Mentőövet dobhat az EU a kongó államkasszával induló Tisza-kormánynak
Súlyos pénzügyi terhet vesz át az ország irányítására készülő Tisza Párt: az államháztartás hiánya már az év első három hónapjában elérte a 3420 milliárd forintot, így az uniós pénzek hazahozatala döntő jelentőségű lehet.
Komoly gazdasági kihívásokkal rajtol a Tisza
Bár az idei költségvetés alakulásáért még nem a frissen megválasztott Tisza Párt viseli a felelősséget, a gazdasági környezet már most komoly kihívásokat jelez előre. Az Orbán-kormány alatt felhalmozódott államháztartási hiány az év első három hónapjában már elérte a 3420 milliárd forintot.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a 444.hu-nak adott interjújában arról beszélt, hogy az első negyedévben felhalmozott hiány rendkívül magas. Szerinte a jelenlegi nemzetközi helyzet, különösen a közel-keleti konfliktusok miatt egyre nehezebb megbízható gazdasági előrejelzéseket készíteni, az azonban szinte biztosnak tűnik, hogy a magyar gazdaság teljesítménye rövid távon nem fog látványosan javulni, legfeljebb mérsékelt előrelépésre lehet számítani.
Ebben a helyzetben különösen fontossá válik, hogy Magyarország mielőbb hozzáférjen az uniós forrásokhoz – ezek nélkül az új Tisza kormánynak nehéz lesz stabilizálni a gazdaságot és tartani az euró bevezetésére vonatkozó vállalásokat.
A költségvetési mozgástér szűkösségére Faragó Ferenc, a Concorde Alapkezelő egykori szakembere is felhívta a figyelmet közösségi-média oldalán. A közgazdász szerint a magas hiány és a költséges vállalások miatt a kormány előtt valójában kevés lehetőség marad, ezek közül az egyik az euró bevezetése lehet, ami hosszabb távon csökkentheti a államadósság finanszírozási terheit és kiszámíthatóbb pályára állíthatja a gazdaságot.
Faragó szerint végső soron a piac lesz az, amely eldönti, mennyire hiteles az új gazdaságpolitika.
Ha ügyesen csinálják, nagy sikertörténet is kikeredkedhet, tartós fellendüléssel 27-től, 10 év alatt akár Lengyelország fejlettségi szintjére is el lehet jutni. Ehhez fel kell szabadítani a piacot, és újraindítani a szabad versenyt, ki kell vonni az államot, meg az autokrácia maradékait, a lopott szajrékat és zsákmányokat, a verseny blokkolását a gazdaságból, el kell törölni az ártorzításokat (…) Helyre kell állítani a bizalmat, minden szinten, az emberek között is. Lesz feladat vele bőven. – írta bejegyzésében.
Uniós forrásokban bízhat az új kormány
A jelenlegi helyzetben egyre inkább úgy tűnik, hogy az új kormány számára az uniós források jelenthetik az egyik legfontosabb kiutat a vészjósló gazdasági helyzetből. A Portfolio elemzése szerint a szükséges jogszabályi lépések akár gyorsan is megszülethetnek, de ez önmagában kevés: a döntő kérdés az, hogy Brüsszel elhiszi-e, hogy a korrupcióellenes és intézményi reformok valóban működni fognak a gyakorlatban is.
Ezzel kapcsolatban Magyar Péter egy friss bejegyzésben arról írt, hogy telefonon egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. A politikus szerint egyetértettek abban, hogy a befagyasztott uniós források felszabadítása most a legfontosabb feladat, és a Bizottság kész együttműködni az új magyar kormánnyal, hogy a szoros határidők ellenére is előrelépés történjen.
„Egyetértettünk abban, hogy a magyar embereknek járó, de az Orbán-kormány korrupciója miatt befagyasztott sok ezer milliárd forintos uniós források felszabadítása a legfontosabb prioritás” – írta Magyar Péter, Magyarország leendő miniszterelnöke.
A leggyorsabban elérhető forrásnak a helyreállítási alap tűnik, amelynek teljes magyar kerete mintegy 10,4 milliárd euró, ebből 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás. Ennek lehívásához azonban teljesíteni kell a 27 úgynevezett „szupermérföldkövet”, köztük az Integritás Hatóság megerősítését, a közbeszerzési rendszer átláthatóbbá tételét és több jogállamisági garanciát.
Amíg ezekben nincs érdemi előrelépés, addig a kifizetések nem indulnak meg – legfeljebb időt lehet nyerni különböző technikai megoldásokkal.
Ilyen lehet például az a konstrukció, amelyről a Portfolio is írt: eszerint a csúszó beruházásokat átszervezve akár több milliárd eurót is át lehetne irányítani a Magyar Fejlesztési Bankba. Ez adminisztratív értelemben teljesített kiadásnak számítana, vagyis a pénz lehívottnak minősülhetne még a 2026 augusztusi határidő előtt, akkor is, ha a tényleges fejlesztések csak később valósulnak meg.
Ez azonban nem jelentene végleges megoldást, mivel a jelenleg nagyjából 11,8 milliárd eurós kohéziós forrásoknál még kisebb a mozgástér, mert ezeket a pénzeket csak előre meghatározott célokra lehet elkölteni, és mindenhez brüsszeli jóváhagyás kell.
Vagyis a bejövő uniós források végső soron azon múlnak, hogy az Európai Unió mennyire bízik meg az új vezetésben. Magyar Péter és a Tisza Párt helyzete éppen ezért különösen kényes, mivel úgy kell hiteles reformokat felmutatniuk, hogy közben a magas hiány és a szűk költségvetési mozgástér erősen korlátozza a lehetőségeiket.
A mostani a friss telefonos egyeztetés alapján azonban úgy tűnik, hogy a folyamat elindult, és az EU részéről erős politikai szándék van a megállapodásra. Hogy ez a gyakorlatban mennyire gyorsítja fel a pénzek érkezését, az a következő hónapokban dőlhet el.
Közben a külpolitikai fronton sem csillapodtak a feszültségek, Aleksandar Vučić szerb elnök kiakadt Magyar Péter kijelentéseire.