Tíz évvel ezelőtt állt le a Malév – Íme a légitársaság története!
Tíz évvel ezelőtt jelentett csődöt a Malév. A vállalat gépei évtizedeken keresztül meghatározó részei voltak a magyar légtérnek és a magyar közlekedésnek. A sok évtizedes múlt sem jelentett menekvést a Malév számára. 2012. február 3-án földön maradtak a gépei és mára már szinte nyomtalanul eltűnt a vállalat összes tulajdona. A Malév sok évtizedes történelmét foglaltuk össze röviden.
Szovjet “baráti” kezdetek
A második világháború a magyar légiközlekedés számára tragikus következményekkel járt. Bár a Magyar Légiforgalmi Rt., amely összeolvadt az 1930-ban csődbe ment Aeroexpress Rt.-vel virágzó vállakozást épített fel, a háborús viszonyok között nem lehetett folytatni a működést. A társaság 1944-ben csődbe ment. Megmaradt gépeik a Magyar Néphadsereg tulajdonába kerültek.
Mivel a légiközlekedés egy jövedelmező üzletnek tűnt, ráadásul
a szétlőtt ország közlekedési infrastruktúrája még nem épült ki teljesen, a légiforgalom újraindítása indokoltnak tűnt.
1946. március 29-én alakult meg a Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt., rövidítve a Maszovlet, amely a Malév elődjének számít. Ekkor öt darab Li-2-es utasszállítót üzemeltettek, valamint a Magyar Postának öt darab Po-2-es taxigéppel végeztek küldeményszállítást.
A Maszovlet Li-2-es repülőgépe a budaörsi reptéren 1946-ban (Wikipédia)
Az első járatok a budaörsi reptérről 1946. október 15-én indult el Debrecenbe és Szombathelyre, de a hálózat hamarosan kibővült a szegedi és a győri járatokkal. Egy évvel később Miskolccal és Péccsel teremtődött meg az összeköttetés, majd Békéscsaba, Kaposvár, Nagykanizsa, Nyíregyháza és Zalaegerszeg következett. A budapesti járatok mellett Szeged és Pécs vagy Pécs és Kaposvár között is járt repülőjárat.
Az első külföldi járat Bukarestbe ment 1947-ben, de menetrend szerint Prága vált elérhetővé hamarabb. Nemsokára a keleti blokk szinte valamennyi fővárosába indított gépeket a társaság így Varsó, Berlin és Bukarest is fogadta a Maszovlet gépeit.
A Malév hazai kezekben
1954. november 25-én szerződés született, amelyben a magyar állam megvásárolta a szovjetek részesedését a vállalatban.
Ettől fogva lett a társaság Magyar Légiközlekedési Vállalat, röviden Malév.
A Malév megőrizte belföldi profilját, ám elindult a külföldi terjeszkedés is. 1956. június 5-én szállt le először a Malév gépe Bécsben. Az 1956-os forradalom megakasztotta a lendületes terjeszkedést, az országot elfoglaló szovjet csapatok ugyanis légtérzárat rendeltek el. Csak 1957 januárjában indulhatott el ismét a forgalom és csak a belföldi légiközlekedés. Először a Budapest-Miskolc-Debrecen járat indulhatott el, de ebben az évben kapcsolták be a hálózatba Zalaegerszeget is. Európán kívülre 1963-ban jutottak el a társaság gépei, amikor Kairóba indultak rendszeres járatok.
Egy Il-18-as Malév repülőgép a londoni Heathrow repülőtéren (Wikipédia)
Ugyanebben az évben azonban nagy átalakulás is történt. A Malév lecserélte a régebbi gépeit Il-14-es kétmotoros gépekre. Ez azt jelentette, hogy a vidéki, füves repterek többé nem voltak alkalmasak a társaság gépeinek a fogadására. Csak a Budapest-Pécs és a Budapest-Debrecen járatok maradtak meg. De amikor az Il-14-eseket is lecserélte a társaság, az utolsó két belföldi járatot is törölte 1968-ban. A hivatalos megszüntetésre 1969. március 15-én került sor. Ettől fogva csak a nyereséges külföldi járatokra koncentrált a cég. (A belföldi jegyek nem voltak drágák, Debrecenbe például elsőosztályú vonatjeggyel eljutni 120 forint volt, míg a repülőjegy 140 forintba került).
1968 decemberétől kezdve jelentek meg a Malév flottájában a sugárhajtású repülőgépek. Először szovjet gyártmányú Tu-134-es gépek vásároltak, ami 1973-ban már Tu-154-es gépek követtek. A sugárhajtású járművek lehetővé tették távolabbi célpontok elérését is. 1988-ban a társaság egy Boeing 737-est is vásárolt, amellyel megkezdődött a szovjet géppark lecserélése. A Malév közismert szignáljának a zenéjét Presser Gábor szerezte.
A Malév a piac “viharaiban”
A rendszerváltás során az eladósodott magyar állam nem tudta tovább fedezni az állami vállalatok veszteségeit és a kilencvenes években közülük nagyon sokat privatizált. A Malév, miközben szükségessé vált a szovjet gyártmányú géppark lecserélése, a magyar állam számára stratégiailag fontos vállalat maradt, így a magánosítás és az állami tulajdonlás között lebegett a kilencvenes évektől kezdve. 1992 novemberében az Alitalia és egy olasz bank szerzett részesedést a cégben. 1997-ben azonban magyar bankok kivásárolták az olaszokat, majd 1999-től a céget az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. birtokolta 99%-os többséggel. 2007-ben aztán az orosz tulajdonosi hátterű AirBridge Zrt. orosz állami banki háttérrel érkezett befektetőként, ám 2010-ben a magyar állam ismét visszavásárolta a társaságot.
A politikának való erőteljes kitettség és a gyakori tulajdonosváltások nem tettek jót a társaságnak. 1990 és 2012 között tizenhat vezérigazgatója volt a cégnek, a hosszútávú stratégia pedig állandóan változott. Eleinte arra rendezkedtek be, hogy a hosszútávú járatok forgalma fog növekedni, viszont ehhez mindössze két gépet tartottak meg.
A veszteséget hitelfelvételekkel, állami támogatásokkal valamint a Malév tulajdonában lévő vagyon eladásával pótolták ki évről évre.
Bár voltak sikeresnek mondható akciók, például a flotta Boeing-737NG típusra történő cserélése, számos hosszútávon negatív döntést is hozott a cég. 2006-ban például eladta a londoni Heatrowra szóló fel-, és leszállási jogát, és a kisebb gatwicki repülőtérre szorult pont a Budapest-London viszonylat felpörgése előtt. A 2008-as gazdasági világválság majd a diszkont légitársaságok felemelkedése nehéz helyzetbe hozta a céget. 2009-ben az akkori kereskedelmi igazgató szorgalmazására a diszkontokkal versenyző jegyárakat kezdtek bevezetni, ám ez nem járt a légitársaság költségeinek az átgondolásával. Bár az egyik nagy problémán, az alacsony kihasználtságon sikerült valamelyest javítani, ez már nem mentette meg a céget.
A Malév első nem-szovjet repülőgépe, egy Boeing-737-200 (Wikipédia)
2010-ben már egy kormány számára készült elemzés kimutatta, hogy az évi 10-20 milliárd forintos veszteség hosszútávon sem fordítható nyereségbe. Súlyosbította a helyzetet a hárommilliárd forintos hitelek után járó kamatteher is. A WizzAir, a Malév riválisa, vizsgálatot kezdeményezett az Európai Bizottságnál tiltott állami támogatás miatt.
2012 januárjában a Bizottság jogellenesnek minősítette a Malév támogatását.
Ezt követően a cég nem tartott már ki sokáig. 2012. február 3-án hajnalban a Malév gépeit lízingelő cég Tel-Avivban lefoglalta a társaság egyik ott tartózkodó gépét, miután nem kapta meg a lízingdíjat. Még aznap, 2012. február 6-án 6:00-ko a Malév felfüggesztette a repülési tevékenységét. Bár a vállalat felszámolása még évekig elhúzódott, a magyar nemzeti légitársaság története tíz évvel ezelőtt befejeződött.
