Fejlett középkori társadalom nyomaira lelt rá egy csapat régész az Iszik-köl-tóban. Az elsüllyedt városban egykor élt iszlám közösség életmódjáról romok és használati tárgyak mellett egy nekropolisz is árulkodik.
Régészek egy minden tekintetben elképesztő felfedezést tettek Kelet-Kirgizisztán hegyei között: az Iszik-köl-tó mélyén ugyanis egy egykor virágzó középkori város maradványai rejtőznek. A Toru-Aygyrként ismert település fontos megállóhely volt a Selyemút mentén mindaddig, amíg egy 15. századi földrengés el nem süllyesztette – írja az All That’s Interesting.
Több épület és korabeli gépek is előkerültek
A kutatások során idén ősszel négy különböző szakaszon vizsgálták át a tó sekélyebb részeit, átlagosan egy és négy méter közötti mélységben. Már az első területen több égetett téglából készült építményt tártak fel, az egyikből ráadásul előkerült egy malomkő is, mely arról árulkodik, hogy az adott helyen gabonát őröltek.
Egy másik épület funkciója még nem bizonyos, de a leletek alapján mecset, fürdőház vagy iszlám iskola, azaz madrasa is lehetett. Az épületek mellett kőből készült eszközök és több faszerkezet is előkerült, utóbbiakat radiokarbonos és dendrokronológiai vizsgálatoknak vetik alá.
Az iszlám temetkezési hagyományait követték az itt élők
A második szakaszban a régészek egy 13–14. századi iszlám nekropoliszt fedeztek fel, melyet a tó erősen sós vize azonban jelentősen erodált. Az itteni temetkezések során a leletek alapján az iszlám vallás hagyományait követték: a csontvázak észak felé néztek, arcuk pedig Mekka és a Kába-kő irányába fordult. Két ilyen csontvázat – egy férfit és egy nőt – sikerült kiemelni, ezekre további vizsgálatok várnak.
Középkori kerámiatárgyak kerültek elő a harmadik területen, míg a negyedik szakasz kör és téglalap alakú vályogtéglás építmények maradványait rejtette. Ezek mind egy jól szervezettt középkori település képét rajzolják ki, amely fontos kereskedelmi központ lehetett a Selyemút forgalmas útvonalán.
Sokféle vallás találkozott egymással
A város történetének megértéséhez a kutatók középkori eredetű dokumentumokat is elemeztek, melyek alapján az látszott kirajzolódni, hogy a 10. századtól a Karahanida állam hatalma kezdett megerősödni a térségben, ahol több vallás — köztük a tengrizmus, a buddhizmus és a nesztoriánus kereszténység — is jelen volt egymás mellett.
Az iszlám a 13. században vált széles körben elterjedtté, részben az Arany Horda befolyásának köszönhetően. Valószínűleg ebből az időszakból származik a nekropolisz is.
A település virágzása azonban drámai hirtelenséggel ért véget, amikor a 15. század elején egy pusztító földrengés a tó mélyére süllyesztette a várost. A katasztrófa után a térség lakossága jelentősen átalakult, és a középkori városi civilizáció minden nyoma eltűnt.
Elsüllyedt városokból több is akad világszerte
Nem a kirgizisztáni Toru-Aygyr viszont az egyetlen elsüllyedt város a világon. A Nápolyhoz közeli olasz Baie például a világ legkönnyebben megközelíthető víz alatti települése, mely egykoron a Római Birodalom tehetős polgárainak üdülővárosaként szolgált.
Az egyiptomi Abu Qir-öbölben található Thonis, vagy görög nevén Hérakleion egy nyüzsgő kikötőváros volt, mely a 9. században esett áldozatul néhány súlyos természeti katasztrófának. A 2000-ben történő felfedezésekor hatalmas szobrokat és szfinxeket is találtak a kutatók, ma a búvárok egyik legnépszerűbb célpontja a térségben.
A Kínában található, „Oroszlánvárosnak” is nevezett Sicseng példája pedig már csak azért is egyedülálló, mert 1959-ben szándékosan süllyesztették a Qiandao-tó mélyére egy gátépítés miatt.
Időközben szinte teljesen megfeledkeztek a létezéséről, és az ezredforduló környéki ismételt felfedezése során került reflektorfénybe. Mivel szinte sértetlen állapotban maradtak fenn nemcsak az oroszlán-mintával díszített épületek, hanem még az utcák is, rengeteg búvár
Ez is érdekes lehet:
- A világ legősibb elsüllyedt városa
- Atlantisz 50 ezer éves városát találták meg a kutatók az óceán mélyén?
Forrás: