5 brutális középkori valóság, amit a Hunyadi sorozat csak érintett

A Hunyadi sorozat látványosan idézte meg a középkor világát, de sok részlet kimaradt a képernyőről… Íme pár hátborzongató történelmi tény Hunyadi korszakából. Ezek után csak hálásak lehetünk, hogy nem ebben az időben kellett élnünk.

Ahogyan azt az InStyle is írja, április 19-én zárult a Hunyadi sorozat, amely látványos módon idézte meg a magyar középkor világát. Bán Mór regényei alapján készült a produkció, és a nézők igazi időutazáson vehettek részt: a csaták kegyetlensége, a hétköznapok nyers valósága és a hatalomért vívott harc mind megjelent a képernyőn. Mégis vannak olyan történelmi tények, amelyeket a Hunyadi sorozat nem hangsúlyozott eléggé.

Forrás: Facebook / Hunyadi – a sorozat

Elrendezett házasság

A középkori Magyarországon az elrendezett házasság nemcsak megszokott volt, hanem gyakran már gyermekkorban megkötötték a frigyeket. Luxemburgi Erzsébet például mindössze két éves volt, amikor eljegyezték, és tizenkét éves korára már férjhez is adták. Az ilyen szövetségek nemcsak a dinasztikus érdekeket szolgálták, de gyakran a közeli rokonok között is létrejöttek, pápai engedéllyel persze. Az persze már más kérdés, hogy a Habsburg dinasztia későbbi generációi milyen mentális állapottal és kinézettel voltak megáldva a sok évnyi rokoni házasság után.

Gyermekkor túlélése

A gyermekkornak azonban ára volt: a túlélés korántsem volt biztos. A középkorban a gyerekek harmada sem élte meg a felnőttkort, a nők számára pedig a szülés éppoly veszélyes volt, mint a harctér. Sőt, veszélyesebb is. A Hunyadi sorozat bár sok szenvedést mutat be, ezek a statisztikák még inkább aláhúzzák, milyen könyörtelen világban éltek elődeink. Az átlagos élettartam alig haladta meg a 35 évet, és a betegségek, sebek szinte biztos halált jelentettek.

Nők helyzete

A nők helyzete különösen nehéz volt: nemcsak jogaik nem voltak, de gyakran saját családjuk is száműzhette őket. Luxemburgi Erzsébet például gyerekként anyjával együtt került ki az udvarból apja parancsára, nyomorúságos körülmények közé. A sorozat néhány női karaktere ugyan erőt sugároz, de a korabeli valóság jóval ridegebb volt. A női viselkedési normák szigorúsága is meglepheti a modern nézőt: kibontott haj, idegen férfiakkal való szóba elegyedés vagy akár egy arcra adott csók – mindez botrányt jelentett volna.

Brutális büntetési módszerek

Bár a Hunyadi sorozat számos csatajelenettel szolgál, a büntetési módszerek brutalitása csak részben jelenik meg. A karóba húzás, a kerékbetörés vagy a nyilvános akasztás mindennapos volt, és nem csak a legsúlyosabb bűnökre alkalmazták. A hóhér és a bakó közötti különbséget hazánkban nem ismerték, és még céhekbe sem tömörültek – ellentétben például a német területekkel. Ezek a részletek még inkább érzékeltetik, milyen kíméletlen is volt a rendfenntartás a középkori Magyarországon.

Vlad Tepes

A Hunyadi sorozat egyik legádázabb karaktere kétségtelenül Vlad Tepes, azonban a képernyőn megjelenített karakternél a valóság sokkal dermesztőbb volt. Ahogyan azt a Múlt-kor is írja, a középkori havasalföldi fejedelem gyerekkorát török fogságban töltötte, ahonnan örök ellenszenvvel tért haza, bosszúvágya és politikai ravaszsága pedig később legendás hírhedtséget szerzett neki. Vlad több ezer áldozatával valódi “félelemfegyverré” változtatta a karóbahúzást, hogy megvédje országát az Oszmán Birodalom túlerejétől.

Fotó: Creative Commons

A „karóerdők” látványa egész seregnyi ellenséget fordított vissza, míg egyes krónikák szerint még áldozatai vérét is megitta, innen ered a Drakula-legenda. Mindezek ellenére Vlad nem csupán mészáros volt: Hunyadi Mátyás felismerte benne az erőskezű vezetőt, sőt még politikai szövetségesévé is tette. Ez az ellentmondásos figura, aki egyszerre volt démonizált kegyetlenkedő és nemzeti hős, máig a történelem egyik legizgalmasabb, legvitatottabb alakja.

Ez is érdekelhet:

• 3 rejtélyes összeesküvés-elmélet a magyar történelemből
• Hihetetlen lelet: felfedezték a Hunyadi család genetikai örökségét!