a MAZSÖK elnöke népszavazást kezdeményezne arról, hogy Belső-Erzsébetváros – a zsidónegyed és a bulinegyed – leváljon a VII. kerületről, és más városrészhez csatlakozzon.
A javaslat szerint a városrész akár az V., VI. vagy VIII. kerülethez is tartozhatna, ahol a kezdeményezők reményei szerint nagyobb figyelmet fordítanának a közbiztonságra, a köztisztaságra és általában a lakók életminőségére. Úgy vélik, a jelenlegi kerületi vezetés nem kezeli megfelelően a szemetelést, a zajt és a zsúfoltságot, ezért a leválás lehetne a megoldás.– számolt be róla a Blikk.
Népszavazást sürget a főrabbi és a MAZSÖK elnöke
Frölich Róbert országos főrabbi és Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) elnöke a napokban jelentette be, hogy azt szeretnék, ha a lakók dönthetnének Belső-Erzsébetváros jövőjéről. Indítványuk szerint népszavazással kellene eldönteni, hogy a városrész leválasztását.
A kezdeményezők szerint az utóbbi években a kerületi és a fővárosi vezetés cserbenhagyta a helyieket. Elmaradt a közbiztonság erősítése, rendezetlen a vendéglátóhelyek működése, és a köztisztasági problémákra sincs valódi megoldás. Mint fogalmaztak, a lakók magukra maradtak a zajjal, a szemeteléssel és a zsúfoltsággal.
Ragaszkodik a bulinegyedhez és a zsidónegyedhez is Nidermüller
A kezdeményezésre azonnal reagált Erzsébetváros polgármestere. Niedermüller Péter szerint teljesen téves az az elképzelés, hogy egy egyszerű leválással orvosolhatók lennének a problémák.
„Konstruktív együttműködéssel és nem az irányítószám megváltoztatásával lehet megoldani Belső-Erzsébetváros problémáját, a kerület egységének megbontása 2025-ben anakronizmus”– hangsúlyozta közleményében.
A polgármester visszautasította a vádat, hogy magukra hagyták volna a lakókat. Szerinte 2019 óta folyamatosan azon dolgoznak, hogy zöldebb és élhetőbb legyen a városrész,és hogy a választók pedig tavaly megerősítették ebben az irányban.
Soproni Tamás humorosan fogadta a leválási szándékot
A terézvárosi polgármester sem hagyta szó nélkül a felvetést, hogy Belső-Erzsébetváros akár a VI. kerülethez is csatlakozhatna. Soproni Tamás egy humoros üzenetben reagált a kezdeményezésre:
„Megtisztelőnek tartom, hogy felmerült, hogy Belső-Erzsébetváros Terézvároshoz csatlakozzon. Fontos hangsúlyoznom, hogy egyetlen más kerülettel szemben sincsenek területi követeléseink, tiszteletben tartjuk az 1873-as határmódosításokat, de persze örülünk, ha megtörténik a történelmi igazságtétel, és több mint 150 év után legalábbis közelebb kerülünk Nagy-Terézváros történelmi határainak helyreállításához.”
Közlekedési viták és a szemét kérdése
A közlekedési „kísérletezésekkel” kapcsolatos kritikára Niedermüller erre azt felete, hogy nem kísérleteznek, hanem gyalogosbarát utcákat alakítanak ki. Emellett a népszavazást kezdeményezők szerint a szemetelés is mára mindennapos gond lett Belső-Erzsébetvárosban.
„Az igaz, hogy ma még nem tudunk minden eldobott cigarettacsikk mellé közterület-felügyelőt állítani. Felelőtlenség ugyanakkor életveszéllyel riogatni, amikor a fővárosban mi költjük a legtöbbet a közterületek takarítására” – reagált a polgármester.
A közbiztonság ügyében is visszautasította a bírálatokat. Szerinte a rend fenntartása elsősorban a rendőrség feladata, de az önkormányzat az elmúlt években több száz millió forinttal támogatta a munkájukat, mert kiemelt fontosságúnak tartják a lakók biztonságérzetét.
