Egy friss paleontológiai felfedezés alapjaiban formálja át a theropodákról alkotott képünket. Ősi nyomok vizsgálata arról árulkodnak, hogy a kréta korban élhetett az egyik leggyorsabb dinoszaurusz, amelynek mozgása új kérdéseket vet fel a ragadozó őslények képességeiről.
Egy Mongóliában felfedezett, 120 millió éves nyomsor új megvilágításba helyezi a theropodák mozgásképességeit. A fosszilis lábnyomok tanúsága szerinta leggyorsabb dinoszaurusz nyomairól van szó, mely elképesztő sebességgel tudott futni – nagyjából olyan sebességgel tudott haladni, mint ma egy profi kerékpáros, írja az IFLScience.
Milyen gyorsak voltak valójában a dinoszauruszok?
A dinoszauruszokat gyakran hatalmas, lomha lényekként képzeljük el, ám egy új paleontológiai felfedezés alaposan árnyalja ezt a képet. A kutatók a kréta időszakból származó fosszilis lábnyomok alapján az eddigi leggyorsabb theropoda nyomait azonosították. A vizsgált nyomok egy közepes méretű ragadozó dinoszaurusztól származnak, amely futás közben körülbelül 45 kilométer/órás sebességet érhetett el.
Ez a tempó nemcsak a dinoszauruszok világában számít rendkívülinek, hanem a mai mércével is figyelemre méltó: nagyjából egy profi kerékpáros haladási sebességének felel meg.
A leggyorsabb dinoszaurusz nyomai kerülhettek elő
A nyomokat Mongóliában fedezték fel egy alsó-kréta kori üledékes rétegben, ez pedig azt jelenti, hogy a lábnyomokat hagyó állatok mintegy 120–130 millió évvel ezelőtt éltek. A lelőhely különlegessége, hogy nem egy, hanem két, egymástól elkülönülő nyomsorról van szó.
Az egyiket egy nagy testű theropoda dinoszaurusznak tulajdonítják, amelyet a kutatók a Chapus lockleyi fajhoz kötnek. Ez az állat láthatóan nyugodt, sétáló tempóban haladt. A másik azonban egy jóval dinamikusabb mozgásról árulkodik: egy közepes méretű, egyelőre pontosan meg nem nevezett őslényről, amelyet az Eubrontidae csoportba sorolnak, s a valaha élt leggyorsabb dinoszaurusz lehet.

Hogyan számolják ki egy dinoszaurusz sebességét?
A fosszilis lábnyomok vizsgálata az ichnológia nevű tudományterülethez tartozik, amely az ősi élőlények által hátrahagyott nyomokat elemzi. A dinoszaurusz sebességének meghatározásához a kutatók először megbecsülték az állat méretét és a lépéshosszát, majd ezt összevetették a csípőmagasságával.
Az így kapott úgynevezett relatív lépéshossz alapján megkülönböztethető a járás, az ügetés és a futás. Míg a járás értéke 2 alatt marad, a futás 2,9 felett kezdődik. A vizsgált közepes méretű theropoda esetében ez az érték elképesztően magas, 5,25 volt, ami egyértelműen sprintelésre utal.
A nyomok további részletei is alátámasztják a rendkívüli sebességet, ugyanis különösen az ujjaknál, miközben a saroknyomok szinte teljesen hiányoznak, ez a mintázat pedig a modern állatoknál is a gyors, robbanékony futásra jellemző. Emellett a nyomsor szinte teljesen egyenes, ami arra utal, hogy az állat nem manőverezett, hanem maximális sebességgel haladt előre.
Mit árul el mindez a theropodákról?
A felfedezés jól illeszkedik a korábbi biomechanikai modellekhez, amelyek szerint a nagytestű theropodák inkább lassabb mozgásformákat alkalmaztak, míg a kisebb és közepes méretű ragadozók képesek voltak kiemelkedően gyors futásra. Ez az eset különösen fontos bizonyítékkal szolgál arra, hogy ezek az elméleti modellek a fosszilis nyomok alapján a valóságban is megállják a helyüket.
Forrás:


