A NASA két új felvételt tett közzé két jól ismert égi jelenség változásait bemutatva. A főszereplők pedig a Cassiopeia A és a Rák-köd, amelyek a galaxisunkban szupernóvává váló hatalmas csillagok maradványai.
Ezek a videók a Chandra röntgenteleszkóp 20 évnyi adatát sűrítik mindössze 20 másodpercbe. A végeredmény pedig egészen hihetetlen, amiről az IFLScience is beszámolt.
Két szupernóva-robbanás a NASA ‘címlapjain’
A Rák-ködöt létrehozó robbanás 1054-ben jelent meg égboltunkon. Főképp kínai csillagászok, de sok más nemzet csillagászai is beszámoltak róla szerte a világon. Az, hogy európában alig készültek feljegyzések az eseményről, valószínűsíthetően a katolikus egyházzal függ össze.
A szupernóva egy pulzárt hagyott maga után, és a Chandra 2000-től 2022-ig képes volt nyomon követni a szélsőséges objektum körüli változásokat. A megfigyelések azonban nem állnak le, mivel a 2022-es kutatás során látható sugarat még idén újra figyelemmel kísérik.
A Cassiopeia A egy ennál sokkal fiatalabb szupernóva-maradvány. A Földről 340 évvel ezelőtt volt látható, és 2000 óta a Chandra figyeli.
A változásait bemutató korábbi munkák a 2000 és 2013 közötti időszakot vették figyelembe, de az új felvételben már 2018-ig láthatjuk a fejleményeket. Ezen lökéshullámok láthatók, amelyekben részecskék gyorsulnak fel, és eközben röntgensugárzást bocsátanak ki.
A Cassiopeia A magjában egy neutroncsillag található, amelyet a Chandra nem sokkal az 1999-es indulása után fedezett fel.
A távcső által végzett megfigyelések kulcsfontosságúak voltak annak megértésében, hogyan válnak a csillagok szupernóvává, és hogyan alakulnak ki a folyamat során a szabályos neutroncsillagok és pulzárok.
A Cassiopeia A képeit nemrég egy új technikával dolgozták fel, amely a Chandra éles látását a következő határig juttatta. A két új film megmutatja a Chandra képességét az emberi időn keresztül rögzített megfigyelések és adatok bemutatására.
A NASA felvételeit ITT lehet megtekinteni. A különleges képalkotási technikát leíró tanulmányt pedig a The Astrophysical Journal című folyóiratban olvashatjuk el.
Érdemes elolvasni:
- Olyan anyagot találtak egy távoli bolygón, amelyet ‘csak az élet termelhet’
- Mik azok a kóbor bolygók, és hogyan jutottak ilyen szomorú sorsra?
Forrás: