A maja kígyókirályok olyan gyorsan tűntek el, mint ahogy felemelkedtek

Az ősi maja civilizáció sokszor tévesen birodalomként kivatkozunk. Valójában azonban renegeteg, széttagolt államalakulatból állt, amelyeket közös kultúrájuk fűzött egybe, de több uralkodóhoz tartoztak és hatalmas, áthatolhatatlan dzsungelrészek osztottak meg.

A Kr. u. 6-7. században azonban egy rövid, dicsőséges időszakra a semmiből felbukkant egy csoport, akik meghódították a maja világ néhány leghatalmasabb városát, és megalakították azt, ami egy birodalomhoz a legközelebb állhatott. Kaanul, azaz a Kígyó-dinasztia néven ismerték, derül ki az IFLScience beszámolójából.

A maják mosolygó kígyója. Simon Burchell/Wikimedia

Kaanul felfedezése

A Kígyó birodalom nevét a jelképéről, a mosolygó kígyóról kapta, és egészen az 1960-as évekig fogalmunk sem volt létezéséről, amikor is a régészek rábukkantak ezekre a kígyókra, amelyeket templomokba és sírokba véstek a Petén régió dzsungeleiben, Mexikó déli részén és Guatemala északi részén.

A következő évtizedben a kutatók felfedezték Calakmul romjait. Ez a hatalmas, ősi várost egykor becslések szerint 50 ezer alattvalónak adott otthont, és a kígyókirályok székhelyéül szolgált.

Bár Kaanulról sok minden ismeretlen maradt, úgy gondolják, hogy a dicsőséges Ti’kal városállam árnyékában alapították, amely a maják korában végig uralta a régiót.

Kr. u. 562-ben azonban egy Égi Tanú néven ismert kígyókirály seregeivel bevonult a rivális városba, és feláldozta annak uralkodóját, Kettős Madarat, véget vetve ezzel a prominens nagyhatalom fennhatóságának.

Calakmul egy épületének maradványai. PhilippN/Wikimedia

Egy, a ResearchGate-en olvasható tanulmány szerint 599-ben egy Tekercses Kígyó nevű későbbi nagyúr kiterjesztette Kaanul befolyási övezetét azzal, hogy legyőzte a hatalmas Palenque városát és királynőjét. Röviddel ezután pedig felvették az új, ‘kaloomte’ címet, amely magyarul a legfőbb uralkodó, vagy a főkirály megfelelője lehet.

A legnagyobb maja uralkodó és bukása

Valószínűleg a leghíresebb ilyen uralkodó II. (vagy Nagy) Yuknoom volt, aki a diplomáciaval tarkított véres elnyomással megszilárdította hatalmát.

Egy kulcsfontosságú szövetség fenntartása érdekében például feleségül adta lányát, K’abelt a harcias El Perú-Waka’ város királyához. Az ő címerállatuk a százlábú volt, ezért akkoriban a Százlábúak Királyságaként hivatkoztak rá.

Mivel azonban K’abel uralkodóként Kaanul nevében kormányozta a kegyetlen százlábúakat, a rettegett bábállam hű maradt apjához, és számos meghatározó ütközetből kivette a részét.

Ti’kal nagytemploma. Wikimedia

A hetedik század második felében a korábban leigázott Ti’kal többször is felemelkedett, és megpróbálta megdönteni a Kígyó-dinasztiát, csakhogy Yuknoom és szövetségesei többször is legyőzték őket.

Az áttörést végül 695-ben sikerült elérni, amikor a Tűz Karma nevezetű nagyurat végül legyőzte a ti’kali sereg, véget vetve ezzel Kaanul uralmának. Ezzel a vereséggel a maják kígyók birodalma megsemmitült, és helyreállt a Kaanul előtti rend.

Sajnos Ti’kal számára ez a nehezen kivívott helyzet nem tartott sokáig, mivel az egész maja civilizáció alig két évszázaddal később összeomlott.

Ez azonban elég hosszú idő volt ahhoz, hogy a legtöbb, Kaanulról megmaradt bizonyíték eltűnjön a föld színéről, így a régészekre maradt az a nehéz feladat, hogy összerakják a hódító szövetség múltját.

Érdemes elolvasni:

• Rejtélyes betegség irtotta ki az aztékokat
• Bámulatos festményeket találtak a csaknem 2000 éve eltemetett Pompeiiben