Zsidó hagyományok ápolása
A polgármester külön kitért a kezdeményezés vallási vonatkozására is. „Azt senki nem állíthatja, hogy Erzsébetváros, amelynek ötödik éve vagyok a vezetője, nem törődik a zsidó hagyományaival” – írta. Azt is kiemelte, hogy a kerület vezetése folyamatos párbeszédet folytat a zsidó szervezetekkel, és eddig is igyekezett minden lehetséges módon támogatni közösségi értékeiket.
Példátlan diplomáciai adok-kapok és üzengetés kezdődött Orbán Viktor magyar miniszterelnök és a svéd Ulf Kristersson között miután Orbán valótlan adatot közölt arról, hogy hány svédországi kiskorú lányt vádolnak gyilkossággal. Orbán szerint élhetetlen az ország, Kristersson szerint Orbán a jog uralmát bontja le és érthetelen számára miért barátkozik Putyinnal. Ehhez még egy 2007-es Orbán-idézetet is felhasznált miközben jelezte, nem akar a választási kampány részévé válni. Eközben svédországi magyarok is megszólaltak és elmondták tényleg élhetetlen-e választott hazájuk.
Egymásnak esett Orbán és Kristersson
Az egész ügy onnan indult, hogy Orbán Viktor a német Die Welt cikkére hivatkozva azt állította a Harcosok Klubja múlt hétvégi “edzőtáborában”, hogy 280 fölötti azon svédországi tinilányok száma, akik ellen eljárás folyik, mert bűnözői körök gyilkosságok elkövetésére használták őket mivel a büntethetőségi korhatár 15 év a skandináv államban.
A svéd miniszterelnök, Ulf Kristersson hazugságnak nevezte a magyar miniszterelnök szavait, de hozzátette, nem lepődik meg Orbánon, hisz miniszterelnök kollégája épp lebontja a jogállamot Magyarországon és egyébként is készül a 2026-os választásokra. Erre Orbán annyit válaszolt, hogy Svédország kormánya gyenge, ezért a barbarizmus ül tort az országon, ám politikai közössége aggódik a svédekért a migráció miatt. A magyar média kérdésére egyébként a svéd hatóságok jelezték, csupán négy kiskorú lány ellen folyik eljárás súlyos bűncselekmény miatt.
Ha már barátság, Kristersson vitriolosan reagált és hosszú történelmi fejtegetésben sorolta mikor és miben segített Svédország Magyarországnak. Igaz, X-bejegyzését azzal kezdet, hogy tudja, a 2026-os választásra Orbánnak valódi kihívója van, ennek ellenére sem szeretne országával a politikai adok-kapok részévé válni. Szerinte a svédek mindig segítették a magyarokat:
Raoul Wallenberg svéd diplomata sok tízezer zsidó származású magyar állampolgárt mentett meg menleveleivel, bár Moszkvába hurcolták és ott eltűnt;
Amikor az orosz (!) tankok verték le az 1956-os forradalmat és szabadságharcot, Svédország befogadta a harcolókat és a disszidenseket is.
Hozzátette, manapság nagyjából 40 ezer magyar származású ember él Svédországban.
Nem érti miért kell Putyinnal barátkozni
Azt is világossá tette, hogy a demokratikus államok ma Ukrajnának kell segítséget nyújtsanak, mert ha ma nem lépünk, holnap egy másik állam kerülhet célkeresztbe. “Ezért kérdőjelezzük meg amikor leülsz kávézni azon ország vezetőjével, amely 1956-ban leverte a szabadságharcot és ma a szomszédodat, Ukrajnát támadja”, tette hozzá.
Végül Orbán 2007-es szavaival állított tükröt a magyar miniszterelnök elé: “lehet, hogy az olaj keletről jön, de a szabadság mindig nyugatról”. Majd minden jót kívánt a magyar nemzetnek.
Orbán és Putyin találkozója Moszkvában. Forrás: Facebook/Orbán Viktor
A svéd nép a barátunk, a svéd kormány azonban nem Magyarország barátja, reagált Orbán
A svéd nép a barátunk, a svéd kormány azonban nem Magyarország barátja – írta Orbán Viktor miniszterelnök az X-en a svéd kormányfőnek üzenve. Bejegyzésében Orbán Viktor hét pontban összegezte azokat az eseteket, amikor a svéd kormány Magyarország ellenében cselekedett. “Rövid emlékeztető” – írta a kormányfő, és elsőként azt említette, amikor Svédország beavatkozott a gyermekvédelmi törvény miatt indított kötelezettségszegési eljárásban, majd a szuverenitásvédelmi törvény miatt indított kötelezettségszegési eljárásban.
“Önök megszavazták, hogy a magyar egyetemek többségét kizárják az Erasmus- és Horizon-programokból, valamint azt is, hogy befagyasszák uniós forrásaink több mint felét” – emlékeztetett Orbán Viktor.
Szuverenitásféltés
Hozzátette, hogy beavatkoztak a bíróságon is, amikor a magyar kormány megtámadta az Európai Bizottság diszkriminatív Erasmus/Horizon-döntését. Folyamatosan sürgetik a 7. cikk következő szakaszát, miniszterük pedig olyan megjegyzéseket is tett, hogy például “fel kell emelnünk a szavunkat a gyermekekért”
Orbán Viktor úgy folytatta, hogy a svéd EU-ügyi miniszter megfogadta, hogy “további nyomást gyakorol Magyarországra” pusztán azért, mert nem támogatjuk Ukrajna uniós csatlakozását. A kormányfő felidézte, hogy a svéd kormány egyike azoknak, amelyek keresztülvitték a migrációs paktumot annak ellenére, hogy az Európai Tanács korábbi döntése éppen e rendkívül érzékeny ügyben egyhangú szavazást írt elő. Ez közvetlen veszélybe sodorja Magyarország biztonságát.
“Magyarországon sok mindennek lehetne nevezni ezt a viselkedést, de barátságosnak biztosan nem” – fogalmazott bejegyzésében Orbán Viktor.
A miniszterelnök hozzátette: minden országnak megvannak a maga problémái. Svédországban a migráció az egyik. Mi azonban – ellentétben önökkel – nem avatkozunk bele mások szuverenitásába vagy belügyeibe, és nem oktatunk ki más országokat – ugyanakkor továbbra is aggódunk önért és a svéd emberekért.
Mit gondolnak a helyi magyarok?
A Szeretlek Magyarország három svédországi magyart szólaltatott meg azzal kapcsolatban, hogy mi igaz abból, amit a svédországi élet élhetetlenségéről állít Orbán. Elöljáróban mi annyit tennénk hozzá mindehhez, hogy a kivándorlás irányai sokat elárulnak arról, hogy hol mennyire nehéz vagy biztonságos az élet. Miközben a közbiztonság relatív fogalom, tényszerű, hogy Oroszországba vagy Romániába viszonylag kevés magyar távozik, miközben tömegek vállalnak munkát, telepednek le és élnek az Európai Unió nyugati tagállamaiban, így Svédországban is. Éppen ez az egyik nagy gondja az országnak, hisz munkaerejük, tudásuk nagyon hiányzik hazánkból, miközben az itteni fizetésekkel nem lehet őket hazavonzani.
Remek oktatás
Hegedűs Zsuzsa szerint a svéd oktatási rendszer remek, az osztályok kb fele külföldi, de jól megoldják az integrációt. A közbiztonsággal kapcsolatban nincs rossz tapasztalatuk, igaz, megnőtt a bűnözés a bevándorlás miatt az elmúlt 10-15 évben. Az is igaz, hogy kiskorúakat használnak a bűnözők, mert 15 év a büntethetőség korhatára. Pontosan ezért folyik élénk vita a korhatár csökkentéséről 13-14 évre. Szerinte ha Orbán elmenne Svédországba csak boldog emberekkel találkozna.
Utcán nem járjálunk egyedül sötétedés után
Juhász Ágnes szerint a miniszterelnök állításai baromságok. Szerinte a svédek fegyelmezettek, tapintatosak és befogadóak. Kulturális feszültségek természetesen vannak, pláne, hogy kulturálisan ennyire kevert az ország lakossága mára. Ágnes azt is elmondta, hogy fenyegetve nem érzi magát, nem retteg, de nem is megy éjszaka egyedül az utcára.
Biztonság van, a no-go zónákban is
Cséti Attilának férfiként már teljesen más a tapasztalata. Ő szándékosan ment be az egyik no-go zónába tartozó területre, de nem látott semmi rosszat, csupán remek ízeket kóstolt és azóta is visszajár étkezni. Szerinte a közbiztonság olyan, hogy ha kint hagy valamit, akkor ugyanott találja meg ha hónapokkal később visszatér. Íme a videója a no-go zónáról:
Trump többszöri felszólítása után az amerikai republikánus szenátor, Lindsey Graham élesen bírálta Magyarországot és Szlovákiát, amiért továbbra is az orosz energiára támaszkodnak.
Graham szerint a legtöbb európai ország már csökkentette olaj- és gázvásárlásait Moszkvától, így „itt az ideje”, hogy Budapest és Pozsony is lépjen. A politikus Donald Trump közeli szövetségese, aki úgy fogalmazott közösségi média oldalán, hogy ha Magyarország és Szlovákia nem hagy fel az orosz olajimporttal, annak már „következményei lesznek”.
A napokban az Egyesült Államok elnöke többször is követelte, hogy a NATO országok azonnal hagyjanak fel az orosz olaj vásárlásával. Szerinte ez elengedhetetlen ahhoz, hogy valódi nyomást gyakoroljanak Oroszországra a háború befejezése érdekében.
Szerinte a NATO-tagoknak összehangoltan kell nyomást gyakorolniuk Oroszországra, és ennek kulcsa az orosz energiahordozók piacának lezárása. „Nincs kifogás” – üzente korábban Trump, amikor az európai szövetségesekhez szólt.
Donald Trump, Mike Pence és Lindsey Graham a Fehér Ház Ovális irodájában. Kép: Wikimedia Commons
„Az orosz olajat gyakorlatilag már csak Magyarország és Szlovákia vásárolja. Remélem és elvárom, hogy hamarosan ők is lépjenek, hogy véget vethessünk ennek a vérontásnak. Ha nem, annak következményei lesznek – és lenniük is kell.” – fogalmazott Lindsey Graham szenátor.
Miért ragaszkodik Magyarország és Szlovákia az orosz olajhoz?
Magyarország és Szlovákia külön engedményeket kaptak az Európai Uniótól az olajembargó bevezetésekor, még 2022-ben. Akkor azzal érveltek, hogy a két ország energiaellátása összeomlana, ha hirtelen el kellene zárniuk a Barátság kőolajvezetéket. Ez azóta is komoly vitákat szül, mivel a legtöbb uniós tagállam áttért alternatív forrásokra, Budapest és Pozsony továbbra is ragaszkodik a kedvezményhez.
szakértői becslések alapján Magyarország kőolajimportjának kb. 80-90%-a ma orosz forrásból származik. Kép: depositphotos.com
A magyar kormány azzal érvel, hogy a Mol finomítói elsősorban az orosz típusú, úgynevezett „Ural” olaj feldolgozására alkalmasak. Az átállás más minőségű nyersanyagra drága és éveket igénylő folyamat, a MOL a háború kitörésekor 2–4 évre és 500–700 millió dollárra becsülte a szükséges beruházások költségét. Emellett az ország földrajzi elhelyezkedése is szűkíti a lehetőségeket, hiszen a tengeri importhoz Horvátországon keresztül kellene eljutni, ami szintén politikai viták tárgya.
Mégis az Adriai vezeték jelentheti a megoldást? Megszólalt a horvát államfő
Nem először kerül elő a horvát alternatíva: már az EU 2022-es olajembargójának vitáiban is felmerült, hogy a magyar és szlovák igényeket az Adriai kőolajvezeték (JANAF) fedezhetné. Zágráb akkor is jelezte, hogy hajlandó több millió tonna kőolajat szállítani a szomszédoknak, amire a magyar kormány szkeptikusan reagált. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter többször is hangsúlyozta, hogy az Adriai vezeték kapacitása szerinte nem elegendő, ráadásul a horvát tranzitdíjak is jóval magasabbak, mint az orosz import költségei.
Most azonban Andrej Plenković horvát miniszterelnök ismét elővette az ajánlatot, éppen Donald Trump újabb felszólítása után.
„Horvátország ma garantálni tudja Magyarországnak és Szlovákiának, hogy több mint 12 millió tonna olajat szállítunk, ami teljes mértékben fedezi a finomítóik igényeit” – jelentette ki, hozzátéve: nincs ok tartani hiánytól, Zágráb kész kulcsszerepet vállalni a térség energiaellátásában.
Szakértők szerint Magyarország és Szlovákia technikailag képes lenne átállni az Adria-vezetéken keresztül érkező importra, a kérdés inkább a politikai akarat és a gazdasági ráfordítás nagysága. „Hatalmas a kockázat, emiatt váltani kellene. Ha valóban az ellátásbiztonság a legfontosabb, akkor mindenképpen át kellene állni az Adria-vezetékre” – mondta a Szabadeuropa.hu-nak Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője.
A magyar álláspont egyelőre viszont változatlan. A kormány továbbra is kétségbe vonja, hogy az Adriai útvonal hosszú távon és gazdaságosan helyettesíteni tudná az orosz importot, vagy hogy más forrásból jusson energiához. Ezt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter legutóbbi Facebook-bejegyzése is alátámasztja.
Lehet álmodozni arról, hogy onnan vegyünk gázt és olajat, ahonnan nem jön vezeték, de álommal fűteni, vizet melegíteni vagy gyárat üzemeltetni nem lehet. – írta a külügyminiszter Facebook oldalán.
Szijjártó Péter hozzátette, hogy igazságtalannak tartja, hogy a tengerparttal rendelkező balti és északi országok oktatják Magyarországot az orosz energiafüggőségből való leválásról, miközben Budapest szárazföldi elhelyezkedése miatt nem tud LNG-terminálokra vagy tengeri olajszállítmányokra támaszkodni. A külügyminiszter szerint a magyar kormány elsődleges feladata az energiaellátás garantálása, ezért nem hajlandók kockáztatni az ország energiabiztonságát.
Ausztriának és Csehországnak sikerült a váltás
Magyarország helyzetét gyakran hasonlítják a régió más országaihoz. Ausztria és Csehország az elmúlt két évben fokozatosan csökkentette, majd teljesen megszüntette az orosz olaj és gáz vásárlását. Mindkét ország tengeri terminálokon keresztül, főként Németország és Olaszország irányából biztosítja az ellátást – az átállás ugyan költséges volt, de politikailag egyértelmű üzenetet hordozott Moszkva felé.
Szlovákia ezzel szemben Magyarországhoz hasonlóan továbbra is jelentős mértékben az orosz nyersanyagra támaszkodik. A pozsonyi Slovnaft finomító szintén az orosz Ural-típusú olaj feldolgozására van optimalizálva, így az alternatív beszerzés komoly technológiai és anyagi kihívást jelent.
A fennálló helyzet komoly kihívást jelent a magyarok számára. Miközben a kormány az energiaellátás biztonságára hivatkozva ragaszkodik az orosz olajhoz, a nemzetközi nyomás egyre erősödik. Magyarország így nehéz helyzetbe került: választania kell, hogy kitart az olcsóbb, de politikailag kockázatos orosz függőség mellett, vagy vállalja az átállás árát, amely hosszú távon biztonságosabb, de rövid távon súlyos terhekkel jár.
