A Szaúd-Arábiában feltárt 7 ezer éves kőkörök átírhatják a történelmet
A régészek nemrégiben 345 neolitikus kőkörre bukkantak Szaúd-Arábiában, amelyek körülbelül 7 ezer évesek lehetnek, és valószínűleg másra használták, mint a legtöbb ilyen építményt. Az effajta építmények közül talán Stonehenge a legismertebb, amelyet gyakran szakrális rituálékkal hozzák összefüggésbe, de a nemrég felfedezettek sokkal egyszerűbb célt szolgálhattak.
A régészek úgy vélik, hogy ezek a kőkörök, amelyeket a Kr. e. 6. és 5. évezredben épített a neolitikus, vagyis újkőkorszaki közösség, ajtókkal és tetőkkel ellátott házak voltak. A légi megfigyelési módszerekkel tett felfedezés bizonyítékot szolgáltat a neolitikus közösségekről Szaúd-Arábia északnyugati részén, számolt be a Greek Reporter.
„Ezek az építmények mind házakként szolgáltak, amelyeket a hozzájuk tartozó berendezésekkel, például tűzhelyekkel építettek meg. A tanulmányunkban bemutatott, álló kőkörök a neolitikum olyan mértékű lakottságát mutatják, amelyet korábban nem ismertek Szaúd-Arábiában” – magyarázzák a kutatók a Levant című folyóiratban.
A kőkörökön kívül azonban mást is találtak a lelőhelyen
A köröket a Harrat al-Uwairidh nevű lávamezőn találták, az átmérőik 4 és 8 méter közöttik, és az összes építmény nagyjából 7000 évvel ezelőttről származik. Közöttük legalább egy bejáratot találtak, és úgy vélik, hogy az épületek fedettek lehettek, tetejük pedig kőből vagy más anyagokból épülhetett.
„A korai házak az egész világon kerek formájúak voltak, a szögletes házak csak a későbbi neolitikumban jelennek meg” – mondta Jane McMahon, a tanulmány vezető szerzője a Live Science-nek.
A kutatók kifejtik, hogy a környéken tett további felfedezések alapján a területen a kőházak korában megugrott a neolitikus emberi tevékenység, aminek további bizonyítékai a bazaltkőből készült szerszámok és állati maradványok, amelyek a szakértők szerint vegyes gazdaságra utal, háziasított és vadállatokkal egyaránt. A kőházak mellett a kutatók téglalap alakú kőépítményeket is felfedeztek, amelyeket musztatiloknak nevezünk, ami arabul téglalapot jelent. A régészek úgy vélik, hogy szarvasmarha-áldozatokra használhatták őket.
A szerzők aláhúzták, hogy ez a két megalitikus építménytípus valószínűleg egyetlen kulturális egységhez tartozik, és minden bizonnyal még az ültetett földművelés előtt jött létre. Nincs bizonyíték arra, hogy háziasított növényfajokat, például búzát és árpát termesztettek volna, de eddigre szinte biztos, hogy növényeket gyűjtögettek, „és talán a tájat manipulálták, hogy növeljék a vadon élő fajok valószínűségét és terméshozamát” – mondta McMahon.
A területen emellett kagylókat is találtak, amelyek a mintegy 120 kilométerre lévő Vörös-tengerből származhatnak, ami egy fejlődő kereskedelmi rendszerre utal.
Érdemes elolvasni:
