Ez a pápa betiltotta a macskákat valószínűleg ezért tudott elszabadulni a pestis

A történelemben kevés pápa hagyott olyan különös örökséget, mint IX. Gergely pápa. Az 1170 körül Ugolino di Conti di Segni néven a Pápai Államban született IX. Gergelyre gyakran nem teológiai hozzájárulásai vagy politikai manőverei miatt emlékeznek, hanem a macskáktól való mélyen gyökerező félelme, majd üldözése miatt. A vallási buzgalom és a korabeli hiedelmek által befolyásolt tettei ezen állatok széles körű kiirtásához vezettek, különös és sötét nyomot hagyva a középkori történelemben.

1227. Gergely a befolyásos Conti di Segni családból származott, amely számos bíborost és pápát termelt, köztük III. Innocentust, aki 1198-ban Ugolinót bíboros-diakónussá nevezte ki. Ugolino szilárd teológiai háttérrel – valószínűleg a párizsi és a bolognai egyetemen tanult – 1227. március 19-én lépett pápává, és felvette a IX. Gergely nevet. Hivatali idejét intenzív vallási és politikai tevékenység jellemezte, többek között kiátkozta II. Frigyes szent római császárt, és keresztes hadjáratokat indított a Szentföldre — írja a Owlcation.

A macskákat elítélő pápai bulla

I. Gergely számos vallási és politikai törekvése közül egy kiemelkedik sajátos jellegével: a macskák elleni keresztes hadjárata. E szokatlan rendelet katalizátora Marburgi Konrád, egy lelkes pápai inkvizítor volt. Konrád IX. Gergelyt megkínzott személyektől származó állítólagos bizonyítékokkal látta el, amelyek szerint a macskák az ördög megnyilvánulásai. Ezek a vádak bizarr történeteket tartalmaztak macskaszobrokról, amelyek rosszindulatú szándékkal keltek életre.

E meséktől megijedve IX. Gergely 1233-ban pápai bullát bocsátott ki, amelyben elrendelte a macskák kiirtását egész Európában. Ez a rendelet azon a meggyőződésen alapult, hogy ezek az állatok az ördög szellemét hordozzák, és ez a nézet termékeny talajra talált a korabeli babonákban. A félelem annyira elterjedt, hogy a macskák tömeges leöléséhez vezetett, amelyet a gonosz elhárítására és az isteni megtorlás megelőzésére tett erőfeszítésnek tekintettek.

A macskák kiirtásának következményei

A macskák tömeges kiirtásának nem szándékolt és katasztrofális következményei voltak. A macskapopuláció csökkenésével a patkánypopuláció – a bubópestis hordozói – ellenőrizetlenül gyarapodott. A természetes ragadozók hiánya hozzájárult a fekete halál terjedéséhez, amely a 14. század közepén milliók halálát okozva megtizedelte Európa lakosságát.

A macskák démonizálása ráadásul az emberi társulásokra is kiterjedt. A néphitben és babonákban gyakran a macskákhoz kötődő nőket egyre inkább boszorkánysággal gyanúsították. Az a hiedelem, hogy a boszorkányok macska alakot ölthetnek, vagy háziállatként tartják őket, táplálta a boszorkányüldözést, ami széles körű üldözésekhez és kivégzésekhez vezetett. Ebben az időszakban nőtt a hivatásos boszorkányvadászok száma, akik a boszorkányokat és feltételezett állati társaikat övező félelmet és babonát használták ki.

Modern reflexiók

A macskák IX. Gergely pápasága alatti gyalázása maradandó hatást gyakorolt a nyugati kultúrára. A fekete macskáknak a balszerencsével való összekapcsolása és a boszorkányok macskákkal való ábrázolása a modern időkben is fennmaradt, különösen a halloweeni képekben. A macskák természetfelettivel való régóta fennálló kapcsolatát mutatja, hogy I. Erzsébet királynő 1559-es koronázása alkalmával elégettek egy macskát, állítólag a gonosz szellemek elűzése érdekében.

Ma már ezek a babonák nagyrészt elhalványultak, és a macskákat szeretett háziállatként ünneplik. Az ezektől az állatoktól való középkori félelem azonban emlékeztet arra, hogy a kulturális és vallási hiedelmek milyen mélyen alakíthatják a társadalmi cselekvéseket, néha tragikus következményekkel. IX. Gergely pápa macskák elleni pápai bullája történelmi kuriózum, amely egy olyan korszakot tükröz, amikor a félelem és a babona széles körű állatkínzáshoz és társadalmi felforduláshoz vezethetett.

Visszatekintve, IX. Gergely pápa és a macskák elleni háborújának története lenyűgöző fejezet az ember-állat kapcsolatok összetett történetében. Rávilágít az ellenőrizetlen babona veszélyeire és a befolyásos vezetők hiedelmeinek messzemenő hatásaira. Bár a macskák ma már sokkal jobb hírnévnek örvendenek, e sötét időszak visszhangjai emlékeztetnek bennünket a mítoszok és legendák maradandó erejére.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

Ki volt a történelem első olimpiai bajnoka, és mi volt a nyereménye?
Mik azok a Toynbee-táblák, és miért akarja a készítőjük feltámasztani a halottakat a Jupiteren?