Rákóczi Ferenc fejedelem szülőháza. A várkastély, melyet kurucok pusztítottak el

Rákóczi Ferenc szülőháza Borsiban, Fotó: Mayer Jácint

A vezérlő fejedelem születési dátumáról, bár minden tankönyv ismerteti, túl sok írásos emlék mégsem áll a rendelkezésünkre. Nemzeti nagyjainkkal kapcsolatban rengeteg ismeret támaszkodik a „mindenki tudja” forrásra, azonban ezek alátámasztása nem is olyan egyszerű, mint azt gondoljuk. Egy Rákóczi Ferenc 8. születésnapjára készült festmény felső sarkában szereplő dátum és a fejedelem Vallomások című munkájában említett időpontból tudjuk mindössze, hogy 1676. március 27-én látta meg a napvilágot, a születési helye pedig Borsi.

Borsi vizesárka, Fotó: Mayer Jácint

Borsi jelentőségéről a korszakban szintén megoszlanak a vélemények. A kutatók egy része a főúri családhoz méltatlan helyszínnek értékeli más Rákóczi birtokokhoz viszonyítva, és mindössze egy beiktatott pihenőállomásának tartja a Sárospatak és Munkács közti úton. Ennek ellentmondani látszik, hogy a kastély vizasárokkal, komolyabb védművekkel rendelkezett és az itt keltezett levelek nagy száma a főúri élet tartós jelenlétét bizonyítják.

Borsi várkastélya, Fotó: Mayer Jácint

Érdekességnek számít, hogy a Rákócziak Rákóczi Ferenc születésének idejében nem voltak felkelőpártiak, ezért tartaniuk kellett a bujdosók hadától is, akik elől az egyik elmélet szerint éppen menekülni kényszerültek Patakról, a Borsi megállóhelyen keresztül, az erős Munkács várába. A borsi várkastélyt egyébként 1678-ban ennek megfelelően a kurucok gyújtják fel, mely ezután már nem tudja betölteni eredeti funkcióját, és minden igyekezet ellenére többet nem újul meg, szerepe csupán gazdasági jellegűvé válik. A szabadságharc alatt már mindössze egyetlen alkalom ismeretes, amikor a fejedelem itt állt meg átutazóban: 1707-ben egyszer a borsi várban ebédelt.

A Rákóczi mozaik, Fotó: Mayer Jácint

Borsi település, azon belül a Rákóczi-kastély a jelenlegi Szlovákiában, az egykori Zemplén vármegye területén, Sátoraljaújhely közelében, a határtól néhány kilométerre fekszik a Bodrog völgyében. A kastély épületszárnyai jelenleg három oldalról határolt udvart fognak közre, amely dél felől nyitott. A kastély két épületrészből áll: a nyugati szárny 16. századi eredetű, a keleti szárny a 20. század negyvenes éveiben épült a 17. századi épületek elbontása után. A kastély eredetileg teljesen zárt tömböt alkotott, belső udvarát délről is egy épületszárny határolta, azonban az egykor itt emelkedő palotának már csak a romjai találhatók meg. A kastély mindkét meglévő szárnya egyemeletes.

A kiállítás, Fotó: Mayer Jácint

A már szinte romos épület helyreállítása 2000-ben kezdődött, majd 2018-ban kapott nagyobb lendületet, mikor főleg a magyar, kisebb részben a szlovák finanszírozásában elkezdték a felújítási projektet. A munkálatok befejező ütemében a kastély szűk környezetének tájépítészeti munkálatai, a beruházás fenntarthatóságát biztosító turisztikai attrakciók létrehozása és a II. Rákóczi Ferencet és korát bemutató állandó kiállítás felépítése valósult meg.

Read alsoMátyás király vára, betyárok fészke, Bátorkőn jártunk

A várkastély kiállítási része bemutatja a kastély történetét, egy 17. századi birtok működésének lényegét. Kitekintést ad a korabeli Európára, ismerteti a Rákócziak családfáját. Szemlélteti a korabeli betegségmegelőző és gyógyító patikaszereket. Illusztrálja, hogyan bántak a 17. században a csecsemőkkel, áttekintést nyújt Rákóczi ifjú- és felnőttkoráról, megidézi szökését a bécsújhelyi börtönből. A tárlat ismerteti a szabadságharc okait, megjeleníti a tábori élet mindennapjait, vázolja a fejedelem szabadságharc utáni reményeit, bepillantást enged rodostói napjaiba. A bemutató Rákóczi emlékezetével zárul: áttekintést kapunk arról, hogyan ápoljuk a fejedelem, a hadvezér emlékét filmen, festészetben, zenében, irodalmi alkotásokban vagy akár bélyegeken, élelmiszereken. Az épületegyüttes legfiatalabb szárnyában kapott helyet a Brigadéros szálloda, melynek szobái Rákóczi hadvezéreinek és a várkastélyhoz köthető híres főúri asszonyok nevét viselik.

Borsi, Fotó: Mayer Jácint

Si Deus pro nobis, quis contra nos („Ha Isten velünk, ki ellenünk?”) áll a Rákócziak jelmondatában. Ez a gondolat mélyen gyökerezik a magyarság lelkében, hiszen sorsunk magyarázatát látjuk benne. A fejedelem tevékenységét mindenki ismeri, nagyjaink között tartjuk számon, emlékezetének megőrzéséhez a szülőházának felújításával állított méltó emléket az utókor.