Szenzáció a Marson: minden eddiginél erősebb bizonyítékot találtak az életre
Az NASA legendás marsjárója, a Curiosity olyan felfedezést tett, amely alapjaiban változtathatja meg a Vörös Bolygóról alkotott képünket.
A kutatók szerint a most felfedezett minta talán az eddigi legerősebb bizonyíték arra, hogy a Mars egykor alkalmas lehetett az élet számára, hívja fel a figyelmet a LADbible.
A 2020-ban begyűjtött kőzetminta elemzése során minden eddiginél gazdagabb szervesmolekula-készletet azonosítottak. A vizsgálatok során összesen 21 különböző széntartalmú vegyületet találtak, amelyek közül hét teljesen új felfedezésnek számít a bolygón.
Miért ennyire fontosak ezek a molekulák?
Középiskolai tanulmányainkból mindannyian tudhatjuk, hogy a szerves molekulák az élet alapkövei, így jelenlétük kulcsfontosságú. A tudósok ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ez még nem bizonyítja egyértelműen az élet egykori jelenlétét, ugyanis ezek az anyagok létrejöhetnek természetes kémiai vagy geológiai folyamatok révén is. De jelenlétük egyértelműen azt mutatja, hogy az ősi Mars rendelkezett azokkal a feltételekkel, amelyek kedvezhettek élő szervezetek kialakulásának.
A „Mary Anning 3” nevű kőzetmintát a Mount Sharp lejtőin gyűjtötték, egy olyan területen, ahol milliárd évekkel ezelőtt tavak és folyók létezhettek. A kőzetben talált egyik legizgalmasabb felfedezés talán az az úgynevezett nitrogén heterociklus, amely egy szén- és nitrogénatomokból álló gyűrűs szerkezet. Ezek különösen fontosak, mivel a DNS és RNS építőelemeinek alapjai lehetnek.
Ősi szerves anyag bizonyítékai a Marson?
„Ez az felfedezés rendkívül nagy jelentőségű, mert ezek a szerkezetek bonyolultabb, nitrogént tartalmazó molekulák kémiai előanyagai lehetnek” – magyarázta Amy Williams, a témában megjelent tanulmány vezető szerzője. Hozzátette: „Nitrogén heterociklusokat még soha nem találtak a Mars felszínén, és marsi meteoritokban sem sikerült megerősíteni a jelenlétüket.”
Williams és csapata úgy kalkulál, hogy 3,5 milliárd éve megőrződött szerves anyag lehet, amire bukkantak. „Rendkívül hasznos, hogy bizonyítékunk van rá, hogy az ősi szerves anyag megőrződött, mert ez segít felmérni a terület lakhatóságát” – húzta alá. A jelek pedig arra utalnak, hogy lehet esély megtalálni az élet nyomait a megőrzött szerves szén formájában.
Az egész Naprendszerben „teríthették” az életet
A kutatók egy másik érdekes molekulát is azonosítottak: a benzotiofént, amely szén- és kénatomokat tartalmaz. Ez az anyag meteoritokban is előfordul, és a tudósok szerint elképzelhető, hogy az ilyen égitestek segítettek szétteríteni az élethez szükséges vegyületeket a korai Naprendszerben.
„Ez a Curiosity és a csapatunk eddigi legjobb teljesítménye. Több tucat tudós és mérnök munkája kellett ahhoz, hogy megtaláljuk ezt a helyszínt, kifúrjuk a mintát, és így lehetőségünk legyen ezekre a felfedezésekre a lenyűgöző robotunkkal” – lelkendezett Ashwin Vasavada, a küldetés egyik kutatója.
A friss eredmények egyébként feltűnően egybevágnak azzal a közelmúltban tett született elmélettel is, mely szerint valójában a Földre is a Marsról „terjedt át” az élet.
Kiemelt kép: depositphotos.com