Talán azt gondolnánk, hogy a tudósok a világ egyetlen csoportja, akik nem rajonganak a botrányos szerelmi történetekért. De ez nem így van. Különösen, ha ezek a történetek az emberiség őseinek szerelmi életéről szólnak.
Napjainkban egyre több kutató áll elő azzal a teóriával, hogy a legkorábbi Homo sapiens egyáltalán nem kizárólag a saját faján belül választott párt. Úgy tűnik, hogy őseink bizony más emberfajokkal is kapcsolatba kerültek – és ennek a nyomai ma is ott vannak a DNS-ünkben — számolt be róla SciShow.
Homo sapiens: a világ felfedezői
Hosszú időn keresztül a tudományos világ egyetértett abban, hogy a Homo sapiens mintegy 200 000 évvel ezelőtt Afrikában jelent meg. Nagyjából 140 000 évig ott is maradt, mígnem az első csoportok útnak indultak, hogy új területeket fedezzenek fel – és, úgy tűnik, hogy új partnereket is találjanak.
Az egyik ilyen találkozás során őseink egy másik emberfajra bukkantak: a neandervölgyi emberre. Ezek a primitívebb, robusztusabb testfelépítésű hominidák mintegy 350 000 évvel korábban váltak le az emberi evolúciós vonalról, de ez nem akadályozta meg őseinket abban, hogy szorosabb kapcsolatba kerüljenek velük.
A neandervölgyiek öröksége bennünk él
Bár a neandervölgyiek körülbelül 40 000 évvel ezelőtt kihaltak, valójában még ma is élnek bennünk. Genetikai kutatások szerint az emberi DNS 1-4 százaléka a neandervölgyiektől származik, ami azt jelenti, hogy őseink elég gyakran léptek velük kapcsolatba ahhoz, hogy ezek a genetikai nyomok fennmaradjanak.
Tehát ha valaha is úgy érezted, hogy kicsit más vagy, lehet, hogy csak a neandervölgyi felmenőid DNS-e dolgozik benned.
A deniszovai rejtély
De nem csak a neandervölgyiekkel voltak kalandjai őseinknek. Egy másik emberfaj, a deniszovaiak is nyomot hagytak a mai emberek genetikai örökségében. Ezek az ősi emberek valószínűleg szorosabb rokonságban álltak a neandervölgyiekkel, mint a Homo sapiensszel, mégis kiderült, hogy délkelet-ázsia lakosságának jelentős része hordozza a deniszovaiak DNS-ét.
Úgy tűnik, hogy őseink számára sokkal több lehetőség adódott a párválasztásban, mint eddig hittük.
És most jön a sokkoló rész: mi van, ha őseink még a főemlősökkel is kapcsolatba léptek?
Ez az elmélet nem az emberi DNS-en alapszik, hanem a tetveken.
Általában minden emlősnek van egy saját fajspecifikus tetűfaja, amely kizárólag az adott állatot fertőzi. Azonban az emberek esetében ez eltérő. Nekünk két különböző fajta tetűnk van: fejtetvek és szeméremszőrzetet fertőző tetvek.
És itt jön a sokkoló rész: a szeméremtetvek szoros rokonságot mutatnak azokkal a parazitákkal, amelyek a gorillákon élnek. Ez a hasonlóság olyan mértékű, hogy a kutatók szerint az emberi és a gorillatetvek egy közös ősre vezethetők vissza.
Mit jelent ez? Lehetséges, hogy az őseink valamilyen módon közeli kapcsolatba kerültek a gorillák őseivel. Ez persze nem feltétlenül jelent szexuális kapcsolatot – akár az is elég lehetett, hogy őseink szoros közelségben éltek a gorillákkal, és így ezek a paraziták átkerültek egyik fajról a másikra.
Még mindig emberek vagyunk?
Az új genetikai kutatások folyamatosan feszegetik annak a határait, hogy mit is jelent valójában embernek lenni. Az, hogy a Homo sapiens más hominidákkal keveredett, csak még jobban összetettebbé teszi az emberi evolúció történetét.
Ha pedig úgy érzed, hogy egyes napokon kicsit neandervölgyinek érzed magad, vagy netán a gorillatörténet után egy kis viszketést érzel, ne aggódj – az evolúció jóval izgalmasabb és sokkal zűrösebb volt, mint azt valaha gondoltuk.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
„Magyart” jelentett az „ogre” szó?
Óriási megafauna még együtt élt emberrel mindössze 3 500 évvel ezelőtt
itt tudod támogatni az oldalunkat
