Nem tanultak Csernobilből, Moszkva újabb radioaktív katasztrófával játszik
Úgy tűnik, a radioaktív anyagok veszélye ma már nem aggasztja az oroszokat. Moszkvában olyan fejlesztéseket terveznek, ami kiszabadíthatná a nukleáris szemetet a kerületben.
Ma közel négy évtizeddel ezelőtt a Szovjetunió a történelem legsúlyosabb nukleáris katasztrófájának volt tanúja, amikor az ukrajnai csernobili atomerőmű negyedik reaktora felrobbant. A mai orosz fővárosban egy másik potenciális radioaktív fenyegetés szunnyad.
Moszkva északnyugati Shchukino kerületében a városi hatóságok a folyékony radioaktív hulladékot szállító földalatti csövek felett üzleti és lakóépületek, iskola és óvoda felállítását tervezik. A helyiek és a szakértők szerint ezek a kiterjedt építkezések károsíthatják a csöveket, és potenciálisan a radioaktív hulladékot a környezetbe juttathatják.
„A régi csövek belsejében centiméter vastagságú radioaktív sók lerakódásai vannak. Hatalmas koktél van ott, sokféle radionukliddal” – mondta Andrej Ozharovszkij, atomfizikus és az atomellenes harcos a Moscow Times-nak.
A Shchukino körzet Moszkvában. Forrás: Wikimedia Commons/ Андрей Субботин
Iparnegyed
Moszkva Shchukino kerülete számos tudományos intézménynek ad otthont. A kerület az 1940-es években az orosz nukleáris ipar bölcsője volt, és fontos szerepet játszott az első szovjet atombomba megalkotásában.
Köztük van a Kurcsatov Intézet és a Bochvar Szervetlen Anyagok Intézete, amelyek mind a mai napig foglalkoznak a nukleáris tudományokkal. Kutatásaik során évtizedek óta nukleáris hulladék keletkezett, amelyet földalatti csövön keresztül Moszkva folyékony radioaktív hulladékot feldolgozó üzemébe szállítottak ugyanabban a kerületben.
A nukleáris klasztert övező titokzatosság miatt az érintett radioaktív anyagok pontos mennyisége és a feltételezett baleset mértéke továbbra sem tisztázott, mondta Ozharovszkij.
Mi történik a radioaktív hulladékkal?
A World Nuclear Association szerint nincs tartós megoldás a nukleáris szemét problémájára. Két fő hulladékgazdálkodási stratégia létezik szerte a világon: egyes országok évtizedek óta újrahasznosítják a használt nukleáris üzemanyagot; mások a közvetlen ártalmatlanítást választották. Azonban egyik sem szünteti meg a sugárzást.
Ozharovszkij szerint a legrosszabb forgatókönyv szerint a radioaktív anyagok a sérült csövekből folyékony formában szivárognának a talajba, és végül a folyót, Moszkva fő vízi útját tápláló patakokba kerülnének.
„A kiömlött anyagok szétszóródnak, és radioaktív szennyezett zónát hoznak létre, amelyet el kell keríteni” – mondta. „Ezen a területen nem lehet építkezni, és nagyon költséges lesz a megtisztítása, mivel a radioaktív anyagok meglehetősen könnyen szétszóródnak, de nagyon nehéz visszagyűjteni – ezt csernobiliból és más balesetekből tudjuk.”
Az egész körzet veszélyes
Vlagyimir Mordashov, a Kurcsatov Intézet vezető szakértője, ahol 1955 óta dolgozik, hasonló aggályainak adott hangot.
„A [garázs]szövetkezet alatti talaj lényegében a hosszú élettartamú radioaktív hulladékok temetője. Olyan magas a sugárzás szintje, hogy nem biztonságos ott bármit építeni. Ezen a területen az egyetlen lehetőség az, hogy az egész szövetkezetet fel kell tölteni talajjal és növényzettel.”
A csövek közvetlen hatásán túl a nehéz építőipari gépek üzemeltetése is elindíthatja a talajmozgást. Moszkva általános városterve szerint a helyszín instabil, veszélyes geológiai eseményekre hajlamos talajon fekszik.
Egységes ellenszél
A kérdés megvitatására összehívott kerekasztalon több Shchukino lakos is felszólalt a fejlesztési tervek ellen, és a projekt leállítására sürgette a hatóságokat. Egyikük azt mondta, hogy a tisztviselők rendszeresen figyelmen kívül hagyták a lakosok felszólítását, annak ellenére, hogy számos alkalommal próbáltak bekopogtatni minden ajtót.
„A jogalkotási tevékenységben nem túl jártas lakosok szívből írják leveleiket. És úgy gondolom, hogy a moszkvai kormány egyszerűen, mondhatni, gúnyolja a tiltakozó lakosokat.”
Nem először fordul elő
Szergej Szobjanin polgármester egész hivatali ideje alatt az orosz főváros pénzt fordított építési projektekre. Sokszor bírálták a korrupciógyanú miatt, és a tervek figyelmen kívül hagyták a helyiek véleményét.
A lakosság elégedetlensége rendszeresen fellángol a különféle fejlesztési tervek miatt, amelyek gyakran a zöldfelületek felszámolásával kapcsolatosak. Denis Parfenov, az Állami Duma képviselője, aki több száz lakossal beszélt a projetről, azt állította, hogy a moszkvai kormány az építőipart a helyiek aggodalmai elé helyezi.
„Széleskörű lobbitevékenységet látunk, amelynek célja Moszkva különböző területeinek városfejlesztési célú kijelölése, amelyek túlnyomó többsége abban áll, hogy… magas nyereséget termelnek azok számára, akik ezt a fejlesztést végzik” – mondta Parfenov a moszkvai városi duma áprilisi kerekasztal-beszélgetésén.
A vállalat is ellenzi
A fejlesztők érdekei azonban ezúttal az egészségükért és környezetükért aggódó moszkvaiak érdekei mellett ütköznek a Roszatom állami atomenergia-vállalat érdekeivel is.
„Mi megértjük a biztonság elsőbbségét” – mondta Grincsik ebben a hónapban. „Koordinálatlan intézkedések esetén ezek a munkálatok hatással lehetnek a telephelyünkre.”
A fenyegetést a Bochvar Intézet is megerősítette tavaly a moszkvai kormánynak írt hivatalos levelében, amelyben figyelmeztetett a Rogova Ulitsán lévő garázsok alatti „speciális vízelvezetésre”, illetve a körülötte kialakított egészségügyi védőövezetre. Az orosz jogszabályok is tiltják lakó- és középületek, köztük iskolák és óvodák építését egészségügyi védelmi övezeten belül.
Ez is érdekelhet:
