Magyar cikkre hivatkozva állította az orosz külügy, hogy Ukrajna NATO-országokat támadna
Egyetlen magyar cikkre hivatkozva állította Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője, hogy Ukrajna szabotázsakciókat tervezhet NATO-tagországokban, majd mindezt Oroszországra hárítaná.
Szeptember 26-án Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője egy Telegram-bejegyzésben arról írt:
„Több magyar lap is beszámolt Zelenszkij terveiről, miszerint Romániában és Lengyelországban szabotázsokat hajtana végre, hogy azokat Oroszországra kenje.”
Zaharova azonban úgy tűnik egyetlen magyar portál, a Pestisrácok cikkére hivatkozott, amely pedig egy névtelen Telegram-bejegyzést idézett forrásmegjelölés nélkül.
Marija Zaharova egy sajtótájékoztatón. Forrás: Selçuk Acar/Anadolu
Egy hivatkozás nélküli cikkből nemzetközi ügy
Az esetről a Telex is beszámolt, ahol megírták, hogy a Pestisrácok szeptember 26-án megjelent „Háború Ukrajnában: ha ezt a térképet megnézed, többé nem hiszed el senkinek, hogy állóháború van!” című cikke végén arra utal a szerző, hogy az ukrán különleges szolgálatok a fegyveres erőkkel közösen támadásokat és robbantásokat tervezhetnek Romániában és Lengyelországban, az ottani logisztikai központok ellen.
A szerző, Magyar B. Tamás azonban nem nevezett meg semmilyen konkrét forrást. Csupán annyit írt: „ugyanakkor furcsa híreket sodor a Telegramon a szél, aminek már a fele sem tréfa”. A cikkből nem derül ki, melyik Telegram-csatornáról van szó, és újságírói kutatások sem találtak nyomát annak, hogy bárhol máshol megjelent volna ilyen információ.
Ennek ellenére Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője már „több magyar médiára” hivatkozott, amikor saját bejegyzésében idézte a Pestisrácok.hu állítását, és ezzel nemzetközi szintre emelte a történetet.
A háborús kommunikációban a dezinformáció gyakran alkalmazott eszköz mindkét oldalon, ezért érdemes minden hírt óvatosan kezelni. Kép: depositphotos.com
A dezinformáció első láncszeme
Marija Zaharova Telegram posztját Buda Péter volt nemzetbiztonsági főtiszt vette észre, aki blogbejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a történet klasszikus orosz dezinformációs séma szerint bontakozott ki: előbb egy ellenőrizetlen információ jelent meg egy magyar portálon, majd erre hivatkozva az orosz külügyminisztérium hivatalos kommunikációja is átvette a vádat.
„Az orosz külügyminisztérium szóvivője egy névtelen és hivatkozás nélküli – tehát állítólagos – Telegram-posztra hivatkozva vádolja Ukrajnát hamis zászlós művelettel” – mutatott rá Buda Péter, volt nemzetbiztonsági főtiszt, aki részletesen elemezte az esetet a blogján.
Orbán és Putyin találkozója 2023-ban. Forrás: Creative Commons
Buda Péter hangsúlyozta: szó sincs arról, hogy a magyar hírszerzés valóban átadott volna ilyen információkat az oroszoknak, ahogyan azt a propagandaoldalak sugallják. Érvelése szerint, ha ez tényleg megtörtént volna, Moszkva aligha verte volna nagy dobra, hiszen ezzel nyíltan bizonyította volna, hogy egy NATO-tagország titkosszolgálata együttműködik az oroszokkal.
„Az ilyen műveletek azzal kezdődnek, hogy a terjesztendő hamis információt elültetik. Az elültetés rendszerint egy beszervezett vagy baráti újságíró, vagy egy olyan médiaplatform bevonásával történik, ahol nem kell számítani az állítások alapos ellenőrzésére. Jellemzően ismeretlenebb, szakmailag nem jegyzett szerzőket vagy médiumokat használnak erre, hiszen a komolyabb lapok kevésbé engedhetik meg maguknak az ellenőrizetlen hírek közlését. A megjelent információt aztán egy alacsonyabb rangú, de már ismertebb szereplő említi meg, akinek nyilatkozatát később a komolyabb sajtó is átveszi” – fogalmazott a szakember.
A háborús kommunikációban a dezinformáció gyakran alkalmazott eszköz mindkét oldalon, ezért érdemes minden hírt óvatosan kezelni. Kép: depositphotos.com
Hogyan működik a „hamis zászlós” taktika?
Buda Péter blogbejegyzésében arra is kitért, hogy az eset jól mutatja, milyen módszerekkel építi fel a saját narratíváját az orosz propaganda. Mint írta, ennek egyik legismertebb eszköze a hamis zászlós művelet.
A volt nemzetbiztonsági főtiszt magyarázata szerint ez olyan akciót jelent, amikor egy szereplő szándékosan úgy hajt végre támadást, szabotázst vagy információs akciót, hogy a felelősséget másra lehessen terelni. Így az „ellenfél” kerül kellemetlen helyzetbe, miközben a kezdeményező tisztán marad.
„Először egy forrás nélküli Telegram-poszt jelenik meg, amelyet egy magyar újságíró cikkben idéz. Ezután a hivatkozás bekerül az orosz külügyminisztérium kommunikációjába, majd onnan már könnyen átveszik a nagyobb médiacsatornák is. A folyamat végére az ellenőrizhetetlen állítás hivatalos nemzetközi narratívává válik” – fogalmazott Buda Péter.
Az eset jól mutatja, hogyan válhat egy ellenőrizetlen forrásból származó állítás rövid idő alatt nemzetközi kommunikációs hivatkozási ponttá. A történet egyben arra is emlékeztet, hogy az információs térben zajló folyamatok önálló politikai jelentőséggel bírnak, és a sajtóban megjelenő tartalmak más szereplők kommunikációjában is felhasználhatók.
