Orosz állami televízió: a balti államok elleni háború 15 percig tartana
Egy orosz médiaszakértő és Vlagyimir Putyin elnök szövetségese egy nemrégiben tartott televíziós szereplése során azt sugallta, hogy egy feltételezett jövőbeli konfliktusban a balti államok 15 perc alatt Moszkva kezébe kerülnének.
Szombaton Julia Davis, a Russian Media Monitor nevű megfigyelőcsoport alapítója megosztott egy klipet a Twitteren egy olyan műsorból, amelynek házigazdája Vlagyimir Szolovjov neves orosz propagandista volt, és amelyben vendégeivel az ország “birodalmának” feltételezett terjeszkedését ünnepelte, derül ki a Newsweek beszámolójából.
Az állami televízió szakértői Vlagyimir Szolovjov műsorában örültek, hogy az orosz birodalom terjeszkedik, és csodálkozásukat fejezték ki a “hülye” nyugatiak miatt, akik még mindig nem értik a modern Oroszországot, amely “évszázadok óta rúgja szét a s*ggüket,
írta Davis a klipet ismertető bejegyzésében.
A vendégek között volt Sztanyiszlav Krapivnik orosz-amerikai katonai elemző, aki korábban az amerikai hadseregben szolgált, mielőtt a ’90-es években átállt Oroszországba. Egy alkalommal Krapivnik azt sugallta, hogy a balti államok lesznek Oroszország következő célpontjai és rövid időn belül el fognak bukni.
Mi a világot akarjuk. Lehetőleg az egészet,
mondta Krapivnik a Russian Media Monitor fordítása szerint.
Jelenleg az orosz birodalom visszaszerzi területeit. Visszajövünk. A Baltikum lesz a következő. Azt mondják, készen állnak egy háborúra Oroszországgal. Meddig fog ez tartani? Körülbelül 15 perc.
A balti államokat alkotó három nemzet 2004 márciusában csatlakozott az NATO-hoz és azóta a szövetség törekvéseinek fő fókuszpontjaivá váltak, hogy fenntartsák erejüket az esetleges orosz agresszióval szemben. A 2022 februárjában kezdődött ukrajnai orosz invázió során azon dolgoztak, hogy megerősítsék védelmüket, mivel az orosz vezetők jelezték, hogy több szovjet korabeli területet szeretnének visszafoglalni.
Krapivnik bizakodása ellenére egy fegyveres konfliktust bármelyik balti állammal a NATO igencsak ‘megbonyolítana’. A szervezet szerződésének 5. cikke kimondja, hogy az egyik tagország elleni támadás az összes tagország elleni támadásnak minősül. Így a többi tag katonai segítséget nyújt az ebből eredő konfliktusban. Egy háború a balti államokkal tehát egy sokkal szélesebb körű fegyverest konfliktust eredményezne.
Pavel Baev Oroszország-szakértő a Francia Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének (IFRI) nemrégiben kiadott jelentésében azt írta, hogy az ukrajnai háború jelentős hatással volt Moszkva azon képességére, hogy katonai jelenlétet tartson fenn a Baltikummal közös határai közelében.
Bármi is legyen a háború kimenetele, Oroszország nem lesz képes újra fölényes katonai pozíciót kiépíteni a balti hadszíntéren, sőt még csak megközelítőleg sem lesz képes erőegyensúlyt kialakítani a NATO-val, amely új tervet hajt végre a régió megerősítése érdekében.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
