Infláció és stagfláció
Az infláció nem újdonság, hisz manapság nap mint nap hallunk a növekvő árakról és mi is érzékeljük a pénztárcánkon az árak emelkedését. A stagfláció azonban egy kevésbé ismert kifejezés, mely nem igazán jelent meg a köztudatban.
A jelenlegi gazdasági környezet nagy kihívás elé állítja a kormányokat, jegybankokat. A havonta publikált adatokból látjuk, hogy nemcsak hazánkban, de Európa országaiban, az Egyesült Államokban és még sok más országban is meglehetősen magas az infláció.
A folyamatosan növekvő árak – energia, alapanyag, élelmiszer stb. (erről továbbiak itt: Drágulhat a hús és a kenyér) – a már amúgy is magas infláció további növekedését eredményezik.
Azonban az árak emelkedésének van egy határa, melyet ha átlép a drágulás, akkor a kereslet visszaesése és piaci zűrzavar lehet a következménye.
Az árak emelkedése mellett a forint utóbbi időben tapasztalt romlása – márciusban volt olyan nap, hogy 400 forint volt 1 euró – tovább rontja és szinte fenntarthatatlanná teszi a helyzetet.
Mi a stagfláció?
A stagflációról tulajdonképpen akkor beszélünk amikor
a gazdaság stagnál, a munkanélküliség és az infláció pedig magas.
A gazdaság stagnálásáról általában akkor beszélünk amikor a GDP éves növekedése 2%-nál alacsonyabb. Magas inflációról pedig akkor beszélünk, ha az infláció mértéke tartósan meghaladja a jegybank által kitűzött inflációs célt. Ez országonként változó, de a legnagyobb nemzeti bankok általában 2% körüli célt tűznek ki.
A kifejezés egyébként egy brit politikusnak, Iain Macleodnak tulajdonítják, aki egyik 1965-ös parlamenti felszólalásában mondta:
“A két világ legrosszabbjával nézünk szembe, nem csak az infláció az egyik oldalon, vagy a stagnálás a másik oldalon, hanem mindkettő együtt. Van egyfajta „stagflációs” helyzetünk…”
Milyen hatása van a stagflációnak?
Meglehetősen egyértelmű, hogy a stagfláció nincs jó hatással a gazdaságra. Ez olyan dolog, melyet a döntéshozók mindenáron szeretnének elkerülni.
Az alacsony gazdasági fejlődés nincs jó hatással a munkavállalókra, növeli a munkanélküliség mértékét, amihez még hozzáadódik a magas infláció.
Mindezek jelentősen megnövelik a megélhetés költségeit és ezzel együtt csökkentik a vásárlóerőt. Emellett kialakulhat egy fizetés-ár spirál, mely azt jelenti, hogy a munkavállalók bérének esetleges növekedése növeli a vásárlóerőt, mely ezáltal áremeléshez vezet.
Összességében egy meglehetősen nyomorúságos gazdasági helyzetet teremt, melyet nagyon nehéz korrigálni.
Mit lehet tenni a stagfláció megakadályozásáért?
Sajnos a monetáris politika nem arra van kitalálva, hogy a gazdaság kínálati oldalának problémáit megoldja. Ez nagyon megnehezíti a központi bankok számára, hogy megoldást találjanak a kínálati oldallal kapcsolatos gondokra.
- A monetáris politikájuk szigorítása mindenképp pozitív lépés lehet, azonban olyan esetben, amikor a gazdasági növekedés eleve alacsony, felmerül a kockázata, hogy a szigorítás gazdasági hanyatlást hoz.
- A munkanélküliség csökkentéséhez a monetáris politika lazítását használhatják, hogy ezzel is támogassák a gazdasági növekedést.
A legnagyobb probléma, hogy nem tudják mindkét opciót egyszerre alkalmazni. Kompromisszumot kell kötniük az árstabilitási és az alacsony munkanélküliségi célok között. Ez tulajdonképpen egy tipikus „22-es csapdája” és nem véletlen, hogy a nemzeti bankok minden eszközzel meg szeretnék akadályozni a stagfláció kialakulását. Ezért van, hogy
a legtöbb jegybank csak óvatosan emeli az irányadó kamatot.
Az infláció okozta többletköltségek jelentik a kisebbik rosszat a gazdasági növekedés fenntartásához. A magasabb kamatok például visszavethetik a hitelezést – köztük vállalati hitelezést – mely beruházás csökkenéshez vezethet. A költségvetési kiigazítások pedig a lakosság elkölthető jövedelmének csökkenését eredményezik.
A stagflációval kapcsolatban levonhatjuk a következő tanulságokat:
- Egy váratlan sokk hatalmas befolyással lehet a gazdaságra
- Az országok nem megfelelő monetáris és fiskális politikájának tartós következményei lehetnek
A harmadik, Magyarországot érintő tanulság pedig az, hogy az idei választások után felálló Fidesz kormánynak komoly fejtörést fog okozni, hogyan vezessék ki az országot a jelenlegi gazdasági helyzetből. Bár még nincs stagfláció, de már komoly gazdasági problémákkal küzdünk és nagyon nem mindegy, hogy ezekre a problémákra milyen megoldást találnak.
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Oroszország állatkerti állatokat adott Észak-Koreának a katonákért cserébe
Magyar származású hírességeket idéz meg egy lenyűgöző animációs kisfilm
Ismét adventi vonatokkal utazhatunk a bécsi és zágrábi karácsonyi vásárokra
Egy rabszolga előzhette meg Magellánékat a Föld megkerülésében
Ez a 2 centiméternél is kisebb fosszília lehet a hiányzó láncszem az evolúcióban
Putyin hajlandó lezárni a háborút, de ez korántsem ilyen egyszerű