Furcsa, római kori temetkezést találtak Dunavecsén
Egy római kori szarmata temetőhöz tartozó mintegy hetven sír feltárása során szokatlan temetkezési megoldásokat találtak a régészek Dunavecsén – közölte a területen építkező Schneider Electric az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint a cég okosgyára, a Duna Smart Power Systems (DSPS) bővítését megelőzően a Kecskeméti Katona József Múzeum szakembereinek régészeti kutatása során a sírok mellett épületek, füstölők, árkok, kemencék, kutak, valamint a mindennapi élet egyéb eszközei is előkerültek.
Mint írták, a leletek között számos érdekesség is akad, így például az egyik tárológödörben találtak egy hosszúkás, négyoldalú dobókockát, ami egy római társasjáték kelléke volt. Ez azért számít különleges leletnek, mert a Kárpát-medence területén ritkán kerül elő ilyen tárgy. Találtak továbbá egy sírhelyet, ahol kettős temetkezés volt megfigyelhető, egy nőt és egy férfit helyeztek el közös sírgödörben, ami nem volt általános ebben a nagyjából Kr. u. 3-4. századra tehető időszakban. Szintén szokatlan módon, zsugorított temetkezésre is találtak példát a régészek.
A temetkezés területén egy olyan sírra is rábukkantak, amibe két, nagyméretű malomkövet helyeztek, ez szintén nem volt általános szokás. Ez valószínűleg valamilyen babonás hiedelemmel függhet össze, talán azt akarták biztosítani, hogy akit oda temettek, ne jöjjön vissza a túlvilágról.
A közlemény idézi Molnár Karolát, a Kecskeméti Katona József Múzeum ásatásvezető régészét, aki szerint a Dunavecse-Öreg-hegy nevű régészeti lelőhelyen feltárt temető abból a szempontból egyedi, hogy viszonylag nagy sírszámú temető, és a régészeknek ritkán van lehetőségük arra, hogy ilyen nagy területen kutathassanak.
A National Geographic beszámolója szerint a feltárás során nagyon sok egyedi lelet is előkerült, terra sigillata edények, ékszerek, illetve a férfi sírokban fegyvereket is találtak, egy mintegy 80 centiméteres kardot és egy lándzsát. Női sírokból pedig különleges, féldrágakőből és korallgyöngyökből készült ékszerek, valamint tükrök kerültek elő, illetve két látványos és szép ruhakapcsoló tű, melyek közül az egyiket egy madáralak díszíti. A szarmaták a Kr. u. 1. században érkeztek a Kárpát-medencébe, és egészen a Kr. u. 5. századig jelentős erőt képviseltek a térségben. A régészek jelenleg is dolgoznak a temetkezés területén, a gyárépítés kivitelezési munkáihoz igazítva a feltárást.
A társaság tavaly májusban adta át a dunavecsei Duna Smart Power Systems (DSPS) üzemet, ami a vállalat egyik legnagyobb létesítménye Európában. Az első üzem építését szintén megelőzte egy régészeti feltárás, melynek során megtalálták egy neolitikumban (Kr.e. 5500 – Kr.e. 5000) lakott település maradványait, azt a szarmata települést, amelynek temetőjét a gyár bővítése előtt tárták fel, illetve egy bronzkori településrészlet is előkerült.
A Schneider Electric idén március 4-én jelentette be, hogy 44 millió eurós beruházással bővíti a Dunavecsén tavaly megnyitott DSPS-t, és egy 18 ezer négyzetméteres új üzemrészt alakítanak ki.
Érdemes elolvasni:
- Ezt a csodálatos magyar helyszínt a világ egyik legszebbjének választották
- Te mennyire ismered a Margitsziget lenyűgöző történetét?
- Mátyás kori várkastélyt építenek újjá
Source: MTI
