Az ősi maja civilizáció sokszor tévesen birodalomként kivatkozunk. Valójában azonban renegeteg, széttagolt államalakulatból állt, amelyeket közös kultúrájuk fűzött egybe, de több uralkodóhoz tartoztak és hatalmas, áthatolhatatlan dzsungelrészek osztottak meg.
A Kr. u. 6-7. században azonban egy rövid, dicsőséges időszakra a semmiből felbukkant egy csoport, akik meghódították a maja világ néhány leghatalmasabb városát, és megalakították azt, ami egy birodalomhoz a legközelebb állhatott. Kaanul, azaz a Kígyó-dinasztia néven ismerték, derül ki az IFLScience beszámolójából.

Kaanul felfedezése
A Kígyó birodalom nevét a jelképéről, a mosolygó kígyóról kapta, és egészen az 1960-as évekig fogalmunk sem volt létezéséről, amikor is a régészek rábukkantak ezekre a kígyókra, amelyeket templomokba és sírokba véstek a Petén régió dzsungeleiben, Mexikó déli részén és Guatemala északi részén.
A következő évtizedben a kutatók felfedezték Calakmul romjait. Ez a hatalmas, ősi várost egykor becslések szerint 50 ezer alattvalónak adott otthont, és a kígyókirályok székhelyéül szolgált.
Bár Kaanulról sok minden ismeretlen maradt, úgy gondolják, hogy a dicsőséges Ti’kal városállam árnyékában alapították, amely a maják korában végig uralta a régiót.
Kr. u. 562-ben azonban egy Égi Tanú néven ismert kígyókirály seregeivel bevonult a rivális városba, és feláldozta annak uralkodóját, Kettős Madarat, véget vetve ezzel a prominens nagyhatalom fennhatóságának.

Egy, a ResearchGate-en olvasható tanulmány szerint 599-ben egy Tekercses Kígyó nevű későbbi nagyúr kiterjesztette Kaanul befolyási övezetét azzal, hogy legyőzte a hatalmas Palenque városát és királynőjét. Röviddel ezután pedig felvették az új, ‘kaloomte’ címet, amely magyarul a legfőbb uralkodó, vagy a főkirály megfelelője lehet.
A legnagyobb maja uralkodó és bukása
Valószínűleg a leghíresebb ilyen uralkodó II. (vagy Nagy) Yuknoom volt, aki a diplomáciaval tarkított véres elnyomással megszilárdította hatalmát.
Egy kulcsfontosságú szövetség fenntartása érdekében például feleségül adta lányát, K’abelt a harcias El Perú-Waka’ város királyához. Az ő címerállatuk a százlábú volt, ezért akkoriban a Százlábúak Királyságaként hivatkoztak rá.
Mivel azonban K’abel uralkodóként Kaanul nevében kormányozta a kegyetlen százlábúakat, a rettegett bábállam hű maradt apjához, és számos meghatározó ütközetből kivette a részét.

A hetedik század második felében a korábban leigázott Ti’kal többször is felemelkedett, és megpróbálta megdönteni a Kígyó-dinasztiát, csakhogy Yuknoom és szövetségesei többször is legyőzték őket.
Az áttörést végül 695-ben sikerült elérni, amikor a Tűz Karma nevezetű nagyurat végül legyőzte a ti’kali sereg, véget vetve ezzel Kaanul uralmának. Ezzel a vereséggel a maják kígyók birodalma megsemmitült, és helyreállt a Kaanul előtti rend.
Sajnos Ti’kal számára ez a nehezen kivívott helyzet nem tartott sokáig, mivel az egész maja civilizáció alig két évszázaddal később összeomlott.
Ez azonban elég hosszú idő volt ahhoz, hogy a legtöbb, Kaanulról megmaradt bizonyíték eltűnjön a föld színéről, így a régészekre maradt az a nehéz feladat, hogy összerakják a hódító szövetség múltját.
Érdemes elolvasni:
- Rejtélyes betegség irtotta ki az aztékokat
- Bámulatos festményeket találtak a csaknem 2000 éve eltemetett Pompeiiben
Source: