Egyetlen szovjet tisztnek köszönhető, hogy 1983-ban nem semmisült meg a világ

Azok, akik nem éltek, vagy nagyon fiatalok voltak a 80-as évek elején, talán nem is sejtették, hogy egyetlen elhamarkodott mozdulatra voltunk egy nukleáris háborútól és egyben a világ megsemmisülésétől is.

A színfalak mögött rengeteg minden történt a hidegháború során, az egyik leghíresebb és leghátborzongatóbb történet pedig 1981 és 1983 között történt, amikor a világ sorsa szó szerint egyetlen mozdulaton múlt, derül ki az Unilad beszámolójából.

Sztanyiszlav Petrov. Képernyőfotó: Qxir/YouTube

A Szovjetunió majdnem elindította a mindent elsöprő csapást

1981-ben a szovjetek annyira féltek az USA nukleáris megelőző csapásától, hogy Leonyid Brezsnyev főtitkár és Jurij Andropov, a KGB elnöke nagyszabású megfigyelési műveletbe kezdett.

A dolgok ettől kezdve csak egyre feszültebbé váltak, mivel az USA rövid időre behatolt a szovjet légtérbe, hogy tesztelje a védelmi rendszerüket és emlékeztesse őket az általuk hordozott fenyegetésre.

Eközben az ottani hatóságok egyre többet és többet fektettek a védelmi képességekbe és saját rakétáikba.

Ekkor jelentette 1983. szeptember 21-én a szovjet orbitális rakéták korai előrejelző rendszere, hogy egy interkontinentális ballisztikus rakéta tart az USA-ból a Szovjetunió felé.

Aznap este Sztanyiszlav Petrov alezredes volt szolgálatban, és könnyen lehet, hogy éppen ő mentette meg a világot azzal, hogy emlékezett egy kulcsfontosságú részletre a kiképzéséből.

A hírszerzés szerint, ha az USA valódi támadást indítana, akkor legalább három rakétával tenné, de csak egy érkezett, ami azonnal gyanút keltett Petrovban.

Petrov azt a vakmerő döntést hozta, hogy hamis riasztásnak minősítette az adatokat, és nem riasztotta a feletteseit. Hamarosan beigazolódott jóslata, mivel egyetlen rakéta sem lépett be az orosz légtérbe.

Petrov 2013-ban az orosz BBC-nek azt mondta, „minden adat a rendelkezésemre állt. Ha elküldtem volna a jelentésemet a parancsnoki láncnak, senkinek sem lett volna ellenvetése”.

Ezután hozzátette, hogy „a sziréna felüvöltött, de én csak ültem ott néhány másodpercig, és bámultam a nagy, piros képernyőt, amelyen a kilövés szó állt.

„Nem volt szabály arra, hogy mennyi ideig gondolkodhattunk, mielőtt jelentettük a csapást.”

Ehelyett Petrov rendszerhibát jelentett, és kiderült, hogy igaza volt, amikor fél óra elteltével semmi sem történt.

Nem ez volt az egyetlen eset, amikor a hidegháború alatt kis híján katasztrófa történt, de ez volt az egyik legközelebbi, és emlékeztetőül szolgál arra, hogy néha csak egy emberre van szükség a katasztrófa elhárításához.

Érdemes elolvasni:

• Akár a Halálcsillag – ezek a szupermasszív fekete lyukak bármit kilőhetnek
• Egy műkedvelő geológus fejtette meg a Mona Lisa hátterének rejtélyét