Mint a mesében: elveszett hajóra bukkantak a sivatagban, aranyérmékkel volt megrakva

arany hajó namíbia sivatag
Illusztráció. Fotó: Twitter/History Collection

Az ötszáz évvel ezelőtt eltűnt Bom Jesus nevű portugál hajó felfedezése az egyik legizgalmasabb régészeti leletként tartják számon. Hollywood is megfilmesíthetné a történetet: a hajóra egy délnyugat-afrikai sivatagban találták meg, és temérdek aranyérmével volt megrakva.

A Bom Jesus 1533. március 7-én indult útnak Lisszabonból, és egészen 2008-ig nem ismerték a történetét. A maradványait Namíbia sivatagjában, az afrikai partok közelében találtak rá, miközben gyémántbányászati munkálatokat végeztek.

A hajó Indiába szánt kincseket szállított, és összesen kétezer tiszta aranyérmét és több tízezer kiló rézrudat találtak a szakemberek. Mindezt szinte sértetlenül.

A feltételezések szerint a hajó a Namíbiai partok közelében süllyedt el egy heves viharban, vélhetően túl közel került a parthoz. A hajótest végzete egy hatalmas szikla lehetett, aminek nekiütközött, majd felborult. Bár a hajótörést okozó vihar heves volt, az emberi maradványok hiánya arra utal, hogy a legénység nagy része túlélte a tragédiát vagy a tengeren veszett oda. A Dél-Afrikai Tengerészeti Régészeti Kutatóintézet vezető régésze, Dr. Noli szerint a partvidék hírhedt volt a viharokról, ezért a hajóroncs felfedezése nem meglepő.

Az ásatások során egy arannyal megrakott kincsesládát is találtak, melyet az érmék alapján egy 1533-ban eltűnt portugál hajóról származónak azonosítottak. A további vizsgálatok során bronzágyúkat, hosszú fémrudakat (kanonokokat), egy 500 éves muskétát, fémdarabokat, iránytűket, kardokat, asztrológiai eszközöket és egy időkapszulát is felfedeztek. Az ezüstérmék további értékes leletek közé tartoznak.

 

Mivel a hajóroncs és annak tartalma jól megőrződött, a helyszínen lévő régészek és genetikusok a fedélzeten lévő 105 különböző elefántagyar 71 százalékából sikeresen szekvenálták a DNS-t mitokondriális és nukleáris DNS-elemzéssel. Megállapították, hogy az elefántcsontminták valószínűleg nyugat-afrikai erdőkből és szavannaelefántokból származnak, és körülbelül 17 különböző “csordából” származtak, de ugyanazon a régióból. Portugália ebben az időszakban világkereskedelmi hatalomként afrikai elefántcsonttal fizetett az ázsiai árukért, egyfajta fizetőeszközként funkcionáltak az agyarak.

 

Bár kevés információ áll rendelkezésre magáról a Bom Jesus történetéről, a hajó tartalma alapján azt gondolják, hogy a hajó hosszabb távú expedícióra indult Nyugat-India felé, körbefutva Afrika déli csücskét, ami a hasonló portugál hajók szokásos útvonala volt ebben az időben, írja a GreekReporter.

Bom Jesus elzárva az érdeklődők tömegeitől

A Bom Jesus a valaha volt legrégebbi és legértékesebb ismert hajóroncs Szaharától délre fekvő nyugati partjainál. A terület, ahol a hajó megtalálható, Sperrgebiet néven ismert, azaz “tiltott terület”, az itt kutató német aranyásók miatt. A területen jelenleg a DeBeers gyémántgyártó vállalat és a namíbiai kormány közös műveletet folytat, és a területet nagyrészt zárt területként kezelik. A hajóroncs maradványait bányászati biztonsági őrök védik, és csak korlátozott számú személyt engednek be a területre. A múzeum létrehozásának lehetősége is felmerült, de egyelőre nincs biztos információ erről.

Szintén érdekes történetről írtunk korábban: 1717-ben az Anna királynő bosszúja, az egykori La Concorde átalakult, és magánhajóból kalózzászlóshajóvá vált. A Feketeszakáll által Afrika partjainál elfogott hajó, amelyet eredetileg a francia korona rendelt, a tengeri terror szimbólumává vált. Olvasd tovább itt.

Videó a Bom Jesus-ról

https://www.youtube.com/watch?v=MhJO56LPNAo&t=1s

Source:

Címkék