Európa legősibb csatateréről árulkodnak a nemrég feltárt nyílhegyek
A németországi Mecklenburg-Előpomeránia tartományban, a Tollense-völgyben végzett korábbi vizsgálatok egy nagyszabású európai konfliktusra utaló bizonyítékokat tártak fel Kr. e. 1250 körülről.
A kutatók számos emberi maradványt találtak, a holttestek száma alapján a régészek becslése szerint legalább 2000 harcos vett részt a csatában, amely Európa legkorábbi ismert ütközete, és a korszak legnagyobb csatája, írja az Arkeonews.
A legfontosabb kérdés persze az, hogy kik voltak a szembenálló felek, azonban ezt egyelőre senki sem tudja biztosan. Egyes korábbi tanulmányok szerint csak helyiek ontották egymás vérét, de az Antiquity című folyóiratban közzétett új kutatás arra utal, hogy a harcosok egy része idegen volt, talán egy megszálló hadsereg tagjai lehettek.
A Tollense-völgyben talált bronzkori nyílhegyek elemzése során kiderült, hogy nem mindegyik készült a csata helyszínének környékén, így valószínű, hogy a 3250 évvel ezelőtt a Tollense-völgyben zajló háború régiók közötti volt, a helyiek ugyanis délről érkező betolakodókkal álltak szemben.
Európában sem csak dulakodások voltak 3 ezer évvel ezelőtt
Egy koponyába fúródott nyílhegy a csata idejéből. Volker Minkus
A régészek szerint a nyílhegyek elemzése alapján akár egy szervezett hadsereg is lehetett a támadó. Néhány harcos fogainak korábbi genetikai elemzései szintén arra utalnak, hogy egyesek nem helyiek, hanem déliek voltak, vagyis Morvaországból vagy Bajorországból érkezhettek.
Az új tanulmány a völgyben talált bronzból és tűzkőből készült nyílhegyeket hasonlította össze több ezer korabeli európai példával.
Leif Inselmann vezető szerző szerint hasonlóan ahhoz, ahogyan egy bűnügyi nyomozás során a gyilkos fegyver nyomokat szolgáltat a tettesről, a nyílhegyek betekintést nyújtanak a Tollense-völgyi csata harcosairól és arról, hogy honnan jöttek.
A csatában számos helyi lakos vehetett részt, amit a lelőhelyen talált nyílhegyek többsége is bizonyít, amelyek olyan típusok, amelyek Mecklenburg-Előpomeránia régióban szórványosan fordulnak elő. Másrészt azonosítottak bizonyos nyílhegytípusokat; ezek közé tartoznak az egyoldalú szálkákkal, rombusz alakú vagy egyenes talppal, és inkább tincsekkel, mint foglalatokkal rendelkező nyílhegyek.
Ezek inkább délebbre, a mai Bajorországban és Morvaországban fordultak elő, amit tovább bizonyít, hogy ilyeneket nem találták a Tollense-i temetkezéseken. Ez pedig azt jelenti, hogy nem egyszerűen kereskedelem útján szerezték be a helyi lakosok.
A bizonyítékok alapján a katonai összetettség és szervezettség szintje jóval magasabb volt, mint azt korábban a bronzkori Európára vonatkozóan feltételezték. Eszerint a konfliktusok nemcsak gyakoribbak voltak, mint korábban gondolták, hanem távolabbi régiókból származó harcosok is részt vettek bennük.
A Tollense-völgyi csata bebizonyította, hogy már több mint 3 ezer évvel ezelőtt is léteztek régióközi konfliktusok Európában.
Érdemes elolvasni:
