Földcsuszamlás miatt került elő két 2500 éves arany nyaklánc

A természeti katasztrófáknak is lehet néha jó oldala. Olyan helyeken is felfordul néha a föld, ahol a régészeknek nem is jutna eszébe feltétlenül kutatni. Így került elő Spanyolországban két arany nyaklánc is a vaskorból. A nyakláncok betekintést engedhetnek a vaskori felső osztály mindennapjaiba és általánosan az életükbe.

Spanyolország északi részén, Asztúria tartományában történt földcsuszamlás során került elő két megközelítőleg 2500 éves arany nyaklánc. Ezek a nyakláncok az Ibériai-félsziget vaskorából származnak. A két díszes nyaklánc valószínűleg egy zsákmány részeként lett eltemetve, majd elfeledve feküdt a föld alatt évezredeken át. A nyakláncok C-alakúak, és az elsőt a kettő közül Sergio Narciandi találta meg. A munkás éppen Peñamellera Baja vízhálózatának forrását kereste, amikor rábukkant a régészeti leletre.

A térségben az erdőtüzek lehetővé tették a talaj elmozdulását. Narciandi augusztus 29-én találta meg a nyakláncot. Pablo Arias, a Cantabriai Egyetem régész professzora ment a helyszínre, hogy egy régész csapattal feltárják a helyszínt. Nem sokkal később egy másik ugyanolyan nyakláncnak egy darabját is megtalálták, majd szakemberek segítettek megtalálni a többi részét.

Az arany nyakláncok

Az elsődleges vizsgálatok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a nyakláncok valamikor a vaskorban, időszámításunk előtt 500 körül készülhettek. A nyakláncokon megfigyelhető kopás, ami arra utal, hogy az ékszereket viselték, valószínűleg felső osztálybéli személyek. Ezek a nyakláncok nem szokványosak, ugyanis ezek az úgynevezett torques nyakláncok, vagyis inkább nyakpercek. Ezek a nyakperceket csavarásos technikával készítették, erre is utal a nevük, amely a latin “torqueo”, vagyis csavarás szóból ered — írja a Live Science.

Az Ibériai-félszigeten felfedezett hasonló nyakpercek nagyjából egy kilogrammot nyomnak. A legnehezebb eddig talált nyakperc majd két kilogrammot nyom. Az újonnan talált nyakpercek súlyát még nem jelentették le, így erről nincs pontos adat. Ezeket a nyakperceket is valószínűleg kelták készítették, akikre jellemző volt ez a fajta ékszerstílus.

A nyakláncok valószínűleg egy zsákmány részei lehetettek. Az értékes tárgyak elrejtése jellemző volt az atlanti régióra ebben az időszakban. Valószínűleg a földbe temették el ezeket az ékszereket vagy valami lebomlani képes tárolóba. A kutatás során megpróbálják kideríteni, hogy tárolásra alkalmas eszközben temették-e el ezeket a ékszereket vagy sem. Bár Arias szerint is lenyűgözőek maguk a tárgyak, de a régészetben a kontextus sokkal fontosabb, mint maga a tárgy.

A tárgy elrejtésének kontextusa is rengeteget elárulhat arról, hogy milyen társadalomban viselték ezeket az ékszereket, a kultúráról és a kézművességről is rengeteg elárulhat. A kutatók igyekznek többet megtudni arról, hogy hol és hogyan készítették ezeket a nyakperceket, illetve hogyan végezték el az aranyozást.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

• Amikor Kína hadat üzent a verebeknek, és ez milliók halálát okozta
• KÉPEK – feltárták a magyar vár elveszett bástyájának maradványait