Kiderült, honnan jönnek az autizmus furcsa szuperképességei
Minden hátránya mellett az is ismert, hogy az autizmus néhány váratlan előnnyel is jár, gondoljunk csak a zsenik Savant-szindrómájára. Most egy kutatás megfejthette a rejtélyt.
Az autizmusra sokáig tisztán szellemi fogyatékosságként tekintettek. A tudomány jelenlegi állása szerint viszont inkább egy idegfejlődési különbség, amely bizonyos sajátosságokkal jár és meghatározza a tapasztalatokat. Ráadásul egy új kutatás szerint sok dologban hatékonyabb az úgynevezett allista agynál, írja a The Conversation.
Az autizmuskutatás évtizedek óta a viselkedési, kognitív, szociális és kommunikációs nehézségekre összpontosított. Egyes diszfunkciók közé tartozhat az érzelmek vagy a szociális jelek felismerése.
De néhány kutatás, köztük a lap saját tanulmánya, az autizmus konkrét előnyeit tárta fel
Kutatások kimutatták, hogy egyes kognitív feladatokban az autisták jobban teljesítenek, mint az allista (nem autista) emberek. Nagyobb sikert érhetnek el egy bonyolultabb tervbe ágyazott egyszerű alakzat azonosításában, különböző formájú és színű blokkok elrendezésében, vagy egy tárgy kiszúrásában egy zsúfolt vizuális környezetben. Ilyen fokozott teljesítményt már kilenc hónapos csecsemőknél is feljegyeztek, akik az autizmus jeleit mutatják.
Hogyan és miért teljesítenek ilyen jól az autista egyének ezeket a feladatokat? A válasz meglepő lehet: több „neurális zaj”.
Mi az a neurális zaj?
Általában, „zaj” valószínűleg a hallott zajra gondolunk, a hallható hangfrekvenciák amplitúdójának emelkedésére és csökkenésére. Hasonló dolog történik az agyban az idegi aktivitás véletlenszerű ingadozásával. Ezt nevezik neurális zajnak.
Ez a zaj mindig jelen van, és minden olyan agyi tevékenység mellett fellép, amikor látunk, hallunk, szagolunk és tapintunk. Ez azt jelenti, hogy az agyban egy többszöri azonos inger nem okoz pontosan ugyanolyan tevékenységet. Néha az agy aktívabb, néha kevésbé. Valójában még az egyetlen ingerre vagy eseményre adott válasz is folyamatosan ingadozik.
Neurális zaj az allista agyakban
Az agyban a neurális zajnak számos forrása van. Ide tartozik többek között az, hogy a neuronok hogyan válnak újra izgatottá és nyugodttá, megváltoznak a figyelem és az izgalom szintjei, valamint a sejtszintű biokémiai folyamatok.
Az allista agynak vannak mechanizmusai a zaj a kezelésére és felhasználására. Például a hippokampusz (az agy memóriarendszere) sejtjei használhatják a memória kódolásának és felidézésének javítására.
Intenzív hullámzás
Az autizmusban előforduló magas neurális zajra utaló bizonyítékok láthatók az EEG felvételei során, ahol az autista gyerekeknél fokozott idegi fluktuációt figyeltek meg. Ez azt jelenti, hogy idegi tevékenységük kevésbé kiszámítható, és szélesebb aktivitási tartományt mutatnak ugyanazon inger hatására.
Egyszerűen fogalmazva, ha az EEG-válaszokat hanghullámként képzeljük el, akkor azt várnánk, hogy az allista agyban kis fel- és lejtmeneteket látunk minden alkalommal, amikor ingerrel találkoznak. De az autista agy nagyobb hullámvölgyeket mutat.
Számos tanulmány összefüggésbe hozta ezt a zajos autista agyat kognitív, szociális és viselkedési nehézségekkel.
De lehet, hogy a zaj bónusz?
David Simmons pszichológia- és észleléskutató és munkatársai a Glasgow-i Egyetemen voltak az elsők, akik felvetették, hogy bár a magas neurális zaj általában hátrányt jelent az autizmusban, néha előnyökkel járhat a sztochasztikus rezonancia nevű jelenség miatt.
Itt az optimális zajszint növelheti a teljesítményt. Ezzel az elmélettel összhangban a magas idegi zaj az autista agyban javíthatja egyes kognitív feladatok teljesítményét.
A 2023-as kutatás ezt az elképzelést tárja fel
A teljes lakosságból toboroztak résztvevőket, és megvizsgálták teljesítményüket a betűfelismerő feladatokban. Ugyanakkor megmérték az autista tulajdonságaikat.
Két betűdetektálási kísérletet végeztek, ahol a résztvevőknek egy betűt kellett azonosítaniuk, amikor a különböző intenzitású háttér vizuális statikája között volt megjelenítve.
A statika használatával további vizuális zajt adtak a résztvevők agyában már jelenlévőhoz. Feltételezték, hogy a vizuális zaj az alacsony belső neurális zajjal rendelkező résztvevőket jobb teljesítményre készteti.
Igazuk lett
Az érdekesebb jóslat az volt, hogy a zaj nem segít azoknak az egyéneknek, akiknek már eleve sok volt, mert a saját idegi zajuk már biztosította az optimális teljesítményt.
Valójában az egyik kísérletünk kimutatta, hogy a magas neurális zajjal, azaz magas autista tulajdonságokkal rendelkező emberek nem profitáltak a további zajból. Sőt, kiváló teljesítményt mutattak az alacsony idegzajjal rendelkező emberekhez képest, amikor a hozzáadott vizuális statikusság alacsony volt.
Fontos megjegyezni, hogy a klinikailag diagnosztizált autista résztvevőket nem vették figyelembe. De összességében megmutatták, hogy az autizmusban a sztochasztikus rezonancia következtében megnövekedett teljesítmény elméletének érdemei vannak.
Ez is érdekelhet:
