Várkonyi Zoltán Egy magyar nábobjának várában jártunk, Vöröskőn
A magyar film aranykorának nevezett időszakban, számos nevezetes és klasszikus alkotás megvalósítása köthető felvidéki helyszínhez.

Vöröskői látkép, fotó: Mayer Jácint
A Várkonyi Zoltán által forgatott, 1966-ban bemutatott Jókai regények, az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán nagyívű történelmi fimekként szerepelnek a köztudatban. Mindkét film szorosan kötődik a magyar reformkor időszakához, melyekben a cselekmény középpontjában a Kárpáthy-birtok, annak vagyona és megőrzése áll. Várkonyi a Kárpáthy család filmbéli kastélyát a történelem viharaiban is épen maradt Vöröskő várában találta meg.

A vár hídja, fotó: Mayer Jácint
Vöröskő a Felvidéken található, Pozsonytól negyven kilométerre, északkeleti irányban, a Kis-Kárpátok keleti felén, Modor, Nagyszombat és Szomolány városainak ölelésében. A vár, mely a Pozsonyból Morvaországba vezető utat védte, Cseszte települése fölött egy kvarckősziklára épült, ami a várpince aljzatában ma is jól látható.

A vár védművei, fotó: Mayer Jácint
A Kis-Kárpátok a Magyar Királyság nyugati védvonalának északi része volt. A hegység mindkét oldalán várak sorakoztak, melyek a fő átjárókat, utakat ellenőrizték, és támpontként szolgáltak a katonaság számára.
Vöröskő első okleveles említése 1271-ből származik, amikor II. Ottokár cseh király betör Magyarországra és az ország északi részének több más erősségével együtt elfoglalja azt. Későbbi urai között megemlíthetjük Csák Mátét, Hédervári Lőrincet, a Bazini és Szentgyörgyi családokat, valamint a Thurzókat is. Őket a Fuggerrek követik a tulajdonosok sorában, akik az épületegyüttes történetében komoly átalakulást hoznak. A régebbi erődítéseket teljesen lebontják, és helyükre, alapjaiban a mai napig is látható, kissé torzított téglalap alakú belső és külső várat építik. A Fugger család a Habsburg birodalmon belül nagy visszhangot kiváltó pénzügyi manőverekkel szerezett kétes hírnevet magának és a felvidéki bányászat kiaknázásában is érdekelt volt. A birtokukba kerülő Vöröskőn a kor mércéjével mért hatalmas belmagasságú, többszintes pincerendszert hoznak létre az ásványok tárolásának céljából. A befejezett építkezés azonban, részben a birodalmon belül kialakult új politikai erőviszonyok miatt, már a Pálffyak javainak számít. Pálffy Miklós, a kor egyik kiváló hadvezére, ugyanis feleségül vette a dúsgazdag hozománnyal rendelkező Fugger Máriát, kettejük leszármazottai pedig 1945-ig, egészen az államosításig, megtartják a birtokot.

A vár belső udvara, fotó: Mayer Jácint
Vöröskőt a török veszedelem nem éri el, de a későbbiekben Bocskai István, Bethlen Gábor és Thököly Imre is ellenségként kezeli a császárhű Pálffy családot és a várat elfoglalják. A Rákóczi-szabadságharc idején a kuruc haderő több kísérletet is tesz a bevételére, azonban mindannyiszor sikertelenül. A háborús idők elmúltával a vár újra lakható állapotú lett, és noha nem ez volt a Pálffyak fő tartózkodási helye, az épülteteket jó karban tartják.
Vöröskő vára teljesen épen fennmaradt napjainkra. Négy hatalmas és látványos sarokbástyával rendelkezik, ami uralja a teljes látképet. Berendezése a mai Szlovákia egyik leggazdagabb antik bútorgyűjteményének számít, ahol megtekinthetőek a Pálffy család által évszázadok során összegyűjtött műkincsek, bútorok, festmények, fegyverek, valamint a környék kisebb kastélyaiból összegyűjtött tárgyak.

A felső csarnok, fotó: Mayer Jácint
A külsővár parkosított udvarán keresztül, a vár hídján és kapuján át a belső udvarra érvén tudunk belépőjegyet váltani. A műemlék nagyjából egy órás vezetéssel tekinthető meg. A Pálffyak után az eredeti állapotukban megmaradt lépcsőházakat, termeket, szobákat járta Bessenyei Ferenc, Latinovits Zoltán és Bitskei Tibor is, itt keltve életre Jókai Mór népszerű regényeit.
Galéria