2025 szeptember

Hogy lép hadba a NATO? A lengyelek elindíthatják a folyamatot az orosz drónok lelövése után

Hogy lép hadba a NATO

Több drón repült be Lengyelország légterébe Oroszország Ukrajnával szembeni légitámadása közben szerda hajnalban. A lengyel vadászgépek a drónok egy részét lelőtték, írja az MTI. A teljes lengyel politika nagyon komolyan veszi az orosz akciót, amit egyesek provokációnak, tesztnek, mások Putyin nagy terve folytatásának tartanak. Akárhogy is, joggal merül fel a kérdés, hogy miként lépne be a konfliktusba a NATO, ha az oroszok tovább mennének. Volt már rá ugyanis példa, hogy a NATO területét támadás érte és a tagállamok háborúba mentek ezért.

Mi történt Lengyelországban ma hajnalban?

A lengyel hadsereg műveleti parancsnoksága (DORSZ) szerint “eddig nem látott mértékű légtérsértés” érte Lengyelországot, a drónok egy részét lelőtték. “Ez az agresszív cselekmény valódi veszélyt jelentett polgáraink biztonságára” – áll a bejegyzésben. A lengyel és a szövetséges erők rádiólokációs eszközei több mint tíz tárgyat regisztráltak. A DORSZ főparancsnoka a veszélyt jelentő tárgyak megsemmisítéséről döntött, közölték.

A lengyel média az amerikai Szövetségi Légiközlekedési Hatóságra (FAA) hivatkozva közölte: az incidenssel összefüggő légvédelmi művelet miatt leállították a forgalmat a két varsói repülőtéren, valamint a kelet-lengyelországi Rzeszów és Lublin városok légikikötőiben is. A Budflyer szerint Varsó Chopin kicsivel reggel fél nyolc után nyitott újra. Modlin még korábban kinyitott, Lublin és Rzeszow csak fél kilenckor. Magyarországról egyetlen járatot töröltek, a LOT lengyel légitársaság Varsóba induló gépét.

Íme egy térkép, ami az Ukrajna elleni hatalmas hajnali dróntámadást mutatja. Jól látszik, hogy legalább 8-10 drón lengyel légtérbe lépett:

A lengyelek megindíthatják a NATO 4. cikkely szerinti eljárást

Lengyelország feltehetőleg nagy fokú provokációval szembesül, először történt, hogy egy NATO-tagállam felett orosz drónokat lőttek le – jelentette ki Donald Tusk lengyel kormányfő szerdán, a kabinet rendkívüli ülésének elején. A szövetségesek “nagyon komolyan veszik a helyzetet” – tette hozzá Tusk. Ma már senkinek sem lehet kétsége, hogy különféle forgatókönyvekre kell készülnünk” – jelentette ki. Egyúttal aláhúzta: “Nincs ok pánikra” és arra sem, hogy “a lakosok mindennapi életét megnehezítő korlátozásokat vezessenek be”.

Karol Nawrocki lengyel elnök kijelentette, hogy “a dróntámadás példátlan mozzanat a NATO történetében”, ahogyan Lengyelország legújabb történetében is. Közölte: beszéltek a lengyel drónvédelem megerősítésének szükségességéről, és megvitatták a NATO alapszerződése 4. cikkelye szerinti eljárás megindításának lehetőségét is. Ez a szövetségesek közötti konzultációkat helyez kilátásba, ha bármelyik tagország fenyegetést érzékel területi épsége, függetlensége vagy biztonsága ellen.

Hogy lép hadba a NATO
Forrás: FB/NATO

A lengyel sajtóban idézik Ben Hodges, az Európába telepített amerikai szárazföldi erők volt főparancsnoka Reutersnek adott nyilatkozatát, miszerint a lengyel légteret megsértő drónok száma “világosan mutatja, hogy a NATO és tagállami légvédelmi erőinek és előrejelző riasztórendszerének tudatos teszteléséről van szó”.

Mire ad lehetőséget az 5. cikkely?

A NATO-nak viszonylag rövid alapszerződése van, ám a résztvevő államok közül számos atomhatalom van, így megtámadni egyiket sem szerencsés. Az 5. cikkely ugyanis azt mondja ki, hogy ha bármely NATO-tagállamot támadás éri az azt jelenti, hogy minden NATO-tagállamot támadás ért. Azaz ha pl. az oroszok támadást indítanak egy eldugott lengyel falu melletti szántóföld ellen az azt jelenti, mintha lebombázták volna Washingtont vagy Londont.

A lengyel eset talán eltévedt, talán provokatív célú drónokról szólt, lehet sosem tudjuk meg. Szerencsére áldozatokat nem követelt, ugyanakkor az egyik drón egy családi házba csapódott jelentős anyagi károkat okozva a tulajdonosoknak. Íme egy néhány fotó:

Ám az tény, hogy egy támadás esetén a NATO-nak van arra lehetősége, hogy az észak-atlanti térség békéjének és biztonságának helyreállítása érdekében egyénileg és közösen is (katonailag) támogassa a megtámadott felet.

Így alkalmazták korábban a kollektív védelmet egy támadásban

Az 5. cikkely alkalmazása persze nem kötelező az egyes tagállamok számára és nem is jelent automatikus választ. Egyéni tagállami döntésen múlik, hogy valaki beszáll-e az ellencsapásba vagy sem.

A NATO 5. cikkelyét eddig egyszer aktiválták. Amikor majd’ 24 évvel ezelőtt repülők csapódtak be a New York-i ikertornyokba és a Pentagon épületébe, a NATO megállapította, hogy a támadásokért az Al-Káida nemzetközi terrorszervezet a felelős. Ez vezetett nemzetközi terrorellenes fellépéséhez, amely magába foglalta az afganisztáni háborúban való szerepvállalást, és a terrorizmus elleni hadműveleteket, például haditengerészeti akciókat a Földközi-tengeren az illegális fegyverkereskedelem megakadályozására.

Ennek keretében vettek részt magyar katonák is az afganisztáni missziókban. Közülük heten estek el és többen szenvedtek súlyos sérüléseket.

Az 5. cikkely aktiválását egyébként az ENSZ Biztonsági Tanácsának is azonnal be kell jelenteni, és a Biztonsági Tanács szabályozhatja a további intézkedéseket.

Az Európai Tanács elnöke és az EU külügyi főképviselője Lengyelország mellett

Az Európai Unió teljes szolidaritást vállal Lengyelországgal, miután orosz drónok megsértették a lengyel légteret – közölte szerdán az Európai Tanács elnöke, António Costa. Costa hozzátette, hogy Oroszország Ukrajna elleni, folytatódó agressziója és az EU-tagállamok légterének felelőtlen megsértése közvetlen fenyegetést jelent minden európai biztonságára és a kontinens kritikus infrastruktúrájára.

Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas szerdán úgy fogalmazott: a jelek arra utalnak, hogy Oroszország nem véletlenül sértette meg a lengyel légteret. “Tegnap este Lengyelországban az orosz háború kezdete óta a legsúlyosabb európai légtérsértést tapasztaltuk, és a jelek szerint ez nem véletlen, hanem szándékos volt” – írta a politikus az X-en.

Orbán is felháborodott, de továbbra is a békét szorgalmazza

“Magyarország teljes szolidaritását fejezi ki Lengyelországgal az éjszakai drónincidens kapcsán. Lengyelország területi integritásának megsértése elfogadhatatlan. Ez az eset is bizonyítja, hogy a békét szorgalmazó politikánk indokolt és észszerű. Egy háború árnyékában élni kockázatokkal és veszélyekkel jár. Itt az ideje véget vetni ennek! Ezért támogatjuk Trump elnök úr békét célzó erőfeszítéseit”, írta Orbán Viktor a Facebook-on egy órája.

Érdekesség, hogy most a miniszterelnök sem nevezte meg az agresszort, azaz az oroszokat. Korábban csak a köztársasági elnök tett így, illetve esetében rosszabb volt a helyzet, ugyanis Sulyok Tamás később törölte bejegyzéséből, hogy oroszok rakétázták a magyarok által is lakott Munkácsot.

Befutott az oroszok reakciója is

Andrey Ordsha, Oroszország lengyelországi megbízottja szerint teljesen alaptalanok a vádak a lengyelek részéről, neki ugyanis semmilyen bizonyítékot nem mutattak arról, hogy orosz drónokat lőttek volna le Lengyelország fölött.

Fehéroroszország azonban közvetve elismerte, hogy orosz drónok voltak. Közleményükben jelezték, hogy több támadó drónt is “hatástalanítottak”, amelyek Oroszország irányából támadták Ukrajnát, ám “eltévedtek”.

További, háborúkkal kapcsolatos cikkeinkért kattints.

Miért hívta be Rákóczi az oroszokat Magyarországra?

A Rákóczi mozaik

A Rákóczi-szabadságharc egy kevéssé ismert fejezete, hogy II. Rákóczi Ferenc fejedelem 1707-ben szerződést írt alá az oroszokkal Varsóban, amitől azt remélte, hogy szabadságharcának súlya nemzetközi szempontból megnő és belefoglalják majd hazánkat és Erdélyt a készülődő nagy európai békerendezésbe. A szabadságharc utolsó évében viszont már azért küldött diplomatákat az orosz cárhoz, hogy több ezer orosz katonát hívjon be Északkelet-Magyarországra.

Az orosz szerződés

A katonák meg is érkeznek majd – igaz, két és fél évszázaddal később, 1944-ben, mégpedig a szovjet Vörös Hadsereg képében. A kommunista történetírás állításaival szemben ugyanis sem tüzéreket, sem egyéb tiszteket vagy katonákat nem küldött I. (Nagy) Péter orosz cár a szabadságharc során.

Szerződést azonban valóban kötöttek, mégpedig 1707-ben, Varsóban. Péter cár azt remélte, hogy a fejedelem kiváló francia kapcsolatait felhasználva (az osztrákok ellen hadakozó XIV. Lajos tényleg valós támogatást nyújtott a fejedelemnek) el tudja majd érni, hogy Versailles közvetítsen a svédek és az oroszok között, akik éppen akkor vívták az ún. északi háborút nem kisebb téttel, mint hogy ki lesz Észak- és Kelet-Európa új ura. A cár akkor még épp vesztésre állt köszönhetően leginkább egy Narva melletti hatalmas vereségnek 1700 novemberében.

I. Nagy Péter orosz cár, Rákóczi szövetségese
Forrás: Creative Commons

Európai segítség

Rákóczi cserébe a lengyel koronát és orosz segítséget remélt magyarországi szabadságharca folytatására, amit Péter cár meg is ígért neki. A szerződésből azonban úgyszolván semmi sem lett a megbízott diplomaták folyamatos foglalkoztatásán túl.

A kuruc fővezér kétségbeesetten próbált szabadságharca számára európai segítséget szerezni, ám a franciák távol voltak, az oroszok pedig nem akarták összerúgni a port a Habsburgokkal, akik nagy ellenfelüknek a svédeknek az ellenfelei voltak Közép-Európában.

Az 1708-as trencséni csatavesztés megmutatta, hogy a kuruc állam csapatai még létszámfölényben is képtelenek ellenállni a jól szervezett osztrák csapatoknak, a győztes az a Pálffy János volt a csatamezőn, aki néhány év múlva majd megköti a szatmári békét Károlyi Sándorral, a cár embereivel Lengyelországban tárgyaló Rákóczi által hátrahagyott főparancsnokkal.

Miért hívott be Rákóczi orosz csapatokat?

A fejedelem szerette volna, ha a Poltavánál 1709-ben a svéd csapatok felett győzelmet arató Péter orosz cár nemcsak közvetít Béccsel egy majdani béke kapcsán, hanem tevőlegesen be is száll a kurucok oldalán a szabadságharcba. 1710 tavaszán már ott tartott, hogy arra kérte Péter, küldjön orosz segélyhadakat a még kezén lévő területek védelmére. Azaz biztosítanák a birtokokat, nem kellene fellépniük a császári csapatokkal szemben.

Mányoki Ádám – Rákóczi Ferenc (Wikipédia)

Később specifikálta is: 3-4000 embert kért, illetve menekülés esetén Ukrajnában történő letelepedési engedélyt embereivel. Az oroszok által birtokolt Ukrajna a korban meglehetősen “üres” (a másik részét Lengyelország tartja kézben), egy részét kozákok lakják, de lenne bőven helye letelepedni a fejedelemnek.

Sikeres szabadságharc

A fejedelem célja ekkor már az időhúzás volt, kitartani addig, amíg meg nem születik a nagy európai békemű, amibe belefoglalják Magyarországot és Erdélyt is. Károlyi Sándor és Pálffy János azonban hamarabb jutottak egyeszségre: a rendi jogok biztosítva lettek Magyarországon és Erdélyben (ez később lehetőséget ad többek között a reformkorra is), ám a császár és király hatalmát nem kérdőjelezték meg. A fejedelem a rendezést nem fogadta el, Károlyit árulónak tartotta és – bár amnesztiát kapott és birtokait is megtarthatta volna – inkább választotta a száműzetést.

Rákóczi
A kurucok leteszik a fegyvert a nagymajtényi síkon (Wikipédia)

További történelem témájú cikkeinkért kattints.

Forrás: Köpeczi Béla – R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc. Budapest. Osiris. 2004.

Nyitókép: A Rákóczi-mozaik. Fotó: Mayer Jácint.

Most egész olcsón megveheted a Belügyminisztérium palotáját a pesti belvárosban – képek

Belügyminisztérium épület árverés 50 milliárd forint

A Belügyminisztérium költözése után megnyílt az út az értékesítés előtt, a Széchenyi téri épületegyüttes licitje 50,8 milliárd forintról indul és komoly befektetői érdeklődésre számítanak.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő árverésre bocsátja a Széchenyi István térnél álló, a Belügyminisztérium által évtizedek óta használt épületegyüttest – számolt be róla a G7. Az eladás azért is vált esedékessé, mert a Belügyminisztérium a budai Várba költözik, a kormány így már 2024 decemberében kivette az épületegyüttest a kiemelt nemzeti vagyon köréből. Ezzel megnyílt az út az értékesítés előtt:

A licit szeptember 15-én indul 50,8 milliárd forintos kikiáltási árral, az árverésen azok vehetnek részt, akik előzetesen 12,7 milliárd forintnyi biztosítékot letesznek. Az épület jelenleg irodaként működik, de a kiírás alapján akár szállodává is átalakítható.

A kiírás alapján a Belügyminisztérium épületének hasznos szintterülete több mint 41 ezer négyzetméter, amivel az egyik legnagyobb egybefüggő belvárosi épülettömbnek számít a fővárosban. Az épülettömb pedig három különálló helyrajzi számú ingatlanból áll, de építészetileg és funkcionálisan is egy egységet alkot.

A Belügyminisztérium volt épülete Budapesten
Forrás: Kató Alpár/HM
A Belügyminisztérium volt épülete Budapesten
Forrás: Kató Alpár/HM

Állami ingatlanárverés: bővül a kínálat a belvárosban és vidéken

Az MNV június 2-án közzétett katalógusában több tétel is szerepel: a belvárosi kormányzati negyed több történeti palotája és irodaháza, valamint fővárosi és vidéki ingatlanok is a listán vannak. Példaként szerepel a Pénzügyminisztérium/NGM József nádor téri épülete, a Magyar Államkincstár központja és több NAV-ingatlan. Lipótvárosban összesen tizenöt épület kerülhet eladásra, és az első tételek már vevőre is találtak más árveréseken.

A kormányzati nyilatkozatok szerint az értékesítésekből 100 milliárd forint feletti bevételre számítanak. A Széchenyi téri BM-épületegyüttes 50,8 milliárdos kikiáltása pedig ebben a csomagban is a legnagyobb tételek közé tartozik.

A Belügyminisztérium volt épülete Budapesten
Forrás: Kató Alpár/HM

Tiborcz-szál: Lehet-e hotel a Belügyminisztérium egykori székházából?

A környéken több, Tiborcz Istvánhoz köthető szálloda működik, ezért a G7 szerint valószínű, hogy a Belügyminisztérium épülete is csatlakozik ehhez a lánchoz. Ugyanakkor az üzletember korábban a Portfolio.hu-nak jelezte, hogy a BDPST-csoport nem kíván indulni a belvárosi állami ingatlanok tenderén. Vagyis a leendő funkciót végül a nyertes vevő és az engedélyezési feltételek határozzák meg.

A magas kikiáltási ár és a 12,7 milliárdos biztosíték eleve szűkíti a potenciális vevők körét. A nagy presztízsű környék és az épületnek köszönhetően viszont mindenképp nagy érdeklődésre lehet számítani. Ha szállodává alakítják, a világörökségi minősítés miatt plusz engedélyekre és korlátokra kell számítani.

„(…) az épület jelenleg irodai célra, elhelyezési feladatra kiválóan alkalmas, ugyanakkor exkluzív kialakítása és elhelyezkedése miatt kiemelt célokra is felhasználható.”–fogalmazott kiírásában az MNV.

Mikor veheti át az új tulaj az épületegyüttest?

Az új tulajdonos nem veheti át azonnal az épületet: a belügyi tárca nagy része már kiköltözött, de mintegy 2400 m²-t még néhány hónapig használ.

Az értékesítést az is alakíthatja, hogy a Főváros és a kerületi önkormányzat elővásárlási joggal rendelkezik, bár a főváros szűk költségvetése miatt kérdéses, hogy élnek-e vele. A kiürítés év végéig tart, a birtokátruházás tervezett határidejének pedig 2026. január 15-ét jelölték meg.

Ez is érdekelhet:

Kiemelt kép: Wikimedia Commons

 

Közeleghet a 3. világháború – vélik a szakértők Putyin legfrissebb beszéde után

MOL Putyin Lukoil Oroszország világháború

Nehéz nem nyílt fenyegetésnek tekinteni az orosz elnök szavait, de vajon ez tényleg azt jelenti, hogy készülnünk kell a világháborúra?

A harmadik világháborúval kapcsolatos diskurzus már hónapok óta uralja a nemzetközi közvéleményt, de úgy tűnik, hogy a feszültség most egy új és még veszélyesebb szintre lépett, hívja fel a figyelmet a Daily Star. Oroszország ugyanis nemcsak egyre nyíltabban fenyegetőzik, de már a katonai előkészületek jeleit mutatja. Vlagyimir Putyin pedig a napokban egy olyan beszédet tartott, amely szinte minden elemében háború előtti állapotokra emlékeztet.

Európa készül a világháborúra?

A hagyományosan a Kreml szócsövenként működő napilap, a Moszkovszkij Komszomolec is részt vesz a hangolásban: nemrégiben azzal a megdöbbentő kijelentéssel rukkolt elő, hogy „Európa háborúra készül Oroszország ellen”. A véleménycikk szerzője, Lena Korszak írónő egyenesen azt állítja, hogy a francia kórházak már készülnek arra, hogy tömegesen fogadják a sebesült katonákat, mivel 2026-ra akár 50 ezer katona is megérkezhet.

Korszak azt is hozzátette: „Európa nem képes önállóan háborút vívni Oroszország ellen. A brit katonai szakértők szerint legalább 200-600 ezer harcképes katona szükséges ahhoz, hogy sikeresen visszavágjanak.” A beszámolók szerint a francia egészségügyi minisztérium már arra készül, hogy 2026-ban szükség lesz arra, hogy a polgári egészségügyi rendszer képes legyen a háborús sebesültek kezelésére.

A Nyugat lenne a hibás?

Az írás emellett általánosságban is éles kritikával illeti a nyugati országokat, amelyek szerinte már minden szinten – beleértve az egészségügyet, a katonai logisztikát és az államigazgatást is – háborús helyzetre készülnek.

És miközben a média és a politikai elemzők az európai katonai előkészületeket taglalják, Putyin is tovább erősíti a háborúval kapcsolatos narratívát. Egy oroszországi gazdasági fórumon tartott beszédében az orosz elnök állatokat használt szimbólumként, hogy bemutassa Oroszország hatalmát. Szerinte saját hazáját a medve, Kínát a sárkány, Indiát pedig az elefánt szimbolizálja.

Medvék, tigrisek, kész állatkert

„A medve természetesen Oroszország szimbóluma, de a világ legnagyobb tigrise, a szibériai tigris, itt él velünk a Távol-Keleten” – mondta Putyin, mintha ezzel megerősítené, hogy Oroszország erősebb, mint valaha, és készen áll minden külső fenyegetéssel szembenézni. A beszédben még azt is hozzátette, hogy 750 szibériai tigris él Oroszország területén, bár az nem pontosan érthető, hogy ezzel mire is akart utalni.

A szimbolikus beszédek és a háborús retorika közepette Putyin folyamatosan azt kommunikálja, hogy Oroszország nemcsak katonailag, hanem szellemileg is felkészült a közelgő globális összecsapásra. Egyértelmű tehát, hogy a Kreml nemcsak a diplomáciai megoldásokat keresi, hanem már minden területen, beleértve a gazdaságot és a társadalmi rendszereket is, háborús helyzetekre készül.

A kérdés csak az, hogy végül behúzza-e időben a kéziféket.

Ez is érdekelhet:

Kiemelt kép: Pixabay

Budapesten találkozott belarusz hírszerzőkkel egy volt moldáv kémfőnök, elfogták hazaárulás miatt

letartoztatas belarusz moldav budapest

Románia, Magyarország és Csehország hatóságai az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségével (Eurojust) közösen fogtak el egy volt moldáv hírszerző vezetőt, akit hazaárulással gyanúsítanak. A férfi államtitkokat adott át a belarusz titkosszolgálatnak, többek között két titkos budapesti találkozón, 2024-ben és 2025-ben.

Nemzetközi együttműködéssel derült fény az ügyre

Az Eurojust közleménye szerint a gyanúsított rendszeresen szolgáltatott érzékeny információkat a Belarusz Állambiztonsági Bizottság (KGB) tisztjeinek, ezzel veszélyeztetve Románia nemzetbiztonságát. A találkozók célja nemcsak információk átadása volt, hanem az is, hogy a férfi további utasításokat kapjon, pénzért cserébe.

letartoztatas belarusz moldav budapest
Illusztráció. Fotó: depositphotos.com

A nyomozást több európai hatóság összehangolt munkája tette lehetővé. Román, magyar és cseh ügyészek, rendőrök és titkosszolgálatok osztottak meg egymással bizonyítékokat, és több európai nyomozási határozatot is gyorsan végrehajtottak. Az akció eredményeként szeptember 8-án Romániában elfogták és őrizetbe vették a gyanúsítottat.

Az Eurojust szerint az ügy jól példázza, mennyire fontos az uniós szintű összefogás a határokon átnyúló kémtevékenység felderítésében. A gyanúsított ugyanis kihasználta a schengeni övezet szabadságát, hogy több országban is kapcsolatba léphessen külföldi hírszerzőkkel.

Alexandru Balan, a SIS egykori második embere

A közlemény nem nevezte meg a férfit, de a Telex információi szerint a gyanúsított Alexandru Balan, aki korábban a Moldovai Köztársaság Információs és Biztonsági Szolgálatának (SIS) helyettes vezetője volt. Balan 2000-ben csatlakozott a moldáv hírszerzéshez, 2016 és 2019 között pedig a szervezet főigazgató-helyetteseként irányította a kémelhárítást.

2019-ben leváltották posztjáról és Ukrajnába küldték összekötő tisztnek. Hivatalosan ő tartotta a kapcsolatot a moldáv és az ukrán titkosszolgálat között. Amikor 2021-ben megbízatása lejárt, visszarendelték Moldovába, de megtagadta a hazatérést, és még nyolc hónapig Kijevben maradt. Végül visszatért, de rövidesen ittasan okozott közúti balesetet, ami miatt elbocsátották, és a nyugdíjjogosultságától is megfosztották.

Ezt követően civil pályára lépett, biztonságpolitikai szakértőként szerepelt a médiában (valamint a közösségi médiában), ahol gyakran bírálta az SIS működését. Elemzéseiben a moldáv hírszerzést gyengének és alkalmatlannak nevezte, különösen az orosz–ukrán háború 2022-es kitörése után, amikor Moldova fokozott orosz fenyegetéssel szembesült.

Belarusz és Oroszország árnyékában

Moldova és Belarusz kapcsolata korábban kiegyensúlyozott volt, de az ukrajnai háború kezdete után gyorsan megromlott. Belarusz ugyanis nyíltan támogatta Oroszország agresszióját. Ennek következtében 2022-ben a moldáv külügy bekérette a belarusz nagykövetet, miután Alekszandr Lukasenko olyan kijelentéseket tett, amelyek szerint a Nyugat katonai konfrontációba sodorja Európát, és Moldova is célponttá válhat.

Moldova külpolitikája az invázió után fordulatot vett: az ország határozottan elítélte Oroszországot, és megkezdte az uniós integráció felgyorsítását. Ezzel szemben Moszkva gazdasági szankciókat vezetett be, több moldáv mezőgazdasági termék importját betiltotta, és kiterjedt dezinformációs kampányt indított.

A moldáv hatóságok szerint Oroszország százmillió eurót költött oroszbarát politikai csoportok támogatására, valamint kibertámadásokat, gazdasági nyomásgyakorlást és médiamanipulációt is alkalmazott a választások befolyásolására.

Budapesti találkozók a háttérben

A kiszivárgott információk szerint Balan tavaly és idén tavasszal kétszer is Budapestre utazott, ahol találkozókat bonyolított le a belarusz hírszerzés embereivel. A megbeszélések során államtitkokat adott át, és instrukciókat kapott a további tevékenységéhez.

Az ügy kapcsán a titkosszolgálatok látókörébe került egy Lengyelországban élő belarusz férfi is, aki taxisofőrként dolgozik a lengyel–belarusz határ mentén. Őt szintén gyanúsítják azzal, hogy kapcsolatban állt a belarusz hírszerzéssel, de a nyomozás egyelőre elsősorban Balan tevékenységére fókuszál.

Folyamatban lévő nyomozás

A férfi elleni eljárás Romániában indult meg, de a nyomozás nemzetközi keretek között zajlik tovább. A hatóságok további bizonyítékokat gyűjtenek, és vizsgálják, milyen államtitkok juthattak Belaruszhoz a budapesti találkozókon. Az eset kifejezetten kényes, hiszen Balan hosszú éveken át a hírszerzés második embere volt, és kiemelt hozzáféréssel rendelkezett érzékeny információkhoz.

Olvass tovább nálunk: bűnügy

Klónozhatják a neandervölgyi embert a 40.000 ezer éves DNS-ből

ősi emberfaj neandervölgyi ember emberiség

Egyszerre szenzációs és ijesztő: lehet, hogy hamarosan köztünk fog járni egy mesterségesen létrehozott neandervölgyi ősember?

A neandervölgyi ember teljes génállománya segítségével elméletileg képesek lehetünk klónozni egy „barlangi embert”, akár már a közeljövőben, derül ki a Daily Star cikkéből. A génállomány kinyerése után az emberi őssejtekkel való kombinálás ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a neandervölgyi genetikai anyag beültetésével a tudósok emberi béranyát alkalmazva „megalkossanak” egy neandervölgyi gyermeket.

Egy ősi farkasfajt már visszahoztak

És ez a merész terv nem csupán egy tudományos elmélet, hiszen az idén kiderült, hogy egy immár több mint 12.000 éve kihalt farkasfajt már sikerült sikeresen klónozni. A Colossal Biosciences Inc. nevű cég kutatói három kölyköt is létrehoztak egy lelet koponyájának, és egy másik lehet fogának DNS-éből. Ez lehetett az első alkalom a történelemben, amikor egy fajt visszahoztak a kihalásból, és ugyanezek a technikák feltehetően a neandervölgyi ember esetében is alkalmazhatók.

A kutatók jelenleg azon dolgoznak, hogy a modern ember és a neandervölgyi ember DNS-e közötti különbségeket összehangolva lehetségessé váljon a klónozás. A különbség mindössze 0,5%-os, azaz meglepően kicsi, de ez talán kevésbé meglepő, ha tudjuk, hogy még a csimpánzokkal is 98,8%-ban azonos a genetikai anyagunk.

Nagyon komolyak az etikai aggályok

Bár a technológia Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet szerint egyértelműen adott, sok tudós komoly etikai kérdéseket vet fel a neandervölgyi klónozása kapcsán. Svante Pääbo, az Intézet alapító igazgatója maga is jelzett aggályokat. „Néha érdekes elgondolkodni, mi történne, ha a neandervölgyiek 40.000 évvel tovább éltek volna. Hogyan alakultak volna a társadalmi viszonyok? Talán még súlyosabb rasszizmus alakult volna ki velük kapcsolatban, hiszen mások voltak, mint mi” – mondta.

Mások viszont úgy vélik, hogy egy neandervölgyi visszahozása az emberiség számára egy új tudományos csodát jelentene. Bruce Taylor antropológus például teljes mértékben támogatja egy ősember klónozását, és kifejtette: ha a klónozás sikerülne, akkor biztosan nem egy vadászó barlangi emberrel találkoznánk, hanem egy modern, intelligens emberrel, aki ugyanúgy nőne fel, mint a mai gyerekek.

Helyes lenne visszahozni egy neandervölgyit?

De a klónozás kérdése természetes nemcsak tudományos, hanem filozófiai és morális kihívásokat is felvet. Emberi klónozás egyelőre csak a sci-fi filmekben képzelhető el, a valódi életben szigorúan tilos lenne még akkor is, ha egyébként képesek lennének rá a szakemberek. És ha még a mai embert sem klónozhatjuk, akkor helyes dolog lenne egy 40.000 éve kihalt, a mai embernél feltehetően kevésbé fejlett, és egyébként is szinte teljesen ismeretlen emberfajt beköltöztetni klónozással a XXI. századba?

Ez is érdekelhet:

Újabb Pride-ot tiltottak be Magyarországon

Budapest Pride

A pécsi rendőrség betiltott a helyi, október 4-re szervezett Pride-ot, ám a szervezők úgy tűnik, hogy figyelmen kívül hagyják majd a tiltást. Külföldi vendégek, köztük európai parlamenti képviselők is jelezték már a részvételi szándékukat, úgy tűnik, a dolog úgy végződhet, mint Budapesten nyáron: a tiltás ellenére az egyik legnagyobb rendszerellenes tüntetés lett a fővárosi Pride-ból.

Betiltották a Pride-ot, de a szervezők meg akarják tartani

Június végén tartották a Budapest Pride-ot a kormány korábbi tiltása ellenére, kvázi önkormányzati rendezvényként. Bár az eseménynek vannak utózöngéi (pl. Karácsony Gergely fővárosi főpolgármester kapcsán), ám az elemzők nagyjából konszenzusosan úgy gondolják, hogy a felvonulás tulajdonképpen rendszerellenes tüntetéssé alakult, amelyen nagyon sokan vettek részt, így a tiltással nem nyert semmit a kormány, csupán veszített. A nagy külföldi sajtóorgánumok azt hangsúlyozták akkor, hogy a budapesti rendezvény túlmutatott a melegjogokért való felvonuláson és az alapvető emberi jogok – köztük a gyülekezési jog – melletti egységes fellépéssé vált.

Budapest Pride
A tavalyi Pride. Forrás: FB/Budapest Pride

Most Pécsett tiltotta be a helyi rendőrség pride-felvonulást. Ők is az Alaptörvény 15. módosítására hivatkoztak, ám a szervezők továbbra is vonulni szeretnének október 4-én.

Fellebbeznek a szervezők

A 24.hu-nak eljuttatott közleményükben arról írtak, hogy az idei már az 5. alkalom lenne, amely egyébként a záróeseménye a Freedom of My Identity Emberi Jogi Fesztiválnak. A tiltás nem érte őket váratlanul, felkészültek már a jogi ellenlépésekre és következményekre. Ezért egyfelől közölték, hogy a Kúriához fordulnak, másfelől jelezték, hogy megtartják a rendezényt. Elkötelezettek, hogy akár az Emberi Jogok Európai Bíróságára is elvigyék az ügyet Strasbourgba.

A pécsi önkormányzat kikerülte a választ

Budapesten a főpolgármester egyértelműen beállt a Pride mögé akkor, Pécsett még nem foglaltak egyértelműen állást. “Most arra kérjük a sajtót, hogy legyen türelemmel, a megfelelő időben fogunk reagálni”, írták. Ám a szervezők közölték, hogy egyébként nem is különösebben tartanak igényt a támogatásukra, mint ahogyan pártokéira sem. Online tájékoztatókat terveznek kiadni, mindenkit informálni szeretnének a helyzetről, hogy az esetleges résztvevők megfontolt döntést hozhassanak. Ám mindenki részvételre buzdítanak.

  • Halállistán gyűjtötte a genderideológia ellenzőit a transz aktivista

A rendőrségtől elvárják, hogy megkülönböztessék és külön kezeljék az esetleges demonstrálókat a felvonulóktól és megírták, hogy a rendőrség jelezte együttműködési szándékát.

pride
Budapest Pride 2021 ellentütetőkkel, fotó: MTI

“Az Európai Parlament több képviselője, valamint külföldi emberi jogi szervezetek és Pride-szervezők is jelezték részvételi szándékukat. Kapcsolatban állunk több európai nagykövetséggel és diplomatával is, akik támogatásukról és szolidaritásukról biztosították a pécsi közösséget”, zárták közleményüket a szervezők.

Leszbikus esküvő is lenne a bazilika előtt

A nemzeti radikális Mi Hazánkhoz közel álló Magyar Jelen szerint vallásgyalázásra készültek a Pécsi Pride szervezői, mert a Pécsi Bazilika előtt leszbikus házasságot terveztek egy színpadon. Emellett a gyülekező egy játszótér mellett van. Mindezt egy olyan dokumentumra hivatkozva közölték, ami a rendőrség és a szervezők egyeztetéséről készült és eredetileg a Pécs Aktuál hasábjain jelent meg.

A szervezők nagyjából 1000-re taksálták a várható résztvevők számát, akik közül sokan Ausztriából és Szlovéniából érkeznek majd. Jelezték már részvételi szándékukat európai parlamenti képviselők és ellenzéki pártok képviselői is. Velük folyamatosak az egyeztetések, írta a Pécs Aktuál.

Olvass tovább nálunk LMBT témában.

Budapest Central European Fashion Week 2025: rekordnézőszám és világsztárok a magyar fővárosban

Budapest Central European Fashion Week 2025

Budapest ismét a divatvilág középpontjába került. A Budapest Central European Fashion Week 2025 (BCEFW) szeptember első hetében több mint 70 magyar és 30 közép-európai tervező legújabb, 2026-os tavaszi-nyári kollekcióját mutatta be, és igazi rekordokat döntött: 15 országból érkeztek nemzetközi divatszakemberek, míg a bemutatókat és kísérőprogramokat összesen több mint 7000 látogató tekintette meg.

A Magyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ) szervezésében közel száz tervező vonultatta fel ruháit a Millenárison, az Apollo Galériában és más különleges helyszíneken. A kifutókat kortárs művészeti installációk keretezték, a show-kat pedig hírességek, táncosok és még boxolók is színesítették.

Nemzetközi reflektorfényben

A BCEFW-re olyan nagynevű médiumok érkeztek, mint a Vogue Adria, WWD, ELLE, Harper’s Bazaar Czechia vagy a METAL Magazin, valamint buyerek Japántól az Egyesült Királyságig. Különleges szakmai mérföldkőnek számított, hogy Dora Fung, a 10Magazine USA főszerkesztője idén a rendezvény nemzetközi tanácsadó testületéhez is csatlakozott.

Az MDDÜ célja, hogy Budapestet a régió vezető divatfővárosává tegye, és elősegítse a magyar márkák nemzetközi láthatóságát. A számok magukért beszélnek: Magyarországon több mint 7400, többségében vidéki KKV működik a divat- és textiliparban, árbevételük 80%-a exportból származik.

Oktatás és kreatívipar kéz a kézben

Idén először a Budapesti Metropolitan Egyetem és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatói is bemutathatták diplomakollekcióikat a BCEFW hivatalos programjában. Ez nemcsak a fiatal tehetségeknek jelentett hatalmas lehetőséget, hanem erősítette a kapcsolatot az oktatás és a szakmai szféra között.

Összesen több mint 30 oktatási intézmény 250 hallgatója vett részt a programsorozatban, közvetlen tapasztalatot szerezve a kreatívipar működéséről.

Budapest Central European Fashion Week 2025: Fenntarthatóság a középpontban

A rendezvény idén is hangsúlyt helyezett a fenntarthatóságra és az újrahasznosításra. A MOHU MOL-lal közösen textil- és cipőgyűjtő konténereket helyeztek ki, amelyek megteltek a hét során. Emellett workshopok, előadások és szakmai beszélgetések világítottak rá a divatipar környezeti felelősségére.

Több mint divathét

A BCEFW nemcsak bemutatók sorozata: Budapest-szerte 56 kísérőrendezvény – konferenciák, kiállítások, vásárlási lehetőségek – tette teljessé a programsorozatot. A divat mellett a design, a képzőművészet, a gasztronómia és a zene is szerepet kapott, megerősítve Budapest pozícióját a régió kulturális és kreatív központjaként.

Budapest, a feltörekvő stílusfőváros

A kifutón feltűntek hírességek és modellek is, köztük Nagy Evelin, Somossy Barbara, Csinszka és Sütő Enikő, míg a záróshowt Zoób Katti emelte új szintre. Az esemény végére egyértelművé vált: a BCEFW immár nemcsak hazai presztízsesemény, hanem nemzetközi találkozási pont, amely hidat képez Kelet és Nyugat divatvilága között.

Ez is érdekes lehet:

Mióta hordanak ruhát az emberek?

Palvin Barbara éveken át szenvedett, most megműtötték, és üzent a nőknek

Még több hírt olvass ebben a témában: divat

Újabb amerikai útvonalon repülhetünk közvetlenül Budapestről

Újabb közvetlen amerikai útvonal Budapestről

Bár a hivatalos bejelentés még várat magára, a Budflyer blog szerint jó esély van arra, hogy az Air Canada is közvetlen transzatlanti járatokat fog üzemeltetni Budapestről, így új amerikai útvonalon repülhetünk hamarosan.

Nagy kétséges az új amerikai útvonal

Egyelőre azonban posztjukból még az sem tuti, hogy melyik kanadai nagyvárosból fognak felszállni az Air Canada Airbus A321XLR-esei. Ilyen gépeket rendelt korábban a magyar fapados Wizz Air is, ám nagy részüket nemrég visszamondta miután úgy döntött, felhagy a belső-ázsiai és közel-keleti terjeszkedéssel és inkább az európai piacaira koncentrál.

Az Air Canada azonban egy posztja szerint arról ír, hogy új járatokat tervez indítani ezen új gépeivel, amelyek Montrealból vagy Torontoból indulnának és számos európai desztinációra érkezhetnek a légitársaság grafikája szerint. Ezek között van hazánk és ezáltal a budapesti reptér is.

A sok kérdőjel az amerikai útvonallal kapcsolatban
Egyelőre sok a kérdőjel. Forrás: FB/Budflyer

A blog kommentelői szerint hazánk a térképen annyira pici, a kérdőjelek pedig olyan nagyra vannak rajzolva, hogy elhelyezkedésük akár a környező országokra (pl. Szlovákiára, Csehországra és Lengyelországra) is utalhat, de kétségtelen, hogy a kérdőjel tömegének nagy része hazánkra esik. Mark Galardo, az Air Canada ügyvezető alelnöke azonban egyértelművé tette egy posztjában, hogy Magyarország is a versenyzők között van.

A kommentelők azt is megjegyzik, hogy utazni olyan keskenytörzsű gépeken, mint az A321XLR is, meglehetősen kényelmetlen, pláne ilyen hosszú utakon (korábban a Budapest-New York is majdnem 10 órás út volt közvetlen járattal).

Akárhogy is, jó hír, hogy az Air Canada is közvetlen járatban gondolkodik. Nemrég jelentette be az American Airlines, hogy jövő májustól fog üzemeltetni újra közvetlen járatokat Budapest és Philadelphia között. Utoljára még a LOT lengyel légitársasággal lehetett közvetlenül utazni – ha nem számítjuk a ritka charter járatokat -, ám ezt a járatot a koronavírus-járvány tönkretette.

Újabb közvetlen amerikai útvonal Budapestről
Forrás: depositphotos.com

A LOT előtt a MALÉV repült az American Airlines-zal koprodukcióban, illetve 2011-ben hozzájuk csatlakozott a Delta amerikai légitársaság. Ennek a MALÉV csődje vetett véget 2012 februárjában, ami után mindkét amerikai vállalat úgy döntött, szünetelteti budapesti járatait, inkább erősíti a ráhordó kapacitásokat más, nagyon európai repterekre hazánkból. Maradt tehát az átszállásos megoldás.

Természetesen ma is el lehet jutni Budapestről Kanadába repülővel. Ám ehhez át kell szállni, ami legalább 11 órára növeli az utazás idejét, legrosszabb esetben azonban akár 24 órán át is utazhatunk.

További, utazással kapcsolatos híreinkért pedig kattints.

Amerikai bombasiker kapujában a Hunyadi-sorozat

Hunyadi a világsiker kapujában

A Toronto International Film Festival (TIFF) Primetime programjában tartotta észak-amerikai premierjét a Magyarországon és Európában már sikeres Hunyadi sorozat.

A Black Mirror is innen indult világhódító útjára

A Beta Film és a Nemzeti Filmintézet támogatásával, valamint Robert Lantos kanadai-magyar producer irányításával megvalósult 10 részes alkotást a fesztivál egyik legkülönlegesebb válogatásába hívták meg, amelyben évről évre a világ legizgalmasabb új televíziós és streaming-sorozatai kapnak helyet.

Hunyadi a világsiker kapujában
Forrás: TIFF

A TIFF Primetime programjában korábban olyan alkotások indultak hódító útjukra, mint a Transparent (Amazon), vagy a Black Mirror (Netflix). A sorozat debütálása is a legnagyobbak között, BBC és Netflix sorozatokkal teletűzdelt programban valósult meg. A nemzetközi piacon Rise of the Raven (A holló felemelkedése) címmel terjesztett minisorozatot a torontói közönség a vetítés alapján kitörő lelkesedéssel fogadta, bizonyítva, hogy Hunyadi János története a világ legkompetitívebb televíziós piacán is megállja a helyét.

Hunyadi a világsiker kapujában
Forrás: TIFF

Hatalmas siker kapujában Amerikában a népszerű magyar sorozat

„A TIFF Primetime keretében megvalósult amerikai bemutató nemcsak óriási elismerés, hanem ugródeszka is: azt mutatja, hogy Hunyadi története, a bátorság és kitartás üzenete mindenütt érthető és átélhető.” – hangsúlyozta Robert Lantos a vetítést követő, hagyományos sajtótájékoztatón.

Hunyadi a világsiker kapujában
Forrás: TIFF

A torontói fesztiválbemutatót követően szinte azonnal elérhetővé válik a kanadai nézők számára: a sorozat 2025. szeptember 19-től a CBC Gem mutatja be. A tengerentúli hódítás megkezdése előtt számos országban sikerrel vetítették a sorozatot: az idén Szlovénia és Ausztria után Horvátországban a HRT, Németországban a Telekom Deutschland, Szlovákiában az STVR, Svájcban a Blue TV, Izraelben pedig a YES tűzte műsorára, és nemrégiben a Cseh Televízió is csatlakozott ehhez az illusztris körhöz, míg Olaszországban a RAI sugározza majd jövő év elején.

További cikkeinkért film témában kattints.

Kínai katonákat láthatsz hamarosan a Szépművészeti Múzeumban

Szépművészeti Múzeum

A Szépművészeti Múzeumban mások mellett kínai agyagkatonákat, William Blake munkásságát, a Magyar Nemzeti Galériában pedig Fényes Adolf és Tihanyi Lajos műveit láthatja a közönség a következő fél évben. Baán László, a Szépművészeti Múzeum és tagintézményei főigazgatója hétfőn egy sajtóbeszélgetésen számolt be a következő időszak legfontosabb kiállításairól. Mint kiemelte, a már korábban beharangozott, nagy érdeklődésre számot tartó tárlat, Az öröklét őrei – Az első kínai császár agyagkatonái november 27-től tekinthető meg, és jövő májusig lesz nyitva.

“A világ egyik leglátványosabb régészeti anyagát bemutató kiállításon nyomon követhetjük a Csin Birodalom több évszázados felemelkedését a Kr. e. 8-3. század között, és találkozhatunk e kor fontos szertartási tárgyaival és jelképeivel”, mondta Baán László.

Kínai agyaghadsereg védi a császár sírját
Az agyaghadsereg. Tíz eredeti katona érkezik majd Budapestre. Fotó: Creative Commons CC BY 3.0

A tárlaton több mint százötven ókori műtárgyat, köztük az első császár agyaghadseregéből tíz eredeti példányt állítanak ki. A Kína első császárának sírját őrző, életnagyságú terrakotta (agyag) katonákat felvonultató hadsereg figuráira 1974-ben találtak rá a környéken kutat ásó földművesek. A tárlattal párhuzamosan a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban az ázsiai hunokkal vagy hsziung-hukkal ismerkedhet meg a közönség.

William Blake, Fényes Adolf, Georg Baselitz

Menny és Pokol házassága címmel szeptember 26-tól először láthatja a magyar közönség a költőként is tisztelt William Blake (1757-1827) képzőművészeti alkotásait a Szépművészeti Múzeumban, a londoni Tate múzeummal együttműködésben.

Menny és Pokol házassága a Szépművészeti Múzeumban: 

A 2026. január 11-ig látogatható tárlaton a Blake-et inspiráló művészek és kortársai (Henry Fuseli, Benjamin West, John Hamilton Mortimer és J.M.W. Turner) alkotásaival, valamint a magyar művészekre (Szerb Antal, Szabó Lőrinc) kifejtett hatásával is megismerkedhetnek az érdeklődők.

Baán László elmondta, hogy október közepétől a Szépművészeti Múzeum egy hónapon át bemutatja azt a negyven kortárs alkotást, amelyet újonnan vásárolt az intézmény Támogatói Körének adományaiból. December 11-től 2026. március 15-ig korunk egyik legjelentősebb alkotója, Georg Baselitz manierista grafikáit állítják ki a Szépművészetiben.

A tagintézmény Magyar Nemzeti Galériában október 10-től Fényes Adolf születésének 80. évfordulója alkalmából láthatóak a művész fő művei, november 20-tól ugyanott Tihanyi Lajos életműkiállítása tekinthető meg.

Abszurd volna közbeszereztetni műtárgyakat

A főigazgató beszámolt arról is, hogy az Állami Számvevőszék a múzeum 2019 és 2024 közötti több ezer beszerzése közül hetet közbeszerzési szempontból aggályosnak tartott, ezért a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult. “Nem vitatjuk, hogy hét műtárgy beszerzése a közbeszerzési eljárás mellőzésével történt, ám a nemzeti jogrendszerbe kötelezően beépített uniós irányelv alkalmazása abszurd”, mondta Baán László, hozzátéve, kérni fogják a magyar állami szervektől, hogy kezdeményezzék a műtárgyak beszerzésére vonatkozó EU-s irányelv felülvizsgálatát.

Szépművészeti Múzeum
Forrás: FB/Szépművészeti Múzeum

Mint kifejtette, a 2014 óta érvényes uniós irányelv előírja, hogy a múzeumoknak 220 ezer euró egyedi érték felett a műtárgyak megvásárlását közbeszerzési eljárás keretében kell megvalósítaniuk. 

“Ezt a nemzetközi múzeumi szakma nem tartja be, mert a műtárgypiac a valóságban a közbeszerzés logikájával éppen ellentétes módon működik: egy adott egyedi műalkotásra nem az eladók, hanem a vevők versenyeztetése folyik”.

Baán László szerint a megoldás az lenne, ha a művészeti alkotások – ugyanúgy, ahogy az ingatlanok – nemcsak az EU-s értékhatár alatt, hanem afölött is a kivételi körbe kerülnének. Hozzátette: ha a múzeumok a beszerzéskor betartják a felső plafon feletti összegre vonatkozó uniós irányelvet, nagyon lassú, bürokratikus eljárásba futnak bele, amely egy nem létező versenyt imitál. “Ez nem verseny-, hanem alkuhelyzet” – mutatott rá.

Mások sem alkalmazzák

Megjegyezte, hogy nemcsak a Szépművészeti Múzeum, hanem az évről évre jelentős közbeszerzéseket lebonyolító híres európai múzeumok sem folytattak le műtárgypiaci vásárlásaik során egyetlen közbeszerzési eljárást sem az elmúlt tíz év során, és ez igaz a jogkövetésükről, egyben működési forrásaik bőségéről ismert német, francia, holland és skandináv múzeumok által lebonyolított műtárgypiaci beszerzések teljes körére.

Baán László szerint a nyugati múzeumok azért nem kapnak büntetést, mert ott a hatóságok életszerűtlennek tartják az irányelv alkalmazását, és azt figyelmen kívül hagyják.

A főigazgató elmondta, hogy a Szépművészeti Múzeum vásárlás útján az elmúlt öt évben csaknem ezer műtárggyal gyarapította gyűjteményét, ajándékozás útján pedig mintegy 1800 műtárgy került az intézmény gyűjteményébe, több mit 4,5 milliárd forint értékben.

Bírságot kell majd fizetniük

Az ÁSZ összesen hét műtárgy – köztük El Greco, Kádár Béla, Szinyei Merse Pál egy-egy alkotása, valamint Lorenzo és Angelo Di Mariano olasz mesterek Mária-szobra – beszerzését tartotta közbeszerzési szempontból aggályosnak és fordult ezzel kapcsolatosan júniusban jogorvoslati kérelemmel a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz.

“A hét műért összesen 1,5-2 milliárd forintot fizettünk ki. A kifogásolt beszerzések közül El Greco Gonzaga Szent Alajos képmása mintegy 600 milliós tétel volt, a többi 80-100 milliós, éppen az összeghatár felett. Az ÁSZ-jelentés még nem zárult le, ugyanakkor néhány héten belül megszületik a döntés, ami minden bizonnyal az lesz, hogy bírságot leszünk kénytelenek fizetni” – szögezte le Baán László.

 

Művészet archívumunkért kattints.

Sok magyar veszítheti el a munkáját, mert nincs elég vendégmunkás

Ázsiai vendégmunkás Magyarországon

Paradox módon azért veszítheti el sok magyar a munkáját rövid távon, mert a kormány szigorításai miatt egyre nehezebb és drágább vendégmunkásokat találni. A vállalkozók szerint eljöhet az a pont, amikor már be kell zárni egy-egy üzemet, mert egyszerűen túl kevés a dolgozó és nem éri meg fenntartani a termelést. A vendégmunkások hiánya így akár a magyarországi munkanélküliséget is növelheti.

Vendégmunkások nélkül a magyaroknak sincs munkája

A Telex alapos cikkben foglalta össze, hogy miért is problémás ma már elsősorban a magyarországi ki- és középvállalkozásoknak vendégmunkásokat találni és velük fenntartani a korábbi termelési színvonalat. Kérdeztek mezőgazdasági vállalkozót, hulladékfeldolgozó vezetőjét, élelmiszeripari- vagy éppen faüzem élén álló menedzsert is a kormány januári szigorításainak következményeiről. Egyöntetűen állították, a változások csak drágábbá és nehezebbé tették a vendégmunkások érkezését.

Arról mi is beszámoltunk, hogy a híres Wang mester azért kénytelen bezárni néhány éttermét, mert egyszerűen nem tud már ide csábítani a kínai konyhaművészethez az elvárt, magas színvonalon értő szakácsokat. Ennek oka pedig az, hogy Kína és Magyarország között nincs olyan egyezmény, ami alapján a kínai vendégmunkásokat haza lehetne zsuppolni és nincs olyan szervezet sem, ami ezt a folyamatot intézné. Természetesen kínai mesterszakácsok esetében nehezen elképzelhető egy ilyen eljárás, de a vonatkozó magyar jogszabály ezt írja elő, kivételek – hivatalosan – nincsenek, így Wang mester (Vang Csiang) kénytelen lehet bezárni.

  • Több éttermet is bezárhat a népszerű étteremlánc tulajdonosa
Wang Mester kínai étteremlánc bezárás vízum
Nem tud már kínai szakácsokat alkalmazni. Fotó: Wang Mester Kínai Konyhája/Facebook

Gyakorlatilag csak filippínók jöhetnek

Az ő helyzete speciális, ám nagyon sok vállalkozó jár hasonló cipőben. A kormány még tavaly karácsony előtt egy nappal fogadott el egy olyan rendeletet, miszerint csak 35 ezer vendégmunkás jöhet idén Magyarországra, csak olyan nem EU-s országokból, amelyeknek van hazánkkal visszafogadási megállapodása, vagy van olyan, a magyar állam által elismert szerv, ami kötelezettséget vállal arra, hogy hazaviszi a szabályokat nem betartó munkásait.

E szigorítás állítólag azért futhatott végig, mert a kormány már tavaly év végén attól tartott, hogy – a fennen hirdetett gazdasági repülőrajt helyett – zsugorodni fog a gazdaság és növekedni fog a munkanélküliség. A választások előtt pedig nem kockáztatták meg az emiatti elégedetlenség fokozódását. Korábban, főként a 2010-es második felében, a kormány népszerűségét ugyanis jelentősen növelte a feszített munkaerőpiac. Ez azt jelentette, hogy a munkavállaló könnyedén továbbállhatott, ha úgy érezte méltatlanul bántak vele a munkaerőhiány következtében. Sok elemző a migráció mellett ennek tudja be a 2018-as kétharmados győzelmet is.

Ázsiai vendégmunkás Magyarországon
Kellenek a vendégmunkások a feszített munkaerőpiac miatt. Forrás: depositphoto.com

A mostani szabályozás következtében – a korábbi liberalizáció helyett – gyakorlatilag csak a grúzok, az örmények (egyik országból sem akarnak jönni) és a filippínók jöhetnek. Utóbbi állam részben abból él, hogy külföldre (elsősorban az Perzsa-öböl országaiba és Ázsiába) exportálja munkavállalóit (az állam GDP-jének majd’ tizedét ők termelik meg és küldik haza). Ám feltételt is szab: legalább 2 évig egy azon helyen kell foglalkoztatni munkásait.

Tönkremehet sok magyar vállalkozás

Ezt viszont nagyon sok magyar kis- és középvállalkozás nem tudja vállalni. Ez egyrészt a piaci változások miatt van, másrészt sokan igazából idénymunkásokat keresnek, állandóra nem tudják foglalkoztatni az idegenből kölcsönzött munkaerőt. A KSH adatai szerint egyébként lendületesen nő a külföldi munkaerő magyarországi foglalkoztatása. Tavaly júliusban még “csak” 78.900 nem uniós állampolgár dolgozott Magyarországon. Ez a szám idén júniusra már 83.300-ra nőtt, azaz 4.400-zal.

Vendégmunkás
Forrás: depositphotos.com

Ha egy cég nem teljesíti a 2 éves vállalt kötelezettséget, akkor kifizettetik vele büntetésként a teljes időszakra hátralevő bért is.

A magyar kis és közepes cégek szerint az alkalmas magyar munkaerő Nyugaton dolgozik, helyükre nem tudnak hazai forrásból beléptetni dolgozókat, mert vagy alkalmatlanok a feladtra, vagy megbízhatatlanok. A nagy cégek ilyenre nem panaszkodtak. A Telex szerint például Debrecen környékén hatalmas erővel szívja fel a kínai CATL és a német BMW a dolgozókat, a kicsik nem tudnak ezzel versenyezni.

A trend veszélyes, hisz egy-egy bedőlő magyar kisvállalkozás sok érintett magyar család életét is kilátástalanná teheti.

További, hazai munkaerőpiaccal kapcsolatos híreinkért kattints.

Budapesti lépcsőházban találtak rá a brit férfi holttestére: képek- frissítve

Budapesti társasházban találtak rá a brit turista holttestére

Gyilkosa egy budapesti lépcsőház felső emeletéről próbálta eltüntetni a brutálisan összeszurkált holttestet, ám a rendőrök időben érkeztek. A társasházban lakók szerint soha nem fogják elfelejteni a sokkoló látványt és a rengeteg vért. Az ügy ma délután nem várt fordulatot vett: az elkövető ugyanis vallomásában további részleteket mondott a brutális gyilkossággal kapcsolatban.

Barátja szurkálta halálra

Egy brit állampolgárt szúrtak halálra hétfő hajnalban a VII. kerületben, a helyszínen elfogott férfi szintén brit állampolgár – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a police.hu oldalon. A BRFK-ra hétfőn hajnali 4 óra 13 perckor érkezett bejelentést arról, hogy egy erzsébetvárosi lakásban megszúrtak egy brit állampolgárságú férfit. A sérülten a mentők megpróbáltak segíteni, de már nem tudták megmenteni az életét.

A fővárosi rendőrök szemlét tartottak és a helyszínen elfogták, majd előállították a feltételezett elkövetőt, egy 34 éves, szintén brit állampolgárságú férfit, írja az MTI. A rendőrség az ügyben emberölés bűntett gyanúja miatt indított nyomozást. A 34 éves brit férfit, akit gyanúsítottként hallgattak ki, beismerte a bűncselekmény elkövetését; őrizetbe vették és kezdeményezték a letartóztatását.

Budapesti társasházban találtak rá a brit turista holttestére
A lakók arra panaszkodnak, hogy tele van turistával a ház, akik bűzt és szemetet hagynak maguk után. Forrás: MTI/Mihádák Zoltán

Még a szemetet is kiforgatták a nyomozók

A TV2 Tények hosszabb riportot közölt az eseményekről miszerint a két brit fiatal szórakozni érkezett a magyar fővárosba, ezért is vették ki az Akácfa utcai társasházban található lakást. A társasházban szinte alig vannak állandó lakók, a többség Airbnb vagy egyéb formában, rövid távra adja ki lakását vagy annak szobáit külföldi turistáknak. Ha kíváncsi vagy miért lettek olcsóbbak a budapesti Airbnb-k, kattints.

A 34 éves elkövető és a 28 éves áldozat valamin összeszólalkozott, amit tettlegesség követett. A nyomozók hosszú ideig keresték a szemétben a kést, amivel áldozatát összeszurkálta a brit férfi, ezért a Tények kamerája szinte mindenhol felforgatott szemétkupacokat talált a házban. A néhány ott lakó szerint azonban a szemét szinte állandó látvány a sok turista szerint, mint ahogyan a rendezetlenség és a bűz is.

Budapesti társasházban találtak rá a brit turista holttestére
A társasház, ahol a bűncselekmény történt. Forrás: MTI/Mihádák Zoltán

Megpróbálta eltüntetni a holttestet

Az elkövető megpróbálta eltüntetni a holttestet, épp a folyosón vonszolta, amikor a rendőrök rátaláltak. Az egyik lakó szerint sem dulakodást, sem hangoskodást nem hallottak hajnalban, amikor a szomorú tragédia történt. Az viszont nem derült ki, hogy a rendőrök miért érkeztek a lépcsőházba, csak vélelmezni tudjuk, hogy valamelyik lakó hívhatta ki őket.

Az ajtó előtt akkor már hatalmas vértócsa volt, a rendőrök által kihívott mentők pedig már hiába küzdöttek az áldozat életéért.

A Tényeknek nyilatkozó ügyvéd ügyvéd szerint 1-15 évig terjedő szabadságvesztést kaphat az elkövető.

Frissítés: önvédelemről beszél az elkövető

A 24.hu értesülései szerint vallomásában a gyanúsított beismerte, hogy elkövette a gyilkosságot, ám azt azzal magyarázta, hogy csupán önvédelemből. Elmondása szerint az áldozattal vitában állt, így ő hamarabb hazajött a szórakozóhelyről, ahova még együtt indultak el. Lefeküdt, majd barátja hajnali hazaértekor került sor a dulakodásra. Szerinte a későbbi áldozat támadt rá egy késsel, dulakodtak, a kés kiesett a kezéből, majd ő vette fel és szurkált meg támadóját. Az ügyészség egyébként már indítványozta előzetes letartóztatását szökés, elrejtőzés veszélye miatt.

Nemrég Soroksárt sokkolta egy brutális gyilkosság

Szeptember 4-én egy soroksári társasház lakóit riasztotta szirénázás és a rendőrség határozott fellépése. A főváros XXIII. kerületébe, az Újtelep út egyik lakótelepére azután szálltak ki nagy erőkkel a rendőrök miután egy 30 éves férfi a gyanú szerint megkéselte édesanyját.

Budapesti társasházban találtak rá a brit turista holttestére
Mentők és rendőrök a társasház előtt. Már nem sikerült megmenteni a nő életét. Forrás: MTI/Mihádák Zoltán

Arról, hogy milyen fordulat történt a még tavaly novemberben, a budapesti belvárosban meggyilkolt amerikai Kenzie Michalski ügyében, ebben a cikkünkben írtunk.

További bűnügyi témájú cikkeinket itt találod.

Brutális szigorítás jön: sokkal több autóst büntethet a rendőrség ezután

Közlekedésrendészet bírság autó

A magyar autósok 92,2 százaléka használ biztonsági övet a legfrissebb rendőrségi adatok szerint. Elsőre magas aránynak tűnhet, azonban az Európai Unió élmezőnyében a használat 96,5–99,2 százalék között mozog, így Magyarország még mindig elmarad a fejlettebb közlekedésbiztonságot képviselő országoktól. A probléma súlyát mutatja, hogy 2024-ben a személyi sérüléssel járó balesetek sérültjeinek 11 százaléka, az elhunytaknak pedig 21 százaléka nem csatolta be magát.

Sokan kibújnak a büntetés alól

Tavaly több mint 206 ezer közigazgatási bírságot szabtak ki a rendőrök a biztonsági öv használatának elmulasztása miatt, összesen mintegy 3,45 milliárd forint értékben. Ugyanakkor a kiszabott bírságok jelentős részét nem fizetik be a szabályszegők. Ennek oka, hogy az eljárások sokszor eredménytelenül zárulnak: az érintettek nem válaszolnak a hatósági megkeresésekre, vagy hozzátartozóra hivatkozva tagadják meg a sofőr megnevezését. A rendőrség elismerte, hogy mindössze az ügyek 20–25 százalékában tud tényleges szankciót alkalmazni.

Közlekedésrendészet bírság autó
Fotó: BKK/Nyirő Simon

Jogszabály-módosítás a szigorúbb fellépésért

A helyzet azonban hamarosan megváltozhat. A Vezess.hu beszámolója szerint július 5-én módosították a közlekedési törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a biztonsági öv használatának elmulasztását (az autóbuszok egy részét kivéve) a jármű üzembentartójának objektív felelőssége alapján is szankcionálhassák. Ez azt jelenti, hogy bizonyító erejű felvétel esetén, például a VÉDA-kapuk kameráinak képe alapján, már nemcsak a sofőr, hanem az üzembentartó is bírságolható lesz, ha az autóban valaki nem használja az övet. Ha az üzembentartó igazolni tudja, hogy nem ő vezette a járművet, a bírság a tényleges sofőrt terheli, ellenkező esetben neki kell fizetnie.

A változtatás azonban még nem lépett teljes körűen hatályba, ehhez szükség van a kapcsolódó kormányrendelet módosítására is. Amint ez megtörténik, a rendőrség sokkal szélesebb körben tud majd fellépni a szabályszegőkkel szemben.

Hol mulasztják el leginkább az övhasználatot?

Az eddigi bírságadatokból kiderül, hogy a legtöbben lakott területen belül felejtik el bekapcsolni az övet: az összes szabálysértés 87 százaléka itt történt. Lakott területen kívül ez az arány 9 százalék, míg autópályán mindössze 4 százalék.

biztonsági öv autó
Fotó: depositphotos.com

A bírság mértéke jelenleg 20, 30 vagy 40 ezer forint attól függően, hogy a szabálysértést hol követik el. A rendőrség október második hetében országos ellenőrzést tart, amelynek központi eleme lesz a biztonsági öv használatának vizsgálata.

Az öv életet menthet

Bár sokak számára bosszantónak tűnhet a szigorítás, a számok önmagukért beszélnek: a biztonsági öv életet ment. A közúti halálesetek ötödét még mindig az okozza, hogy az érintett nem volt bekötve. A jogszabályváltozás célja egyértelmű: csökkenteni a baleseti áldozatok számát és közelebb kerülni az európai élmezőnyhöz közlekedésbiztonság terén.

Érdemes elolvasni:

Harvardi genetikai kutatás tárta fel a magyar és a finn nyelvek ősi gyökereit

Genetikai kutatás ősi dns magyar nyelv finnugor nyelv eredet Kelet-Szibéria

A Harvard genetikusai több száz ősi DNS mintát elemeztek, és arra jutottak, hogy az uráli nyelvek eredete – így a finn és a magyar – jóval messzebbre nyúlik vissza, mint azt bárki gondolta volna.

Viták a finnugor nyelvek őshazájáról

A nyelvészek és genetikai kutatók régóta megosztottak az uráli nyelvek eredetét illetően. A hagyományos nézet szerint a nyelvek bölcsője az Urál-hegység környékén található, amely Oroszországban, Moszkvától mintegy 860 mérföldre keletre húzódik. Ugyanakkor a modern kutatások, különösen az ősi DNS-vizsgálatok, egyre inkább arra utalnak, hogy a finnugor nyelvek elődeinek közösségei jóval keletebbre, Kelet-Szibériában, a mai Jakutföld területén élhettek, innen terjedhetett nyugatra a nyelvcsalád.

Ősi DNS-vizsgálat az uráli nyelvek eredetéről

A kutatást a Harvard Egyetem két friss diplomása vezette, az ősi DNS-szakértő David Reich közreműködésével. A csapat több mint 180 új szibériai genetikai mintát elemzett, és ezeket több mint ezer korábbi mintával hasonlította össze, amelyek az emberi történelem mintegy 11 ezer évére nyúlnak vissza. Kutatásukat a Nature tudományos folyóiratban publikálták, amiben két fontos nyelvcsalád, köztük az uráli nyelvek ősi elődeit azonosították.

 Az eredmények alapján az uráli nyelveket beszélő közösségek elődei 4500 évvel ezelőtt Kelet-Szibériában, a mai Jakutföld területén éltek, messze az Uráltól.

Magát a felfedezést pedig Alexander Mee-Woong Kim hosszú évek óta tartó munkája tette lehetővé, amiben Szibéria kevéssé vizsgált területeiről gyűjtött ősi DNS-mintákat. Kiderült, hogy sok mai uráli nyelvet beszélő közösség ugyanazt a genetikai jellegzetességet hordozza, amely először 4500 évvel ezelőtt, Jakutföldi mintákban jelent meg. Más nyelvi és etnikai csoportoknál ez a jelleg szinte teljesen hiányzik.

Genetikai kutatás ősi dns magyar nyelv finnugor nyelv eredet Kelet-Szibéria
Kelet-Szibéria és Jakutföld térképe – az uráli nyelvek ősi közösségeinek feltételezett eredeti élőhelye. Kép: Wikimedia Commons

A finnugor nyelvek terjedése

A genetikai adatok tehát arra utalnak, hogy a nyelvterjedés nem véletlenszerű folyamat volt, hanem meghatározott közösségekhez köthető. Ezt a képet erősítik a régészeti leletek is, amelyek alaoján az uráli nyelvek terjedése szorosan összefüggött a Seima–Turbino jelenséggel. Körülbelül négyezer évvel ezelőtt ekkor bukkantak fel Észak-Eurázsiában az új bronzfegyverek és eszközök, amik elterjedése megnyitotta az utat a távolsági kereskedelem és a friss társadalmi kapcsolatok előtt – így a nyelvek is gyorsabban terjedhettek a kontinensen.

„A bronz valóban katalizálta a távolsági kereskedelmet. Ahhoz, hogy használni tudják, a társadalmaknak új társadalmi kapcsolatokat és intézményeket kellett kialakítaniuk. – mondta a tanulmány egyik társszerzője, Tian Chen (T.C.) Zeng.”

A Jakutföldhöz köthető genetikai nyomok pedig a mozgékony vadász–gyűjtögető közösségeknél is megtalálhatók, amelyek feltehetően eljuttatták az uráli nyelveket Észak-Skandinávia őslakos sámi népeihez, sőt egészen a mai Magyarországig, amely ma nyelvi szigetként áll az indoeurópai nyelvek között.

A genetikai örökség: mennyi maradt a magyarokban és más népekben?

A kutatás kimutatta, hogy a 4500 évvel ezelőtt Jakutföldön megjelent ősi szibériai genetikai nyom ma is jelen van az uráli nyelveket beszélő népeknél, de nagyon eltérő arányban:

  • Észtországban mindössze kb. 2%-ban,

  • Finnországban nagyjából 10%-ban,

  • Szibériában, a nganaszanoknál szinte teljes egészében,

  • Magyarországon azonban mára gyakorlatilag eltűnt ez a genetikai örökség.

„De a középkori Magyarország hódítóinak ősi DNS-vizsgálatai alapján tudjuk, hogy azok az emberek, akik a nyelvet odahozták, valóban hordozták ezt az ősi mintát” – hangsúlyozták a kutatók.

Ebben a kutatásban több száz új és több ezer korábbi genetikai mintát elemeztek, így a következtetések erős statisztikai alapokon nyugszanak. Minden ősi DNS-vizsgálatnál azonban vannak bizonytalansági tényezők: a minták száma, a régiók lefedettsége és az időbeli eltérések befolyásolhatják az eredményeket. Ennek ellenére a tanulmány a finnugor nyelvek eredetének legátfogóbb és legfrissebb genetikai bizonyítékait nyújtja.

Kapcsolódó cikkeink:

  • Mit hittek a magyarok, mielőtt jött a kereszténység? Az ősi magyar hitvilág elveszett titkai
  • Honfoglalás-kori, fegyverekkel eltemetett nő maradványait találták meg egy magyar temetőben
  • Mit ettek az első magyarok a honfoglalás idején

How to properly segment your audience in affiliate programs

affiliate programs

Affiliate marketing in gambling is not just about placing banners and hoping for the best. It is important to understand who exactly you are working with and what drives your audience. Good segmentation can turn a mediocre campaign into a gold mine. Experienced affiliates know: a one-size-fits-all approach rarely works. Programs like parimatch affiliates show how important it is to study your audience and tailor content to it. When you understand the differences between segments, campaign results increase exponentially.

Sponsored content

The main ways to divide an audience

The simplest start is the basic characteristics of players. Demographic data gives you an initial understanding of who you are dealing with:

  • Age: young people 18-25, active 26-35, mature 36-45, older generation 46+.
  • Gender and related gaming habits.
  • Country and local characteristics.
  • Income and spending money on entertainment.

This information helps to understand basic preferences, but you need to dig deeper. Player behaviour tells a lot more interesting stories:

  • How often they play.
  • What they prefer: slots, poker, sports betting.
  • How much they are willing to spend at a time.
  • When they are active: during the day, in the evening, on weekends.
  • Where they come from: phone, computer, tablet.

Knowing these nuances, you can create content that hits the mark.

Psychology and motivation of players

Understanding what drives people to the casino opens up new opportunities for effective advertising. Different players come for different experiences. The main motives can be divided as follows:

  • Adrenaline and thrill seekers – risk-takers.
  • Social interaction – fans of live dealer games.
  • Earnings – those who perceive the game as an investment.
  • Competition – players who want to test their skills.
  • Relaxation from problems – people looking for a temporary distraction.

Each group needs its own language and its own arguments. Lifestyle also determines a lot. Professionals study statistics and look for good deals. Casual players want simplicity and fun.

Digital habits and communication channels

Where and how people consume content is a critical point. The wrong choice of channel can bury even a great campaign. Devices influence perception:

  • Mobile players want speed and convenience.
  • PC users are ready for more complex content.
  • Those switching between devices appreciate synchronization.
  • Both design and messages need to be adapted to each platform.

Social networks also work differently for different ages. Young people sit on TikTok and Instagram, middle-aged people are active on Facebook and watch YouTube, and conservative audiences respond better to email and contextual advertising.

The main thing in segmentation is not to rest on your laurels. Preferences change, new trends appear, the audience evolves. Constant analysis and adjustment of strategy help to stay afloat in the competitive world of casino affiliate marketing.

Disclaimer: the author(s) of the sponsored article(s) are solely responsible for any opinions expressed or offers made. These opinions do not necessarily reflect the official position of Helló Magyar, and the editorial staff cannot be held responsible for their veracity.

Hiperaktivitás, figyelemzavar: pszichiátriai betegségek-e valójában?

figyelemzavar

„Hiperaktív” a gyermek? Nem tud odafigyelni az órán? Magatartásával bomlasztja az osztály rendjét? Olyan kérdések ezek, melyekkel számos szülő riadtan szembesül, amikor kiderül, hogy gyermekével gond van az iskolában. Ilyenkor aztán a szülő válaszút elé kerül: vagy maga keres megoldást a problémára, vagy másik iskolába viszi a gyereket, vagy a hivatalos szakemberekre bízza a dolgot.

Az utóbbival kapcsolatban viszont számos kétely, ellenérzés fogalmazódott már meg, nem is véletlenül. Ha ugyanis a gyermek pszichiáterhez kerül, könnyen kaphat olyan diagnózist, amelyre gyógyszerszedést írnak elő. A szülőknek azonban két dologról rendszerint nincs tudomásuk:

– A „hiperaktivitás”, „figyelemzavar” és hasonló gyermekpszichiátriai diagnózisok kizárólag a tünetek alapján címkézik fel a gyermeket, és nem visznek közelebb az okok feltárásához – pedig ezeknek a tüneteknek számos kiváltó oka lehet. Olyan ez, mintha a lázat tekintenénk betegségnek, és csupán azt próbálnánk kezelni anélkül, hogy a láz okát felkutatnánk.

– Az ilyen állapotokra felírt „gyógyszerek” valójában tudatmódosító szerek, olyan anyagok, amelyek sokkal közelebb állnak a drogokhoz, mint a gyógyszerekhez. E szerek csupán arra alkalmasak, hogy elfedjék a gyermek kellemetlen tüneteit. Számos szülő beszámolt róla, hogy a szer beadása után gyermeke „zombiként” viselkedik, kitágult pupillákkal néz maga elé, mintha ott sem lenne. Ezek a szerek alkalmasak arra, hogy a gyermek tüneteit elnyomják, de a megoldáshoz nem visznek közelebb, ráadásul számos nagyon kellemetlen, sőt veszélyes mellékhatással nehezíthetik a gyermek boldogulását.

Ebben a témában segít eligazodni a szülőknek, pedagógusoknak és más érdeklődőknek az az ingyenes kiadvány, amelyet az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány jelentetett meg közszolgálati céllal. Az informatív anyagban nemcsak arról esik szó, pontosan milyen veszélyeket hordozhat a pszichiátriai diagnózis és a felírt gyógyszer, de megoldási javaslatokat is nyújt a szülőknek: merre keressék a valódi okot, a valódi megoldást gyermekük számára.

A kiadvány ingyenesen megrendelhető, illetve letölthető az alapítvány weboldaláról ITT.

Ez is érdekes: 

Igazságtalan bánásmód a pszichiátrián? Van segítség!

Nem lesz mit visszaszerezni? Az Orbánhoz közeli emberek már most külföldre menekítik vagyonukat

Mészáros Lőrinc MBH Bank Orbán Viktor

Egyre több jel utal arra, hogy a kormányhoz közel álló üzleti körök már most készülnek egy esetleges politikai fordulatra. A VSquare oknyomozó portál értesülései szerint az Orbán-rendszer belső köreihez tartozó befolyásos szereplők jelentős összegeket helyeznek át a kormányközeli pénzintézetekből más, jellemzően külföldi tulajdonban lévő magyar bankokhoz.

Orbán belső körének tagjai ennyire borúsan látják a választásokat?

Az ügyet több, független banki forrás is megerősítette. Egy vezető tisztviselő például úgy fogalmazott: „Ha nálunk számlát nyitnak, gondolhatod, mennyit utaltak már át Svájcba vagy Szingapúrba!” Bár a tranzakciók pontos nagysága a banktitok miatt nem ismert, a jelenség több helyen is érzékelhető.

A vagyonáthelyezések időben egybeesnek a kormánypárt népszerűségének visszaesésével és azokkal a közvélemény-kutatási adatokkal, amelyek szerint a 2026-os választások akár a Fidesz vereségét is hozhatják. Szakértők szerint az Orbánhoz közel álló üzleti elit attól tart, hogy egy kormányváltás után a demokratikus kabinet intézkedésekkel próbálhatja visszaszerezni a közvagyont, vagy akár vagyonelkobzásokra is sor kerülhet. Emiatt inkább olyan helyekre viszik át pénzüket, amelyeket biztonságosabbnak ítélnek.

Mészáros Lőrinc MBH Bank
Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea a Mészáros Alapítvány IX. konferenciáján 2025. augusztus 29-én. Fotó: MTI/Vasvári Tamás

A mozgás azonban nemcsak az üzleti világban figyelhető meg. A VSquare hírlevelében az is szerepelt, hogy bizonyos, korábban privatizált és kormányhű vezetés alatt álló magyar egyetemek is összehangoltan próbálják átvinni vagyonukat más bankokhoz. Ez arra utalhat, hogy a politikai változás lehetőségét nemcsak az üzleti szereplők, hanem egyes intézmények is komolyan veszik.

Az MBH Bank, amelyben Orbán Viktor legjobb barátja, Mészáros Lőrinc mellett a magyar állam is tulajdonos, megkeresésünkre úgy reagált: az értesüléseket „rosszindulatú, politikai indíttatású pletykáknak” tartják. A pénzintézet közleménye szerint betétállománya és a prémium- valamint privátbanki vagyonkezelés volumene az előző évhez képest tovább nőtt, vagyis pénzügyi helyzete stabil.

A háttérben azonban a bizalom megingása rajzolódik ki. Ha valóban tömegesen indulnak meg a kormányközeli körökhöz tartozó vagyonok külföldi és független bankok felé, az egyaránt jelezheti a gazdasági és politikai bizonytalanság érzékelését. Bár a folyamat nagy része rejtve marad a nyilvánosság előtt, az érintett körök óvintézkedései arra utalnak, hogy a politikai jövőt illetően már most komoly forgatókönyvekkel számolnak.

Érdemes elolvasni: