Irán nemi erőszakkal fojtja el a tüntető nőket

Emberek csak csordogálnak Iránba egy általában forgalmas határátkelőn az észak-iraki hegyekben. “Az ott egy nagy börtön” – mondja egy iráni nő, és a hatalmas kapu felé mutat, amely az Iráni Iszlám Köztársasággal közös határt jelzi, amelyet több mint két hónapja tüntetések ráznak meg.

Az iráni papi rezsim alapítójának, Ruholláh Homeininek a portréja magasodik az utcai lámpákkal tarkított dombok hátterében. Az utazók tompa beszélgetéseinek felvételei tarkítják a hátborzongató csendet. A válogatás nélküli letartóztatástól való félelem miatt sokan vonakodnak megkockáztatni az utazást. Néhányan azok közül, akik átkelnek, azt mondják, hogy a hurok egyre szorosabb. Tüntetőket lőttek le, kijárási tilalom van érvényben a határ menti falvakban és éjszakai razziák az otthonokban, számol be a CNN.

Halkan beszélnek különösen a női tüntetőkről, és a borzalmakról, amelyeket elmondásuk szerint egyesek Irán hírhedt fogvatartási intézményeiben kellett elviselniük. Az iráni kormány elzárta az országot a nem hiteles külföldi újságírók elől, rendszeresen lekapcsolja az internetet, és tömeges letartóztatásokkal nyomja el a másként gondolkodók hangját. Iránban a félelem szélsőséges légköre uralkodik, miközben a megtorlások fokozódnak.

Egy kurd-iráni nő, akit a CNN a biztonsága érdekében Hanának nevez, azt állítja, hogy őrizetbe vétele során szexuális erőszaknak volt szemtanúja és elszenvedője. “Voltak lányok, akiket szexuálisan bántalmaztak, majd más városokba szállítottak, ahol ki tudja, mit csinálnak velük” – mondta. “Félünk beszélni ezekről a dolgokról”.

Meddig mehet még ez?

A nők központi szerepet játszottak a két hónappal ezelőtt kirobbant iráni felkelésben. A “Nők, élet, szabadság” szlogen kurd és perzsa nyelven visszhangzik a rezsimellenes tüntetéseken. Ez a jelszó arra a 22 éves kurd nőre utal, akinek halála kiváltotta a tüntetéseket. Mahsa Aminit a feltételezések szerint az iráni erkölcsrendészet brutálisan megverte a nem megfelelő hidzsábviselés miatt, és napokkal később belehalt sérüléseibe.

A nők jogai a tüntetések kezdete óta az iráni papi vezetés vitáinak középpontjában is állnak. Egyes papok és politikusok a társadalmi szabályok lazítására szólítottak fel. Mások inkább tetézték a helyzetet, és a női tüntetőket összekeverték az általuk “elvadult nőknek” nevezettekkel, akik csupán bábuk voltak egy nyugati kormányok által kitalált összeesküvésben.

A női tüntetők elleni rágalomhadjárat egyik legmarkánsabb megjegyzésében Zeináb Soleimani, Irán megbecsült, megölt tábornokának, Kászem Soleimani lánya azzal vádolta a tüntető nőket, hogy “meztelenre akarnak vetkőzni”. Az elmúlt hetekben a közösségi médiában olyan videók jelentek meg, amelyeken állítólag az iráni biztonsági erők női tüntetőket bántalmaznak szexuálisan az utcán. Börtönökben lévő aktivisták elleni szexuális erőszakról szóló jelentések is felszínre kerültek.

Mivel Iránon belül a médiához való hozzáférés szigorúan korlátozott, a CNN az Irak és Irán határához közeli régióba utazott, ahol interjúkat készített az országot elhagyott szemtanúkkal, és ellenőrizte a túlélők és az Iránon belüli és kívüli források beszámolóit. A CNN megerősítette a tüntetőkkel szembeni szexuális erőszakról szóló számos jelentést, és több beszámolót is hallott. Ezek közül legalább egy súlyos sérülést okozott, egy másik pedig egy kiskorú fiú megerőszakolásával járt. A CNN által feltárt esetek némelyikében a szexuális erőszakot filmre vették, és az áldozatokkal beszélő források szerint arra használták fel, hogy a tüntetőket hallgatásra zsarolják.

Az iráni kormány értelemszerűen nem válaszolt a CNN-nek az esetekkel kapcsolatban.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/11/22/iran-kulfoldieket-hibaztat-a-felkelesekert-40-et-le-is-tartoztatott/” ][/hm_embed]