Csatlakozhat-e Törökország a közeljövőben az EU-hoz?

Ukrajna EU-s csatlakozásával kapcsolatban szóbak került a többi “várományos” ország – így többek között Törökország – helyzete is.

Törökország évtizedek óta szeretne belépni az EU-ba és sokáig úgy tűnt, sikerrel is jár. Sajnos az elmúlt évtized során sokat romlott Törökország és az EU kapcsolata. A 2021-es, Törökországgal kapcsolatos beszámoló szerint, az országnak nagyon gyenge eredményei vannak az emberi jogok, a jogállamiság, a médiaszabadság és a korrupció elleni küzdelem terén. Kifogásolták az elnöki hatalom túlságos központosítását. Ráadásul az ország következetesen visszafelé lép a felzárkózási folyamatban tett vállalásaihoz képest. Az alapvető területeken, mint a nemzetközi jog tiszteletben tartása, emberi jogok, polgári jogok, demokrácia és szabadság, egyre távolodik az EU értékeitől.

Kizárt tehát, hogy Törökország csatlakozzon az EU-hoz?

Erre a kérdésre jelenleg nincs egyszerű válasz. 2023-ban ugyanis általános választások lesznek Törökországban. Amennyiben Recep Tayyip Erdogan és pártja ismét győznek, úgy nem valószínű, hogy az ország belátható időn belül az EU tagja lesz. A csatlakozás még akkor is elég nehéznek tűnik, ha veszítenek és az ellenzék kerül hatalomra. Hiába nyitnának az EU felé. Mindaddig, amíg Ciprus helyzete és egyéb nézeteltérések Törökország és Görögország között nincs rendezve, nem látok sok esélyt Törökország teljes jogú EU tagságára.

Mi történik a gazdasággal?

Törökország egy közepes jövedelmű ország, jó gazdasági szerkezettel, Isztambul pedig fontos pénzügyi központ. Emellett az ország egy fontos összekötőpont az orosz, közel-keleti és közép-ázsiai piacok között. 1995-óta vámszerződése van az EU-val, ezáltal közvetlenül hozzáférve az uniós piachoz. Ilyen adottságok mellett, hogy sikerült így elrontani a dolgokat?

A problémák még 2018 körül kezdődtek, amikor az ország nagyon súlyos valutaválsággal kezdett szembenézni. Csak 2021-ben a török líra több mint 50%-ot veszített a dollárhoz viszonyított árfolyamából, de 2014-től ez több mint 90%. Mi történt ami ekkora veszteséget okozott?

1. a magas, több mint 70%-os infláció
2. a líra romlása miatt a törökök a lehető leggyorsabban megpróbálják átváltani megtakarításaikat lírából dollárra és aranyra
3. a líra bezuhanása következtében „kimenekültek” a külföldi befektetők, ami hatalmas pénzkiáramlást okozott
4. a líra támogatása érdekében a központi bank többször értékesített a külföldi deviza tartalékából, és mostanra vészesen lecsökkent ez a tartalék

A fentieket tetőzte még a pandémia, az orosz-ukrán háború, a globális ellátási lánc válsága is. Az országban az évek óta nagyon magas infláció is egyre csak nő. Májusban például már hivatalosan is 73% volt. Az elemzők szerint a valós adat ennek kb. a kétszerese. Az infláció leszorítására általában a kamatemelést szokták használni – lásd pl. az MNB és az amerikai FED döntéseit – bár ezzel is óvatosan kell bánni, mert a kamatemelés következtében csökkenhet a gazdaság növekedése, esetleg gazdasági visszaesés jöhet. A kamatemelés előnye viszont, hogy csökkenti a belső keresletet és valamennyire védi az ország fizetőeszközét.

„Erdonomiksz”

Törökország gondja azonban az, hogy Erdogan elnök meglehetősen unortodox monetáris politikát vall. Szerinte a kamatot nem lehet emelni, sőt csökkenteni kell, mert így generált gazdasági növekedéssel majd csökken az infláció is. Az utóbbi időben 5 jegybanki elnököt is kirúgott, mert ők a kamatot emelni szerették volna. Sajnos azzal, hogy a jegybank elnökök egymás kezébe adták a kilincset, Erdogan elnöknek sikerült elérni a befektetők bizalmának megrendülését. Ezen tovább rontott, hogy az unortodox gazdaságpolitikáját a vallásával magyarázta.

Idén kb. 90 milliárd dollár hitelt kellene visszafizetnie Törökországnak. A korábbi években nem volt gondja az adósság újrafinanszírozásával, azonban a monetáris- és gazdaságpolitikája, valamint a politikai helyzet miatt a befektetők nem bíznak a kormányban. Elképzelhető, hogy újrafinanszírozás helyett az adósság kifizetését választják, mely tovább mélyítheti a pénzügyi válságot.

A választások sikeres kimenetele érdekében a kormány több intézkedést is hozott, például 50%-al megemelték a minimálbért és az alacsony jövedelműeket egyéb juttatásokkal támogatja az állam. Ezek persze népszerű intézkedések, csak sajnos ezeknek is infláció generáló hatásuk lehet, mert ha több pénzt költenek az emberek, akkor nő a kereslet és ezzel nőnek az árak is. A gazdasági problémák mellett Erdogan elnök újraválaszthatóságát tovább nehezítik a korrupciós vádak.

Az esélyei javítása és befektetések szerzése érdekében Erdogan elnök Törökországban fogadja Mohammed bin Szalman szaúd-arábiai trónörököst. Erről részletesen itt írtunk:Szaúd-Arábia húzhatja ki a bajból Törökországot

Hogy ezek a lépések milyen hatással lesznek az eddig is többnyire „mesterségesen fenntartott” választói bizalomra, kiderül majd a végeredményből.