Várkútba dobott csontváz: megoldódott a 800 éves, szívszorító rejtély

1197 óta lázban tartotta a történészeket a legendás csontváz, de most végre választ kaphatunk, hogy mi is történt pontosan.

Történész szakemberek egy csoportjának köszönhetően 800 év után véree megoldódni látszik a „kútember” rejtélye, írja a LADbible.

A csontvázat valaha egy norvég kastély kútjába dobták, de a kutatók hosszú időn át csak vakarták a fejüket, hogy miért is került oda, és hogy van-e valami mögöttes jelentése annak, hogy pontosan hol van a holttest.

Egy hőseposz írt róla

Sok minden, amit Norvégia történelméről tudunk, a Sverris Saga ismert hőseposzból származik. A mű Sverre Sigurdsson király uralmát meséli el a polgárháborúkkal terhelt XII. és XIII. századból.

A feltehetően a királyhoz közel álló személyek által írt műben szerepel egy rész, amely szerint 1197-ben katonai rajtaütésre került sor, és egy holttestet beledobtak egy kútba a közép-norvégiai Trondheim melletti Sverresborg várában.

Valószínűleg ezzel próbálták megmérgezni a helyi lakosok fő vízforrását, tudták ugyanis, hogy miután a holttest rothadni kezd, a víz fertőzővé fog válni. Egy friss tanulmányból kiderül, hogy a kutatók ősi DNS felhasználásával igyekeznek a hőseposz történetét megerősíteni, és tisztázni, hogy mi történhetett pontosan a „kútemberrel”.

Óriási előrelépés

És a kutatás olyan eredményre jutott, ami szó szerint példaként szolgálhat a történelmi személyiségeket és a hozzájuk kapcsolódó legendákat kutató történészek számára.

„Ez az első alkalom, hogy valóban sikerült találani egy olyan személyt, akiről ezekben a történelmi szövegekben írnak” – mondja Michael D. Martin professzor, a Trondheimben található Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem szakembere.

Hozzátette: „Európa-szerte sok ilyen középkori és ókori maradvány található, és egyre gyakrabban tanulmányozzák őket genomikai módszerekkel.”

A „kútember” csontjait még 1938-ban találták meg a sverresborgi kastélyban, de a kutatóknak akkoriban még nem nagyon volt más módszerük azon kívül, hogy alaposan szemrevételezték a lelelet.

Szinte minden kiderült a csontvázról

A radiokarbon kormeghatározás és a fejlett génkutatási technológia azonban lehetővé tette, hogy pontosabb képet alkothassunk arról, ki is volt a „kútember”. A radiokarbonos kormeghatározás megerősítette, hogy a holttest körülbelül 900 éves, később pedig az is kiderült, hogy a holttest egy férfié volt, aki halálakor 30 és 40 év közötti volt.

A szakemberek szerint ez óriási előrelépés, hisz a csontváz segítségével első alkalommal sikerült tudományosan bizonyítani, hogy egy legendákat elmesélő eposz egyik története valóban megtörténhetett.

Ez is érdekelhet: