Az ókori Egyiptomban páviánokat használtak rendőrként

Ha a rendfenntartó állatokra gondolunk, a rendőrkutyák modern képei jutnak eszünkbe. Az ókori Egyiptomban azonban a hatóságok egy váratlan és félelmetes szövetségesre támaszkodtak: a páviánra. Hieroglifák és klasszikus műalkotások tanúsága szerint ezeket az intelligens főemlősöket az egyiptomi hatóságok képezték ki és használták a bűnözők elfogására, hasonlóan a mai K9-es egységekhez.

A kiképzett páviánok legmeglepőbb felhasználási területe a rendőrségi állatok voltak. Történelmi bizonyítékok, köztük hieroglifák és részletes művészeti alkotások olyan jeleneteket ábrázolnak, ahol páviánokat alkalmaztak pórázon a bűnözők elfogására. Ezek az ábrázolások lenyűgöző betekintést nyújtanak az ókori egyiptomiak által a törvény és a rend fenntartására alkalmazott innovatív módszerekbe — írja az Egypt Museum.

A klasszikus egyiptomi műalkotások egyik különösen figyelemre méltó darabja ezt a szokatlan gyakorlatot szemlélteti. A műalkotás egy nyüzsgő piactéren játszódó jelenetet ábrázol, ahol a hatóságok egy páviánt szabadítanak rá egy tolvajra. A kétségbeesett bűnöző kegyelemért könyörög, miközben a pávián agresszívan megharapja a lábát. Ez az élénk ábrázolás kiemeli a páviánok hatékonyságát és félelmetes hírnevét, mint a törvény végrehajtói.

Páviánok Egyiptomban

A páviánok ókori egyiptomi bűnüldözésben való alkalmazását alátámasztó példaértékű bizonyítékot találunk a Tepemankh alacsony domborművén, amely az Óbirodalom 5. dinasztiájából (kb. i. e. 2498-2345) származik. Ez a részletes dombormű, amely ma a kairói Egyiptomi Múzeumban található (JE 37101), a mindennapi élet egy pillanatát örökíti meg, és a szakkarai nekropoliszban található Tepemankh sírjának falán maradt fenn.

A domborművön ábrázolt jelenet egyszerre drámai és sokatmondó. Egy meztelen férfit, feltehetően egy bűnözőt, egy nagy pávián szorosan megragadja a lábánál fogva. A férfi a bal karjával próbálja elhárítani a páviánt, ami az állat vadságára és erejére utaló gesztus. Mögöttük egy másik férfi áll, rövid kiltbe öltözve, egyik kezében korbácsot tart, ami a tekintélyét jelzi. Másik kezében egy nőstény páviánt vezet, aki egy csecsemőt hordoz, tovább hangsúlyozva a páviánok emberi tevékenységekbe való integrálódását. A domborművön található színnyomok arra utalnak, hogy ezek a jelenetek egykor még élénkebbek és élethűbbek voltak.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

• Kiderült, hogyan szállították a piramisok építőanyagait
• Hogyan élhette túl a zuhanást 10000 méteres magasságból?