• Ukrajna
  • Egyesült Államok
  • Oroszország
  • történelem
  • Daily News Hungary
hm-logohm-logohm-logohm-logo
  • Külföld
  • Belföld
  • Trend
  • MIX
  • Kult+Múlt
  • Utazás
✕
Rendkívüli hírek
Szerkesztőség Szerkesztőség · 2024.06.14.
· Kult+Múlt

Caligula 1. századi úszó palotáitól eláll a lélegzet is

Az olaszországi Nemi-tó sötét vize alatt évszázadokig rejtőzött két 1. századbeli pazar hajó, amely sötét titkot rejtegetett. Egykor az őrült római császár egzotikus úszó palotái voltak, aki megbízta mérnökeit, hogy bármi áron elégítsék ki minden igényét.

Amit létrehoztak, az a császári pazarlás és az ember saját kapzsiságának és megszállottságának szimbólumává vált.

Ki is volt Caligula?

Caligula római császár

Caligula mellszobra. Metropolitan Museum of Art

A History Skills beszámolója szerint az általunk Caligula néven ismert császár Gaius Iulius Caesar Augustus Germanicus néven született Kr. u. 12. augusztus 31-én. A Iulius-Claudius-dinasztia mindössze harmadik császára volt. Apja az ünnepelt Germanicus hadvezér, anyja pedig az első császár, Augustus unokája, Agrippina.

A Caligula nevet gyermekkorában kapta, amely azt jelentette, hogy “kis csizma”. Apja katonái ugyanis így hívták őt az apró katonai csizmák után, amelyeket fiatalon viselt.

Kr. u. 37-ben, dédnagybátyja és fogadott nagyapja, Tiberius császár halála után Caligula lépett a császári trónra. Uralkodása ígéretesen indult, mivel drága rendezvényeket szervezett, megengedőbb szabályrendszerének célja pedig az volt, hogy megkedveltesse magát a római néppel.

Az ókori források szerint még az igazságtalanul bebörtönzött polgárokat is kiszabadította, és visszaállított néhány szenátori jogkört. Egy éven belül azonban viselkedése drámaian megváltozott, talán egy súlyos betegség következtében, amely Kr. u. 38-ban érte.

Az uralkodó ettől kezdve egyre kiszámíthatatlanabb és kegyetlenebb lett. Élő istennek nyilvánította magát, és követelte, hogy ehhez méltóan imádják.

Pazarló költekezéseivel Caligula hamar kiürítette az államkasszát, ami birodalma egyes részein súlyos adók kivetéséhez vezetett. Brutális kivégzéssorozatáról vált ismertté, amelybe politikai ellenfelei, sőt közeli családtagjai is beletartoztak.

Miért kellettek Caligulának a Nemi tavi hajók?

Caligula nemi tavi hajók

A Nemi-tó látképe. A tó mintegy 30 kilométerre található Rómától. Wikimedia

Caligula császár két hajót is építtetett azzal a kizárólagos céllal, hogy fényűző úszó palotái legyenek a Nemi-tónál, ami a Róma melletti Colli Albani nevű hegységben található. Valójában azonban nem csak ő, de a római elit tagjai gyakran gyűltek össze ezen a vidéken vallási és szabadidős tevékenységekre.

A császárnak az lehetett a szándéka, hogy a hajók a saját és a római arisztokrácia pazar életmódjának központjaivá váljanak. Ezeken banketteket és mulatságokat rendezhetett, hogy megismerkedjen a római arisztokrata réteggel. Az ilyen pompás hajók építése azonban a császár azon vágyának is része lehetett, hogy demonstrálja gazdagságát és hatalmát.

Elképesztő méretekkel büszkélkedhettek

Mindkét hajó körülbelül 70 méter hosszú és 20 méter széles volt, amivel koruk legnagyobbjai közé tartoztak. A fából épült hajótestet a vasszögekkel és ólomburkolattal erősítették és szigetelték.

Belül a hajók luxus felszereltséggel büszkélkedhettek. A belső tereket márványpadló díszítette, a falakon és a mennyezeten pedig színes mozaikok és freskók voltak láthatóak. Egyes helyiségekben még fejlett vízvezetékrendszerek is voltak, amelyeket ólomcsövekkel és bronz szelepekkel működtettek, hogy a vendégek folyóvízhez juthassanak.

Az ókori beszámolók szerint az egyik hajón egy hatalmas forgó emelvény is helyet kapott. Ennek célja nem tisztázott, de valószínűleg rituális vagy szórakozási célokat szolgált. Csak a horgonyok 1,5 tonnát nyomtak, ami perspektívába helyezi ezeknek a monstrumoknak a méretét és kapacitását.

Kr. u. 41-ben, Caligula meggyilkolását követően a hajókat hanyagolni kezdték. Végül a tóba süllyedtek és feledésbe merültek, így évszázadokig a víz alatt maradtak, és csak a 15. században kerültek újra a felszínre. 1446-ban egy helyi halász a Nemi-tó mélyén kutatva rábukkant a hajók maradványaira, de ásatásokra nem került sor.

Caligula nemi tavi hajók

Képernyőfotó: Weird History/YouTube

A 16. században aztán Prospero Colonna bíboros néhány kezdetleges módszerrel vissza akarta szerezni az ereklyék egy részét. Erőfeszítései azonban kudarcba fulladtak, és a Nemi tavi hajók iránti érdeklődés alábbhagyott.

1895-ben Eliseo Borghi tengerészmérnök már egy szisztematikusabb feltárásra vállalkozott fejlettebb technológiával. Csapatának sikerült jelentős leletekre bukkannia, de maguk a hajók a víz alatt maradtak.

A hajók feltárására irányuló legjelentősebb erőfeszítések Mussolini fasiszta rezsimje alatt történtek. Mussolini 1929-ben elrendelte a Nemi-tó lecsapolását az ősi hajók teljes feltárása érdekében. Ehhez az ambiciózus projekthez egy csatornát kellett építeni a tó vizének elvezetésére. 1932-re pedig végre feltárták a két csodálatos hajót, amelyek gyorsan felkeltették a nemzetközi figyelmet.

Kiemelésüket követően a hajókat egy külön erre a célra épített múzeumban helyezték el a Nemi-tó közelében. A második világháború idején, 1944-ben azonban a visszavonuló német csapatok felgyújtották a múzeumot és megsemmisítették a hajókat.

Legalábbis majdnem 80 évig ez volt az elképzelés, de sehogy sem jött ki. A valódi ok azonban egy amerikai lövedék lehetett, amely a múzeumba csapódott, és amiatt fogtak tüzet Caligula hajói, írja a Business Insider.

Szerencsére a részletes dokumentáció és a megtalált leletek megmenekültek a pusztulás elől, és ma is értékes betekintést nyújtanak a hajókba.

Hogyan jöttek rá, miféle roncsokról van szó?

Caligula római császár nemi tavi hajó

Az egyik Nemi tavi hajó maradványa. Wikimedia

A hajók megsemmisülése előtt a Nemi tavi hajókról készült tanulmányok számos részletet megerősítettek az ókori beszámolókból.

Az egyik legfontosabb ezek közül a fejlett hidraulikus mérnöki csövek használata volt, ami összhangban volt a beszámolókkal. Ezenkívül a hajókon talált márványbetétek és mozaikdíszítések sora is igazolta a hajók pompájáról szóló leírásokat, illetve a forgó platform jelenléte is megerősítette a speciális mechanikai újításokra vonatkozó feljegyzéseket.

A régészeket megdöbbentette, hogy a rómaiak képesek voltak ilyen kifinomult mechanizmusokat beépíteni a szerkezeteikbe.

A vizsgálatok azt is feltárták, hogy a hajótesteken széles körben használtak ólomborítást. Ez az ókori szövegekben említett technika a fából készült hajótestek ólommal való bevonását jelentette a tartósság növelése és a víz beszivárgásának megakadályozása érdekében.

A burkolat megőrzése fizikai bizonyítékot szolgáltatott a Nemi tavi hajók építése során alkalmazott fejlett tengerészeti mérnöki gyakorlatról.

A helyszínen megtalálták a hajók horgonyait is, amelyek súlya valóban elérte a 1,5 tonnát. Összességében a Nemi-hajók feltárása és az azt követő vizsgálatok az ókori beszámolók számos aspektusát megerősítették.

A történelem azon ritka pillanatainak egyike, amikor a régészeti bizonyítékok segítenek megerősíteni a történelmi források pontosságát.

Érdemes elolvasni:

  • Négyezer éves kör alakú minószi építményt tártak fel Görögországban
  • Viking kori kincset talált a férfi, aki szórakozásból fémdetektorral keresgélt
Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat
hajózás Olaszország régészet történelem
Megosztás

Érdemes elolvasni

  • Putyin elmondta a béke orosz feltételeit

  • Sokkal korábban elpusztulhat az univerzum, mint hittük

  • Döbbenetes: egy kígyó élve falta fel ezt az embert – VIDEÓ

  • Kísértetek a mélyben: A Budavári Labirintus sötét titkai

  • A világ leghosszabb folyójának titka, amely még ma is zavarba ejti a tudósokat

  • Kik voltak a történelem leghosszabb ideig regnáló pápái?

Kapcsolódó cikkek

budavári labirintus
2025.05.19.

Kísértetek a mélyben: A Budavári Labirintus sötét titkai


Olvasson tovább
Vatikán korrupció kapzsiság vi. Ince pápa
2025.05.18.

Kik voltak a történelem leghosszabb ideig regnáló pápái?


Olvasson tovább
Orosz tengeralattjáró Rostov-na-Donu.
2025.05.18.

Majdnem leolvadt az orosz tengeralattjáró magja, mert elfelejtették befizetni a villanyszámlát


Olvasson tovább
Pestis doktor járvány
2025.05.18.

A járvány, amely majdnem eltörölte az emberi civilizációt


Olvasson tovább
rkk_336x280px

Érdemes elolvasni

stso

Adatkezelési tájékoztató

Süti (cookie) kezelése

Jogi közlemény

Szerzői Jogok

Hirdess velünk

Impresszum

© 2025 HelloMagyar. Minden jog fenntartva! | Szerver: levixdc.hu
Olvastad már?
Putyin elmondta a béke orosz feltételeit

Putyin elmondta a béke orosz feltételeit

Tovább olvasok
Sokkal korábban elpusztulhat az univerzum, mint hittük

Sokkal korábban elpusztulhat az univerzum, mint hittük

Tovább olvasok
<strong>Döbbenetes: egy kígyó élve falta fel ezt az embert – VIDEÓ</strong>

Döbbenetes: egy kígyó élve falta fel ezt az embert – VIDEÓ

Tovább olvasok
Kísértetek a mélyben: A Budavári Labirintus sötét titkai

Kísértetek a mélyben: A Budavári Labirintus sötét titkai

Tovább olvasok
A világ leghosszabb folyójának titka, amely még ma is zavarba ejti a tudósokat

A világ leghosszabb folyójának titka, amely még ma is zavarba ejti a tudósokat

Tovább olvasok
Kik voltak a történelem leghosszabb ideig regnáló pápái?

Kik voltak a történelem leghosszabb ideig regnáló pápái?

Tovább olvasok
Majdnem leolvadt az orosz tengeralattjáró magja, mert elfelejtették befizetni a villanyszámlát

Majdnem leolvadt az orosz tengeralattjáró magja, mert elfelejtették befizetni a villanyszámlát

Tovább olvasok
Az Új Üzbegisztán: A zöld fejlődés útja

Az Új Üzbegisztán: A zöld fejlődés útja

Tovább olvasok
A parazita, ami megeszi a nyelved, majd átveszi a helyét

A parazita, ami megeszi a nyelved, majd átveszi a helyét

Tovább olvasok
A járvány, amely majdnem eltörölte az emberi civilizációt

A járvány, amely majdnem eltörölte az emberi civilizációt

Tovább olvasok
  • 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4