Kínai “Zéró-COVID” szabályok – Trillió dolláros tweettől a tüntetésekig

Pár héttel ezelőtt egy tweet kapcsán még arról lehetett olvasni, hogy a kínai vezetés újranyitó bizottságot állított össze, mert a “Zéró-COVID” korlátozások kivezetését tervezheti.

Kevés olyan intézkedés van, mely olyan káros egy ország gazdaságára, mint a kínai “Zéró-COVID” szabályozás. Egyes becslések szerint a szabályok feloldása a kínai részvények kb. 20%-os, vagyis majdnem 3 trillió dolláros értéknövekedését eredményezné.

Előre megyünk alig néhány hetet az időben, és a hírekben a napok óta tartó “Zéró-COVID” szabályozás elleni tüntetések képeit láthatjuk.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/11/29/kinaban-terjednek-a-tuntetesek-osszecsapasok-voltak-sanghajban/” ][/hm_embed]

Miről is van szó valójában?

Míg a világ országainak nagy részében – így nálunk is – megtanultunk együtt élni a koronavírussal, addig Kínában nem így van. Ott továbbra is érvényben vannak – a vírus megjelenése kezdetén – bevezetett “Zéró-COVID” szabályok. Ha bárhol felüti fejét a vírus – pár száz, esetleg pár ezer új esetet regisztrálnak – ott abban a pillanatban életbe lépnek a korlátozások és a hely tulajdonképpen “vesztegzár” alá kerül.
A nagy városokban 48 óránként milliók/tízmilliók esnek át PCR teszten. Egyes becslések szerint a tesztek költsége több mint 2 trillió jüan (kb. 300 milliárd dollár) lesz 2022-ben, ami a kínai GDP több mint 1,5%-a.

A kínai “COVID” ipar vállalatain kívül – melyek hatalmas nyereségre tesznek szert a járvány kirobbanása óta – a vállalkozások nagy része komoly veszteséget termel, vagy már egyáltalán nem működik. Fiatalok körében a munkanélküliség júliusban elérte a 20%-ot. A három legnagyobb kínai légitársaság, csak az idei év első 9 hónapjában, több mint 75 milliárd jüan (kb. 10 milliárd dollár) veszteséget termelt.

Persze megvan az oka, hogy a kínai vezetés miért ragaszkodik a “Zéró-COVID” szabályokhoz. Az ország idős lakosainak kevesebb mint 50%-a van beoltva. A kínai oltások hatékonysága lényegesen alacsonyabb, mint az mRNA oltások hatékonysága. Ennek ellenére a Kínai Kommunista Párt nem engedi külföldi oltóanyagok behozatalát/használatát, mert úgy gondolják, ez rossz fényt vet az országra.

Miért foglalkozzunk azzal, ami Kínában történik?

Kína – az Egyesült Államok után – a világ második legnagyobb gazdasága. A termelési és ellátási láncok egy jelentős részére befolyással van. Gondoljunk csak vissza, hogy a COVID-19 járvány kirobbanása után jó pár hónapig milyen nehezen lehetett maszkhoz, védőfelszereléshez stb. jutni. Mindez azért volt, mert az ilyen eszközök gyártásának jelentős része is kínai vállalatokban történt. Ráadásul az ellátási láncok egy jelentős része kínai befolyás alatt áll, így a korlátozások nemcsak a gyártást, de a szállítást is érintik.
Példákért nem kell 2020-ig visszamenni az időben. Nemrég például iPhone-hiány alakult ki, mert a telefonok egy jó részét Kínában gyártják és a vírus terjedése miatt lezárásokat vezettek be, amelyek a telefonokat előállító gyárakat is érintették.

Sajnos a lezárások nemcsak az exportra, de az importra is jelentős hatással vannak. Ez azt jelenti, hogy ha például egy magyar vállalat Kínába exportál félkész- vagy készterméket, akkor a lezárások nemcsak a szállítási időre vannak hatással, de a megnövekedett adminisztráció és a jelentős költségnövekedés is komoly plusz terhet ró a vállalatra. Ehhez jön még, hogy a lezárások következtében a kínai emberek vásárlási szokásai is megváltoztak, így bizonyos termékekre csökkent az igény.

Nincs ebben semmi különös, hisz amikor Magyarországon voltak ideiglenes korlátozások, akkor a magyar emberek is meggondolták mire költik a pénzüket. Főleg az a sok-sok ember, akik a vírus következtében elveszítették munkahelyüket.

A COVID-19 természetesen minden országban továbbra is közegészségügyi probléma. Kína számára azonban a vírus fő kockázatai kevésbé járványtani, mint politikai és gazdasági jellegűek. Amint azt más országok tapasztalatai mutatják, megfelelő stratégiákkal az omikron változat kezelhető és visszafogható. A kínai kormány azonban ragaszkodik olyan, hosszútávon nem fenntartható szabályokhoz, amelyeknek kevés a tudományos alapja. Ezzel az ország gazdaságát és társadalmi stabilitását is veszélybe sodorja.

Egyes becslések szerint, ha a kínai vezetés most feloldaná a korlátozásokat – amit biztosan nem tesznek meg – akkor ennek a gazdaságra gyakorolt pozitív hatása legkorábban 2024-ben lenne érzékelhető.