Elnököt választ Kazahsztán: Ázsia Svájca épül?
A Szovjetunió utódállamának jelenlegi elnöke, Kaszim-Zsomart Tokajev azt a Nurszultan Nazarbajevet váltotta le 2019-ben, aki az ország függetlenné válásától, 1991-től irányította Kazahsztánt.
Az új vezető megválasztása után ígéretet tett, hogy leszámol a kommunista gyökerekkel, és azonnal hozzáfogott Kazahsztán modern állammá alakításának. Fő célja az volt, hogy megossza az erőviszonyokat a törvényhozás, az igazságszolgáltatás és a végrehajtás között.
Mint azt a The Astana Times is írja, Tokajev elnöksége első két évében reformokat hajtott végre a társadalom és a kormány közötti kommunikáció javítása, a nők helyzetének megerősítése, a békés összejövetelek előtti akadályok felszámolása terén. Bevezette a kötelező egészségbiztosítás, a gyermekgondozási segélyt 18 hónapra emelte, illetve demokratizálta a választási rendszert.
Az ázsiai országban ásványkincsei és földrajzi elhelyezkedése révén számos kiaknázatlan lehetőség rejlik, mely jelentős versenyelőnyt biztosít számára. Tokajev gazdaságmegújító intézkedéseinek alapja, hogy Kazahsztánból globális befektetési központ váljon, mely vonzó lehet a külföldi, különösen a nyugati nagytőke számára, ugyanakkor az állampolgárok is haszonélvezői legyenek a fellendülésnek. Prioritás élvez a múlt rendszer urambátyám viszonyainak felbontása, és a hazai, magas hozzáadott értékkel bíró vállalkozások fejlesztése.
Mint fogalmazott: „Az oligarchikus kapitalizmus korszaka Kazahsztánban véget ér, mivel az ország a polgárai iránti nagyobb társadalmi felelősség korszakába lép. Állampolgárainknak hatékony és társadalmilag felelős vállalkozásra van szükségük, amely vezető szerepet tölt be az ország gazdaságában.”
2022 januárjában, a benzinár emelkedése miatt szervezett békés megmozdulások komoly zavargásokká fajultak, amik 166 áldozatot követeltek. Bár mintegy két hét alatt helyreállt a rend, az elnök a kialakuló válság kezelésére átfogó tervet készített, mely az emberek jólétének támogatására, amely a vagyon egyenlő elosztására, az egységes területfejlesztésre, a szegénység felszámolására és a hosszú távú stabilitásra koncentrált.
Kazah elnöki palota
Ezek adták az alapját annak az alkotmánymódosításnak, melyről 2022. június 5-én tartottak népszavazást, és amelyet elsöprő többséggel, 77,18 százalékos támogatottsággal szavaztak meg a kazahok.
Tokajev elnök a voksolást követően a Kazahsztáni Népgyűléshez intézett beszédében azt mondta: „Új állammodell felé haladunk, az állam és a társadalom közötti interakció új formája felé. Ezt a minőségi átmenetet nevezhetjük Második Köztársaságnak. Az alkotmánymódosítások célja egy Új Kazahsztán felépítése.”
A változtatások révén jóval demokratikusabb berendezkedésű lett a törvényhozás, jelentősen csökkent, ezzel párhuzamosan pedig nőtt a parlament befolyása. Többek között immár nem a köztársasági elnök nevezi ki az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság elnökét, illetve az Alkotmánybíróság három-három tagját az országgyűlés és a szenátus jelöli, csak a maradék négyet az elnök.
Az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság és más bíróságok elnökei és bírái, a központi választási bizottság, az Országgyűlés számvizsgáló bizottságának elnökei és tagjai, a katonák, a nemzetbiztonsági szervek és a rendvédelmi szervek alkalmazottai, sőt, maga az elnök sem lehet politikai párt vagy szakszervezet tagja.
A Tokajev elnök által végrehajtott reformcsomag célja a hatalom decentralizálása, a monopóliumok kiváltságos nemzeti forrásokhoz való hozzáférésének megakadályozása, a politikai ellenzék fogalmának intézményesítése, a helyi és regionális önkormányzatok tekintélyének erősítése, valamint az emberek részvételének biztosítása az ország kormányzásában.
Vasárnap pedig minderre megerősítést vár a kazah kormány, ugyanis előrehozott választásokat tartanak. A referendum kiírást az elnök kezdeményezte, szavai szerint azért, mert a mostani, igen törékeny globális politikai és gazdasági kihívásokra csak olyan államvezetés reagálhat megfelelően, mely feltétlenül élvezi a nép bizalmát.
Kérdéses, hogy mennyiben befolyásolja mindez az Oroszországhoz fűződő viszonyát. Tokajevet általánosságban Putyin szövetségeseként volt szokás emlegetni, ám az ukrajnai háború óta jelentősen megromlott a viszony a két ország között.
Bár Kazahsztán nem engedheti meg magának, hogy nyíltan szembeforduljon az orosz medvével, több olyan intézkedés is történt a közelmúltban kazah részről, ami arra enged következtetni, hogy Tokajev igyekszik minél jobban elhatárolódni Moszkvától, ezzel is egyértelműsítve a Nyugathoz való közeledését, ami a fentiek fényében gazdasági szempontból is előnyös lehet.
