Római kolónia nyomaira bukkantak egy lelőhelyen
Bámulatos középkori régészeti lelőhely került elő Nola külterületén. Az olasz örökségvédelmi hatóságok jelentették be, hogy egy nemrég felfedezett kézművesipari és kereskedelmi központ “átírhatja” a város történetéről alkotott képet.
A Kr. e. nyolcadik században alapított Nola eredetileg római kolónia volt Dél-Olaszország területén. A hely az 5. és 15. század között a regionális kereskedelem és kézműves termelés központjaként virágzott, és mivel Nola Szent Paulinus és Szent Félix nevéhez fűződik, mindig is népszerű célpontja volt a keresztény zarándokoknak, akik a Szent Pál-bazilikában és a nolai katedrálisban áldoznak, írja az Ancient Origins. A képek ugyanezen a linken tekinthetők meg.
Most Nápoly külvárosában, Nola területén a régészek egy egész középkori negyedet azonosítottak, a 6. és 7. századból származó temetkezésekkel. Az ILRoma beszámolója szerint Nápoly régészeti, képzőművészeti és tájvédelmi felügyelősége úgy véli, hogy a felfedezés “átírhatja a korai középkor történetét Nola városában”.
Római kincsek a lelőhelyen
Nola hagyományos macskaköves útjai a római korból származó építészeti kincseket, többek között egy hatalmas amfiteátrumot és színházat, palotaszerű lakóházakat és bonyolult családi temetkezési mauzóleumokat ölelnek körbe. Míg az amfiteátrum a római kultúra vérszomjas oldalát képviseli, a színház ezzel szemben a művészetek és a kreatív önkifejezés iránti szeretetük szimbóluma.
Mariano Nuzzo, Nápoly metropoliszának képzőművészeti felügyelője a Napolitodaynak elmondta, hogy Cumával és Capuával együtt “Nolát nagy érdeklődés övezi Campaniában”. Nuzzo hozzátette, hogy az 1800-as évek óta a régészek rengeteg kerámiatöredéket fedeztek fel a 6. századtól a 12-13. századig terjedő időszakban, amikor Nolában egy speciális kézműves negyed jött létre.
Az újonnan felfedezett kézműves létesítmény mészkőműhellyel volt felszerelve. A bizonyítékok arra utalnak, hogy a középkori kézművesek sérült római márványszobrokat vettek és mésszel újjá varázsolták őket. Nuzzo például elmesélte, hogy egy fej nélküli római togato szobrot mészben javítottak meg és formáltak újra.
Számos csata helyszíne volt
Nola városa a Nyugatrómai Birodalom hanyatlása során számos inváziót és ostromot élt át, ezért az ott felfedezett görög és római kerámiák gyakran keverednek germán kerámiákkal, amelyek a gót háborúból származnak, amely a Kelet-római Birodalom és az Osztrogótok között zajlott. A gótok vezetője, Totila vezetésével küzdöttek a római erők ellen, és Nola Kr. u. 543-ban történt elfoglalása kulcsfontosságú pillanatot jelentett a konfliktusban, amely végül hozzájárult a Nyugat-Római Birodalom végső bukásához.
A kora középkorban, a Nyugatrómai Birodalom Kr. u. 476-ban bekövetkezett bukása után a dél-itáliai félsziget különböző királyságoké és területeké lett. A Kelet-római vagy Bizánci Birodalom Itália déli részén alakult ki, a mai Nápolyi Hercegség történelmi szálakkal kötődik hozzá.
Érdemes elolvasni:
