„Mi kommunista ifjak indulunk”- a Memento Park szoboróriásai

A rendszerváltás utáni Magyarországnak gyorsan önvizsgálatra volt szüksége a szocialista-kommunista örökség kezeléséhez. A parkok, közterek, épületek falai tele voltak a diktatúrához köthető szellemiség lenyomatával, amely a demokratikus állam értékeivel nem volt tovább összeegyeztethető. Budapest Főváros Közgyűlése 1991 januárjában úgy határozott, hogy a kerületek vezetései tegyenek javaslatot egyes szobrok és emlékművek, emléktáblák eltávolításáról, illetve néhányuk helyben maradásáról. Forradalmi hangulatban, mint 1956 folyamán, az ilyen alkotások az indulat elsőszámú célpontjai közé tartoznak, de a békés folyamatok lehetőséget adtak a megmentésükre és az egységes gyűjteményként való bemutatásukra.

A felszabadító szovjet vöröskatona, a Szabadság-szobor tartozéka, Fotó: Mayer Jácint

Az eredeti nevén Szoborpark Múzeum ünnepélyes megnyitóját 1993.június 27-én tartották, a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok kivonulásának 2. évfordulóján. 2006-ban, az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján adták át a Felvonulás téri Sztálin dísztribünt, amelyen a forradalom alatt lerombolt Sztálin-szobor csizmájának méretarányos mása látható. 2007-ben ismét bővült a Memento Park. Ekkor nyílt meg a Sztálin csizmája című kiállítás és a Barakk-mozi, ahol Papp Gábor Zsigmond Az ügynök élete című filmjét vetítik folyamatosan.

Lenin a Csepel Művek főbejáratától, Fotó: Mayer Jácint

A parkban 41 szobor és emlékmű található. A legismertebb alkotások, melyet a mai középkorosztály úton-útfélen láthatott: a rendszerváltás előtti tankönyvekben, politikai kiadványokban, vagy a fővárosiak akár élőben is, mind egy helyen köszönnek vissza.

A Felvonulás téri tribün és az 1956-ban ledöntött Sztálin-szobor maradéka, avagy Csizma tér 1., Fotó: Mayer Jácint

A legismertebb monumentális szobrok az egykori Dózsa György úti Felvonulás téri állami cirkuszokhoz voltak köthetőek. Itt állt az egész rendszer alapját képező legmeghatározóbb szovjet vezető, a generalisszimusz Sztálin az 1956-os forradalomig, majd később Lenin alakja és a méretében leghatalmasabb alkotás, a fegyverbe szólító magyar vöröskatona, a Tanácsköztársaság című mű. A Felvonulás tér adott otthont az április 4-ei katonai parádéknak, hazánk felszabadításának ünnepén. 1965-től már ötévente kerültek megrendezésre a díszszemlék, ilyenkor hatalmas tömeg nézte a szárazföldi gyalogos és gépesített erők, a páncélosok és a légelhárítók bemutatóját, miközben a tér fölött harci repülők és helikopterek mutatták be a szocialista néphadsereg erejét. Az utolsóra 1985. április 4-én került sor. A felszabadulásnak állított emléket a Gellért-hegyi Szabadság-szobor előtt álló hatalmas szovjet vöröskatona is. Szintén a Felvonulás tér volt a helyszíne a rendszerváltásig a minden évben megrendezett május-1-jei tömegrendezvénynek, ahol a pártvezetés tribünje előtt masírozva tette tiszteletét a dolgozó nép, megmutatva városrészek és nagyobb termelési ágazatok performanszait.

A munkásmozgalmi hősök – Szamuely, Kun, Landler, Fotó: Mayer Jácint

Nagy állami ünnepeink között szükséges megemlíteni április 4-e mellett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepét, melynek napja november 7-e volt, és Tanácsköztársaság kikiáltásának március 21-ei évfordulóját. Tanításmentes napnak számított a pákozdi csata évfordulóján tartott Fegyveres Erők Napja, mely egy kirándulós, sportos, családias napnak számított az iskolában, míg Pákozdon pedig a Magyar Néphadsereg, a Belügyminisztérium alá tartozó rendvédelmi szervek és a Munkásőrség díszőrei tették tiszteletüket.

A szovjet békekövetek – Osztapenko és Steinmetz, Fotó: Mayer Jácint

A Memento Park ikonikus és monumentális szobrai között érdemes felsorolni Osztapenko és Steinmetz kapitányok alakjait. Tragikus történetük hivatalos verziója még a kisiskolások számára is ismert volt, mely szerint Budapest 1944-es szovjet körülzárásakor fehér zászlós parlamenterként igyekeztek a védőket megadásra felszólítani, azonban a gaz fasiszta német és magyar védők galád módon meggyilkolták őket a fehér zászlójuk ellenére. A valóságban Osztapenkoval rosszul koordinált saját aknatűz végzett, Steinmetz pedig aknára hajtott gépjárműjével. Emlékműveik a Budaörs felől a mostani Sasadi úti megálló és a Ferihegyi bekötőút irányából köszöntötték a Budapestre érkezőket.

Érdemes elolvasniEgy éve nyitotta meg kapuit a budavári Szent István-terem

A Park közepén található az egykor a Lánchíd és budavári alagút közti körforgalom virágokból ültetett vörös csillag. A nagy alkotások között számos kisebb, vagy kevéssé ismert témája, vagy személye is megtalálható a kommunizmusnak. A munkáslét tragédiájának és erejének kifejezése mellett Szakasits Árpád, Münnich Ferenc, Ságvári Endre, vagy akár a bolgár kommunista Georgi Dimitrov is várja látogatóit a múlt rendszer szobrászati stílusát jól megjelenítő Memento Parkban.

Galéria