Nem szerencsejáték, hanem kulturális főnyeremény. Luxor temploma, mely 3000 éve szolgálja a vallást
Luxor, az ókori Egyiptom fővárosának, Thébának kulcsfontosságú helyszíne. Olyan látnivalók találhatóak itt, mint például a világ legnagyobb vallási kultuszhelyszíne, a karnaki templom, a Tutanhamon sírját is rejtő Királyok völgye, vagy a Nílus partján található luxori templom.
Egykor az ókori Egyiptom legfontosabb templomegyüttesei közé tartozott az a szentély, amely a Nílus keleti partján, a mai Luxor, az ókori Théba városának területén fekszik. A thébai istenháromságnak (Amonnak, a feleségének, Mutnak és fiuknak, Honszunak) szentelték, s egy korábbi, Amon istennek ajánlott templom helyén áll. A templom rendkívüli lehetőséget nyújt az ókori egyiptomi templomok növekedési és terjeszkedési folyamatainak bemutatására. A ma látható építmény legrégibb részei az Újbirodalom idején uralkodó XVIII. dinasztia beli III. Amenhotep (ie. 1392-1355) idején épültek. II. Ramszesz (ie. 1279-1213) alatt a templom jelentős bővítésen esett át, őt követően viszont már csak kisebb kiigazításokat végeztek rajta. A 3. század végétől 7. századig római katonai táborként funkcionált, amelynek központi részén egy rövid ideig pogány templom, majd keresztény szentély is működött, az arab hódítás után pedig az Abu el-Haggag mecset épült fölé.
A luxori templom 3000 éve aktív vallások színhelye, melyet csak egy rövid időre szakított meg szünet IV. Amenhotep fáraó átmeneti reformjai alatt az ie. 1340-es évek környékén.
A templomig szfinxekkel szegélyezett sugárút vezet, mely egykor egészen a karnaki templomig ért és 1350 kosfejű szobor alkotta. Ezt az utat a XXX. dinasztiához tartozó I. Nektanebó uralkodásához kötjük, valójában azonban csak a befejezése fűződik a nevéhez. A templom bejárati pülónja 24 méter magas, és II. Ramszesz emeltette. Motívumai közt Ramszesz haditetteit láthatjuk, leginkább a kádesi csata jelentét. A pülón előtt a fáraó két ülő, és négy álló kolosszusa mutatja az építtető nagyságát. A bejárati teret uralta még két 25 méter magas obeliszk, melyek közül az egyiket 1835-ben Párizsba vitték, ahol a Place de la Concorde-on állították föl.
A pülónokon áthaladva jutunk II. Ramszesz oszlopos udvarába, melyet minden oldalról két sor papirusz formájú oszlop határol. A paralelogramma formájú udvar 57×50,9 méter területű, északkeleti részén épült később az a keresztény templom, melyet a ma is látható mecset váltott. Az udvar déli részének oszlopai közt Ramszesz hatalmas szobrai állnak, lábainál Nofertari kisebb szobraival. Itt áthaladva jutunk a templom régebbi részébe, melyet nagyrészt III. Amenhotep építtetett és még a XVIII. dinasztia uralkodói idején fejeztek be.
A 100 méter hosszú, kétoldalt 7-7 papiruszforma, 19 méter magas oszloppal és domborműves fallal szegélyezett széles út, mely a templomot megelőző napudvarhoz vezet, III. Amenhotep uralkodása alatt kezdett el épülni, de a király nem sokkal ezután meghalt, ezért a ma látható díszítéseken rajta kívül az oszlopsort befejeztető Tutanhamon és Horemheb alakjai jelennek meg, az oszlopsor déli végének jelenetei pedig csak I. Széthi alatt készültek el. A fal domborművei az Opet-ünnep eseményeit ábrázolják: Ámon érkezését szent bárkáján Karnakból Luxorba, majd visszatérését (a szemközti falon). Az oszlopsor déli végében Ámon és Mut hatalmas ülőszobrai találhatók.
Az oszlopsor után a 45×56 méteres napudvar nyílik. Ezt szintén III. Amenhotep építtette, és hasonlít halotti templomához – mindkettő optikai illúziót kelt azzal, hogy elöl szélesebb, mint hátul. Déli végében oszlopcsarnokban folytatódik, ez a megjelenések csarnoka, mely nyolcszor négy papiruszforma oszlopból áll, teteje mára elpusztult. Falainak díszítése Amenhotepet ábrázolja Théba istenei előtt, valamint a nomoszok megszemélyesített alakjait. Ebből az oszlopcsarnokból egy kisebb csarnok nyílt, mely eredetileg a templom belsejének nyolcoszlopos előcsarnoka volt, és Mut, valamint Honszu kápolnái nyíltak belőle. Az itt állomásozó római katonák azonban az istenített császár kultusza kápolnájává alakították át, és eltávolították a szobrokat, déli ajtajából szentélyt alakítottak ki, ahol ma Diocletianust és társcsászárait ábrázolják a festmények. Innen négyszögletes csarnokba jutunk, melyben négy oszlop állt. Kelet felé (balra) nyílik belőle az Amenhotep isteni fogantatását és születését bemutató helyiség, melynek díszítési témáját az adja, hogy Ámon teherbe ejti Mutemwia királynét, aki ezután megszüli a leendő fáraót, Amenhotepet. A templomnak ez a része ott épült, ahol a hit szerint maga Ámon született. A négyszögletes csarnokból nyugatra kisebb helyiségek nyílnak. Magát a csarnokot a római időkben stukkóval díszítették; ez volt az a hely, ahol a keresztényüldözések során a helyi keresztények egy utolsó lehetőséget kaptak, hogy megtagadják hitüket és elfogadják a hivatalos vallást. Továbbhaladva pedig fáraónak öltözött Nagy Sándor termébe jutunk.
Érdemes elolvasniSzigettemplom a Níluson, melyet elbontottak és 500 méterrel távolabb egy másik szigeten építettek újjá. Philae
Luxor felfedezésének legizgalmasabb formája egy Asszuánból induló nílusi turista hajó lehet, azonban nemcsak a folyón utazók, hanem a Vörös-tengeri üdülőhelyeken nyaralók számára is könnyen elérhető közelségben található.
Galéria
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Olyan csillagokat találtak fekete lyukak körül keringeni, amelyeknek nem kellene ott lenniük
Hősként halt meg a tinédzser fiú, akinek megtalálták a fejét a floridai tengerparton – 18+
Videó: Félelmetes tankcsatát rögzített egy drón Ukrajnában
Magyar föld őrzi I. Szulejmán szívét
Villámcsapásokban észlelt gamma-sugarakat a NASA felderítő repülőgépe
280 millió éves ökoszisztéma nyomait találta meg egy nő az Alpokban