A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) új online szolgáltatást indított Budapest Elektronikus Archívum (BEA) néven, Nagy-Budapest megalakulásának 75. évfordulója alkalmából. Az új digitális archívum máris több mint 69 ezer elektronikus dokumentumot kínál a főváros múltjából és kulturális életéből.
Budapest múltja – online
A FSZEK közleménye szerint a BEA célja, hogy egyetlen felületen tegye elérhetővé a könyvtár digitalizált kincseit – témától, műfajtól és típustól függetlenül. Az online gyűjteményben megtalálhatóak a Budapest Gyűjtemény, a Szociológiai Gyűjtemény és a Zenei Gyűjtemény anyagai, valamint a könyvtár aktuális projektjeihez kapcsolódó dokumentumok és tematikus válogatások.
Nemcsak olvasnivalók, hanem hallgatható és nézhető tartalmak is helyet kaptak az archívumban – podcastok, előadások, fényképek és könyvtári rendezvények felvételei is böngészhetők. A felület kialakításakor különösen figyeltek az egyszerű navigációra: a legnépszerűbb kategóriák (például plakátok, kották, fényképek) a kezdőlapon „csempéken” keresztül érhetők el, a kereső pedig a teljes archívumban kutathat cím, szerző, dátum vagy tárgyszó szerint.
A statisztikák alapján a BEA-ban jelenleg:
- 63 880 dokumentum származik a Budapest Gyűjteményből,
- 1126 a FSZEK projektjeiből,
- 1042 a Szociológiai Gyűjteményből,
- 1002 a tagkönyvtárakból,
- és 271 a Zenei Gyűjteményből.
A digitális archívum folyamatosan bővül, a jövőben új kategóriákkal és gyűjteményekkel gazdagodik. A tartalmak egy része szabadon elérhető bárki számára, más dokumentumokat azonban szerzői jogi okokból csak a könyvtár zárt hálózatán lehet megtekinteni. A publikus anyagokhoz nem szükséges bejelentkezés – olvasható a FSZEK október 15-i közleményében.
Az új szolgáltatás nemcsak az érdeklődők számára jelent könnyebb hozzáférést Budapest történetéhez, hanem a jövő nemzedékei számára is megőrzi a főváros gazdag kulturális örökségét – digitális formában.
Középkori kódextöredékeket tett online hozzáférhetővé az OSZK
A középkori Európa könyvkultúrájának különleges emlékei váltak elérhetővé az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) digitálistartalom-szolgáltató felületén, a Copián. A nemzeti könyvtár mintegy 400 kódextöredéket tett közzé a Fragmenta Codicum adatbázisban.
A töredékek digitális másolata és magyar, angol, valamint német nyelvű leírása most először vált szabadon kutathatóvá az online térben – közölte az OSZK pénteken az MTI-vel.
A közlemény szerint a nemzeti könyvtár kézirattára őrzi Magyarország legnagyobb középkori kéziratgyűjteményét, amely mintegy 700 kódexet és ezernyi kódextöredéket foglal magába.
A magyar eredetű vagy Magyarországon használt középkori kéziratok száma viszonylag csekély, hiszen a történelem viharai során az egykori kötetek nagy része megsemmisült. Éppen ezért a töredékek, a hajdani könyvkultúra megmaradt darabjaiként, különös értéket képviselnek – hangsúlyozták.
Kiemelték: a Fragmenta Codicum kódextöredék-adatbázis elérhetővé válása a Copia digitálistartalom-szolgáltató felületen a projekt országos kiterjesztésének első lépése. A dokumentumok rövid vagy részletes leírással, szakirodalmi hivatkozásokkal, három nyelven kerülnek fel a felületre, a nemzetközi szabványokhoz igazodva – tették hozzá.
A tájékoztatás szerint a felhasználók nemcsak a leírásokat, hanem a kódextöredékek fotóit is tanulmányozhatják és letölthetik, így a középkori könyvkultúra különlegességei közvetlenül hozzáférhetők a digitális térben.
Mint a közleményben felidézték, a nemzeti könyvtárban őrzött kódextöredékek a VIII. és XVI. század közötti időszakból származnak. Anyaguk szinte mindig pergamen, azaz vékonyra hántott állati bőr. Ezek a lapok az idők próbáját is kiállták, hiszen rendkívül tartósak.
A könyvnyomtatás elterjedésével a kézzel írott, nehezen olvasható és drága kódexek fokozatosan háttérbe szorultak, lapjaikat pedig gyakran újrahasznosították: könyvkötő műhelyek előzéklapként, kötéstáblaként vagy aktafedélként használták fel őket. A későbbi restaurálások során ezeket a töredékeket lefejtették és külön gyűjteményekbe rendezték.
Az így megőrzött darabok között akadnak nemzetközi érdeklődésre számot tartó, valamint a magyar művelődéstörténet szempontjából kiemelkedő jelentőségű emlékek is.
A legkorábbi közülük a Beda Venerabilis-töredék, amelyet a Brit-szigeteken használt, kora középkori inzuláris írással írtak, és amely Szent Cuthbert szerzetes-remete verses életrajzának részletét őrzi – emelték ki.
A gyűjteményben találhatók liturgikus, kottás, világi, egyházjogi és teológiai írások, szentbeszédek, historiográfiai munkák, valamint ókori szerzők művei – a hét szabad művészet valamennyi ágát felölelve.
Néhány kódexből több lap is fennmaradt, mint például a zsolozsma liturgiájának énektételeit tartalmazó Budai antifonále vagy a Zalka-antifonále esetében – olvasható az összegzésben.
Mint írták, a töredékek feldolgozását a Fragmenta et Codices Kutatócsoport végzi, amelyet Mezey László alapított több mint ötven évvel ezelőtt, és az ezredforduló óta a nemzeti könyvtárban működik.
A kutatócsoport célja, hogy elvégezze a kódextöredékek formai és tartalmi vizsgálatát, feltárja eredetüket, valamint megállapítsa, hol és mikor használták az egykori kódexeket. A kutatócsoport mindezzel hazánk középkori művelődéstörténetének, egykori kultúrájának alaposabb megismeréséhez járul hozzá – áll a közleményben.
