Egyetlen szovjet tisztnek köszönhető, hogy 1983-ban nem semmisült meg a világ
Azok, akik nem éltek, vagy nagyon fiatalok voltak a 80-as évek elején, talán nem is sejtették, hogy egyetlen elhamarkodott mozdulatra voltunk egy nukleáris háborútól és egyben a világ megsemmisülésétől is.
A színfalak mögött rengeteg minden történt a hidegháború során, az egyik leghíresebb és leghátborzongatóbb történet pedig 1981 és 1983 között történt, amikor a világ sorsa szó szerint egyetlen mozdulaton múlt, derül ki az Unilad beszámolójából.
Sztanyiszlav Petrov. Képernyőfotó: Qxir/YouTube
A Szovjetunió majdnem elindította a mindent elsöprő csapást
1981-ben a szovjetek annyira féltek az USA nukleáris megelőző csapásától, hogy Leonyid Brezsnyev főtitkár és Jurij Andropov, a KGB elnöke nagyszabású megfigyelési műveletbe kezdett.
A dolgok ettől kezdve csak egyre feszültebbé váltak, mivel az USA rövid időre behatolt a szovjet légtérbe, hogy tesztelje a védelmi rendszerüket és emlékeztesse őket az általuk hordozott fenyegetésre.
Eközben az ottani hatóságok egyre többet és többet fektettek a védelmi képességekbe és saját rakétáikba.
Ekkor jelentette 1983. szeptember 21-én a szovjet orbitális rakéták korai előrejelző rendszere, hogy egy interkontinentális ballisztikus rakéta tart az USA-ból a Szovjetunió felé.
Aznap este Sztanyiszlav Petrov alezredes volt szolgálatban, és könnyen lehet, hogy éppen ő mentette meg a világot azzal, hogy emlékezett egy kulcsfontosságú részletre a kiképzéséből.
A hírszerzés szerint, ha az USA valódi támadást indítana, akkor legalább három rakétával tenné, de csak egy érkezett, ami azonnal gyanút keltett Petrovban.
Petrov azt a vakmerő döntést hozta, hogy hamis riasztásnak minősítette az adatokat, és nem riasztotta a feletteseit. Hamarosan beigazolódott jóslata, mivel egyetlen rakéta sem lépett be az orosz légtérbe.
Petrov 2013-ban az orosz BBC-nek azt mondta, „minden adat a rendelkezésemre állt. Ha elküldtem volna a jelentésemet a parancsnoki láncnak, senkinek sem lett volna ellenvetése”.
Ezután hozzátette, hogy „a sziréna felüvöltött, de én csak ültem ott néhány másodpercig, és bámultam a nagy, piros képernyőt, amelyen a kilövés szó állt.
„Nem volt szabály arra, hogy mennyi ideig gondolkodhattunk, mielőtt jelentettük a csapást.”
Ehelyett Petrov rendszerhibát jelentett, és kiderült, hogy igaza volt, amikor fél óra elteltével semmi sem történt.
Nem ez volt az egyetlen eset, amikor a hidegháború alatt kis híján katasztrófa történt, de ez volt az egyik legközelebbi, és emlékeztetőül szolgál arra, hogy néha csak egy emberre van szükség a katasztrófa elhárításához.
Érdemes elolvasni:
