Több mint 2000 évvel ezelőtt egy római kereskedőhajó, amely tele volt kincsekkel, úton volt Rómába. A hajó, amely 300 tonna rakományt szállított, áthaladt Kréta közelében, amikor egy hatalmas viharba került. A hatalmas súly és az erős vihar miatt a hajó elsüllyedt, és a mélybe merült, vele együtt a világ első számítógépe is. Az idő múlásával a hajóroncs története legendává vált, majd feledésbe merült, mígnem egy szivacsbúvár egy kis görögországi szigetről, Simi városából, egy bronz kézre bukkant a tenger fenekén. Ez a felfedezés azonban csupán a kezdet volt, mivel egy olyan mechanizmusra találtak, amely több mint ezer évvel megelőzte korát: az Antiküthéra mechanizmusra.
A szivacsbúvár által megtalált bronzdarabokat hamarosan feltárások követték, amelyeket a görög kormány támogatott. A tengerfenékről felhozott tárgyak között számos ókori bronz- és márványszobor, valamint töredékes edények és vázák is előkerültek. Ezek a leletek alkották a legnagyobb valaha felfedezett görög műtárgykollekciót. Míg a legtöbb lelet azonnal az Athéni Nemzeti Múzeumba került, egy korróziós bronzdarab évekig figyelmen kívül maradt, amíg ki nem száradt, és repedezni nem kezdett — számolt be róla a fern.
A törött bronzdarabokból előkerült egy fogaskerekekkel ellátott nagy kerék, rajta vésett betűkkel és számokkal. Ez a különös tárgy egy gépre hasonlított, amely az adott korszakban egyszerűen nem létezhetett volna. A tudósok felfedeztek egy olyan mechanizmust, amely több mint ezer évvel megelőzte saját korát: egy olyan gépet, amit ma a világ első számítógépének tekintünk.
A titokzatos gép megfejtése
A görög régész, Valerios Stais volt az első, aki részletesen megvizsgálta ezt a furcsa tárgyat. Az objektumban található számos fogaskerék alapján arra a következtetésre jutott, hogy ez egyfajta ókori óra lehetett. Azonban az első mechanikus órákat csak az 1400-as évek reneszánsz idején találták fel, így Stais és más tudósok is értetlenül álltak a lelet előtt.
Egy másik tudós, Periklész Rtis az egyik feliratot vizsgálva arra jutott, hogy a feliratok valójában működési utasítások voltak, amelyek segítettek a mechanizmus használatában. Ezen feliratok közül egy különösen felkeltette a figyelmét: az állatövi jegyeket megjelölő felirat. Ez alapján a kutatók arra jutottak, hogy a mechanizmus egy asztroláb lehetett, ami a csillagok és bolygók pozícióját mérte.
Új technológiák és további rejtélyek
Az 1950-es években, egy új generációs búvárcsapat visszatért a roncs helyszínére, ám további mechanizmus darabokat nem találtak. A tudomány azonban eközben fejlődött. Derek Price, egy brit történész, az újdonságnak számító röntgentechnológiát használva kezdte meg a mechanizmus darabjainak vizsgálatát. Ezzel felfedezett még több fogaskereket, és elkészítette az első modellt az Antiküthéra mechanizmusról, amelyet egyfajta „naptár-számítógépnek” nevezett. Azonban a modell nem volt teljesen pontos, így a kutatás folytatódott.
A következő nagy áttörés a számítógépes tomográfia használatával történt, amely lehetővé tette a kutatóknak, hogy részletes képet kapjanak a mechanizmus belsejéről. A legújabb technológia segítségével a kutatók képesek voltak összeilleszteni a gép darabjait, és feltárni annak működését.
Az Antiküthéra mechanizmus funkciója: A világ első számítógépe
Az Antiküthéra mechanizmus egy fa dobozban helyezkedett el, amelynek oldalán egy hajtókar volt, amivel a gép belső fogaskerekeit mozgathatták. Az előlapon és hátlapon több mutató is helyezkedett el, amelyek az ókori görögök által ismert öt bolygó, a Hold és a Nap mozgását mutatták, valamint a dátumokat és a zodiákus jegyeket.
A mechanizmus egyik különlegessége a hátlapon található spirális skálák. Az egyik skála a 19 éves Meton-ciklust mutatta, amely számos ókori naptár alapja volt, míg egy másik skála a négyéves olimpiai játékok ciklusát jelezte. A mechanizmus ezen kívül egy napfogyatkozás előrejelző rendszert is tartalmazott.
A technológiai mestermű és annak hibái
Az Antiküthéra mechanizmus egy lenyűgöző technológiai bravúr volt az ókorban, ám tökéletlenségekkel is küzdött. Az ókori görögök nem rendelkeztek a modern eszközökkel, hogy pontosan mérjék a bolygók mozgását, ezért megfigyeléseikre és elméleteikre alapoztak. A mechanizmus nem volt mindig pontos – egy egész állatövi jeggyel elcsúszhatott –, de az adott korban még így is elképesztő teljesítmény volt.
A gép azonban valószínűleg nem mindennapi használatra készült. Inkább egy luxuscikk lehetett, amelyet a gazdagok használtak csillagjósláshoz vagy horoszkópok készítéséhez. Az Antiküthéra mechanizmus nemcsak a csillagok és bolygók helyzetét mutatta meg, hanem egyfajta „statusszimbólumként” is szolgálhatott.
Az ókor technológiai csodája
Az Antiküthéra mechanizmus felfedezése és megfejtése új fényben mutatja be az ókori görög tudományos és mérnöki teljesítményt. Az ókori világ tudósai nem csak elméletekkel és filozófiával foglalkoztak, hanem képesek voltak rendkívül összetett gépeket is létrehozni. Bár sokan úgy vélték, hogy az ilyen bonyolult mechanizmusok csak a reneszánsz idején jelentek meg, az Antiküthéra mechanizmus bebizonyította, hogy az ókori görögök is képesek voltak ilyen bravúrokra.
A mechanizmus rejtélyei évszázadokig homályban maradtak volna, ha a római kereskedőhajó nem süllyedt volna el több mint 2000 évvel ezelőtt a görög vizeken.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
Ez a halálos gomba már évezredek óta veszélyt jelent az emberekre
Mi a legnagyobb élőlény a Földön? Az 5 legnagyobb élőlény a Földön
itt tudod támogatni az oldalunkat
