Az ember még oda sem jutott, a Mars viszont így is tele van szeméttel

Annak ellenére, hogy még a bolygóra sem tette be a lábát, az ember által készített űrszemét máris felhalmozódott a Mars felszínén.

Egy új térkép feltárja a Marsra az elmúlt 53 évben leszállt űrjárművekből származó törmelékek helyét, köztük a mostanra már nem működő Ingenuity helikopterét, írja a Daily Mail. Ez a szemét fém leszállóeszközök darabjait, hőpajzsokat, használt ejtőernyőket, összetört rotorlapátokat, de még fúrószerszámokat is tartalmaz.

Cagri Kilic, a Nyugat-Virginiai Egyetem űrmérnöki professzora becslése szerint már most is 7100 kilogrammnyi emberi szemét van a Marson, számolt be a Space.com. Ezek között ott van az orosz Mars 2 leszállóegység, amely 1971 májusában az első ember alkotta tárgy lett a Mars felszínén. Rajta kívül ott van még a Beagle 2, a brit szonda, amely 2003 decemberében landolt a vörös bolygón, de később elveszett és csak 2015 januárjában találták meg. Tavaly pedig csatlakozott hozzájuk a NASA Ingenuity helikoptere, amely már nem képes repülni, miután 2024 január 18-án összetört egyik rotorlapátja. A Perseverance rover a Mars Jezero-kráterének környékén hagyott el jó néhány alkatrészt, többek között a kúp alakú hátsó burkolatát, egy hőtakarót és még egy szövethálót is.

Természetesen ezek a járművek mind figyelemre méltó teljesítményt értek el azzal, hogy sikeresen eljutottak a szomszédos bolygóra. Ráadásul a földet érés után sokáig értékes tudományos kísérleteket végeztek. De ha a gépek egyszer leállnak a Marson, akkor ott is maradnak, így a bolygó már most egyfajta szemétteleppé vált. Dr. James Blake, a Warwicki Egyetem űrszemét-kutatója kihangsúlyozta, hogy a jövőbeli Mars-küldetéseket “a fenntarthatóság jegyében kell megtervezni”. Ez olyan űrhajók tervezését jelentheti, amelyek újrafelhasználható alkatrészeket is tartalmaznak.

A Perseverence marsjáró leszállóegységének egy hővédő burkolata egy sziklába ékelődve. Fotó: Wikimedia Commons/NASA

Dr. Blake szerint “az űrmissziók esetében gyakori, hogy törmeléket hagynak maguk után, így a roverek és a helikopterek néha törmelékmezőkre bukkannak felfedezés közben. A jelenlegi technológiával ki kell alakítanunk egy egyensúlyt, amelyet meg kell találni a tudományos felfedezések és a küldetéseknek e távoli világok természeti környezetére gyakorolt hatása között.”

A jövőbeli személyzetes Mars-küldetések feladata akár az is lehetne, hogy a bolygón landolva összegyűjsék az űrszemetet, azonban a technológia fejlődése alapján erre csak évtizedek múlva kerülhet sor. Dr. Blake szerint mire az emberiség is eléri a bolygót, addigra a törmelék nagy része porba lesz temetve. “Valószínű, hogy a jövőbeli kolóniák történelmi ereklyékként keresnék ezeket, hasonlóan ahhoz, ahogyan a régészek kutatnak itt a Földön. Addigra azonban valószínűleg már más módon fogjuk feldúlni a bolygót.”

Érdemes elolvasni:

Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat