4 ezer éves, fából készült, Stonehenge-szerű építményt találtak Dániában
Dán régészek egy figyelemre méltó, 4 ezer éves, fából kirakott kört tártak fel Aars városában, amely feltűnően hasonlít a híres brit Stonehenge-hez.
Egy lakópark építési munkálatai során bukkantak rá a szerkezetre, amely legalább 45 faoszlopból áll, egy körülbelül 30 méter átmérőjű körben elrendezve. A kutatók úgy vélik, hogy ez a „fából készült Stonehenge” rávilágíthat az európai neolitikus kultúrák közötti kapcsolatokra. A szerkezet, amelyet a szakértők Kr. e. 2000 körülire datálnak, kezdetben csak egy sor lyuknak tűnt, azonban Andreas Bo Nielsen ásatásvezető és Sidsel Wåhlin, a Vesthimmerlands Múzeum kurátora hamar felismerték annak valódi jelentőségét.
Az Ancient Origins szerint hasonló faköröket már találtak Nagy-Britanniában, Írországban és más európai országokban is. Ezeket a szerkezeteket gyakran a napkultusszal és a mezőgazdasági rituálékkal hozzák összefüggésbe. Az Angliában található híres Stonehenge hatalmas kőtömbökből álló körökből épült Kr. e. 3100 és 1600 között. Pontos célját a szakértők még mindig vitatják. A dán építmény látszólag egy vonalban van a Stonehenge-dzsel és a közeli Woodhenge-dzsel, írja a Guardian. Ez arra utal, hogy a neolitikus közösségek Európa-szerte osztozhattak vallási vagy kulturális hiedelmekben.
Wåhlin szerint ez a lelet erős kapcsolatot mutat a brit henge-ekkel, vagyis a neolitikus korban készült, nagy méretű, kör alakú emlékművekkel. Hozzátette, hogy a kutatók most azt vizsgálják, van-e belső kör a szerkezetben, mint a Stonehenge-ben. Ezt megelőzően a helyszínen egy korai bronzkori települést találtak, Kr.e. 1700-1500 körülről. A település magában foglalt egy törzsfői sírt és egy bronzkardot is, ami szintén azt mutatja, hogy a terület fontos volt az ősi emberek számára. A szakértők most mintavételt végeznek, hogy tanulmányozzák a fát, és “rituális lerakódásokat” keressenek, mint például kovakő nyílhegyeket és tőröket. Ha ilyet találnak, az sokat elárulhat a szerkezetet építő emberekről és a hiedelmeikről.
A kutatók tervezik, hogy elemzik a helyszínen talált fadarabokból származó DNS-t, hogy megvizsgálják a lehetséges genetikai kapcsolatokat a korai populációk között Dániában, Nagy-Britanniában és más kapcsolódó területeken is.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Kiderült, hogy a perui „idegen múmiák” valódiak
A szemünk láttára széteső exobolygókat találtak csillagászok
Magyar királya is volt Madagaszkárnak
2000 éves bűntényt bizonyít a nemrégiben megtalált, lefejezett holttest
Egy furcsa részecske oldhatja meg a fénysebességnél gyorsabb utazás problémáját?
Miért van a narváloknak szarvuk, és mire használják azt?