1986. augusztus 21-én a Nyos-tó környékén élő emberek számára minden átlagosan indult. A kameruni falvak lakói lefeküdtek aludni – majd sokan közülük soha többé nem ébredtek fel.
Egyetlen éjszaka alatt több mint 1700 ember és több ezer állat pusztult el. A túlélők beszámolói szerint a csend szinte természetellenes volt: nem hallatszottak rovarok, madarak, sem emberi hangok. A holttestek ott hevertek, ahol az áldozatok utoljára voltak – az ágyukban, az ajtóban vagy a tűzhely mellett.
Láthatatlan gyilkos pusztított
A tragédia különösen rejtélyes volt, mert nem járt rombolással: a házak álltak, a növényzet érintetlen maradt. Eleinte fertőzésre, mérgezésre vagy akár szándékos támadásra is gyanakodtak – írja az IFLScience.
A válasz végül sokkoló volt: a tó „robbant fel”.
A limnikus kitörés nevű ritka jelenség során a tó mélyén felgyülemlett szén-dioxid hirtelen kiszabadult. A gáz elérte a völgyet és kiszorította az oxigént. Az emberek többsége álmában fulladt meg.
Miért történt meg a katasztrófa?
A Nyos-tó egy vulkáni kráterben fekszik, amely alatt még mindig aktív geológiai folyamatok zajlanak. A föld mélyéből folyamatosan szivárgott a szén-dioxid a tó aljába, ahol a nagy nyomás miatt oldott állapotban maradt.
A szakértők szerint egy kisebb zavar – például földcsuszamlás, vulkáni aktivitás vagy akár erős szél – felboríthatta az egyensúlyt. Amikor a mélyből származó víz felemelkedett, a benne oldott gáz hirtelen buborékokká alakult, és robbanásszerűen tört a felszínre.
A Rakéta szerint a VOA News 2016-os beszámolója alapján a tó környékéről kitelepített és az attól 25 kilométerre kialakított táborban élő lakosokat még harminc évvel a katasztrófa után sem engedték vissza a településre a tó veszélye miatt.
Nem ez volt az első eset
Két évvel korábban egy hasonló, bár kisebb tragédia történt a közeli Monoun-tó környékén, ahol 37 ember halt meg ugyanezen jelenség miatt.
A Nyos-katasztrófa után vált világossá, hogy ezek a tavak valóságos időzített bombák.
Hogyan tették biztonságossá a tavat?
A tudósok végül megtalálták a megoldást: hosszú csöveket telepítettek a tóba, amelyek folyamatosan kiengedik a mélyben felgyülemlett szén-dioxidot. Ez a „gáztalanítási” rendszer megakadályozza, hogy a nyomás újra veszélyes szintre emelkedjen.
A rendszer működése látványos: a csöveken keresztül egy 50 méter magas vízsugár tört a felszínre, mikor először „beüzemelték”.
A szakértők szerint a folyamat mára önfenntartóvá vált, és a tó biztonságosnak tekinthető – bár más afrikai tavaknál, például a Kivu-tónál továbbra is fennáll a veszély.
Egy katasztrófa, amely örökre megváltoztatta a tudományt
A Nyos-tó tragédiája nemcsak az egyik legkülönösebb természeti katasztrófa volt a történelemben, hanem új tudományos felismerésekhez is vezetett. Korábban elképzelhetetlennek tartották, hogy egy tó képes lehet emberek ezreit megölni.
Azóta egyértelmű, hogy a természet legcsendesebbnek tűnő jelenségei is rejthetnek halálos veszélyeket.
Ha lemaradtál volna: Kikövezett utat találtak a Csendes-óceán mélyén