Rangos nemzetközi díjat kapott Budapest egyik legismertebb épülete
Egy ikonikus magyar épület is bekerült az idei Európai Örökség-díj nyertesei közé. A kontinens egyik legrangosabb szakmai elismerését azok a projektek kapják, amelyek képesek a történeti értékek megőrzése mellett a mai igényeknek is megfelelni.
Az idei Európai Örökség-díj nyertesei közé került a Magyar Állami Operaház rekonstrukciója – jelentette be Hermann Parzinger Budapesten, az épületben tartott sajtóeseményen. A díjat az Europa Nostra és az Európai Bizottság ítéli oda, és a kontinens egyik legrangosabb örökségvédelmi elismerésének számít.
„A budapesti Operaház Európa egyik legjelentősebb operaháza, építészeti és akusztikai értékét nézve pedig a top kategóriába tartozik” – mondta Zoboki Gábor, a rekonstrukcióért felelős ZDA Zoboki Design & Architecture vezetője.
Úgy fogalmazott, hogy a hazai építészszakma az elmúlt évtizedekben olyan színvonalon dolgozott, amely méltóvá teszi az ilyen rangú nemzetközi elismerésekre. Szerinte ezek a díjak nem egyetlen alkotónak szólnak, hanem egy teljes szakmai közösség munkáját ismerik el.
A zsűri szerint az Operaház legnagyobb erőssége az, hogy sikerült úgy helyreállítani a történelmi épületet, hogy közben a mai színházi működés minden követelményének is megfelel.
„A projekt gondos egyensúlyt teremt a történelmi színház helyreállítása és a modern előadási követelmények között” – idézte a zsűri indoklását Hermann Parzinger.
Idén összesen 261 pályázat érkezett 40 országból, ezek közül választották ki a 30 díjazottat, és a budapesti Operaház a műemlékvédelem és adaptív újrahasznosítás kategóriában kapott elismerést.
Hogyan született újjá a több mint százéves épület
Az Operaház épületét Ybl Miklós tervei alapján 1884-ben adták át, és azóta a magyar kulturális élet egyik központjának számít.
(Ugyanebben az időszakban Budapest kávéházai és szalonjai is fénykorukat élték – erről korábbi cikkünkben írtunk részletesebben.) Az Andrássy úton álló neoreneszánsz palota pedig több mint 140 éven át szinte folyamatosan működött, ami idővel elkerülhetetlenné tette a teljes körű megújítást. A rekonstrukcióról 2016-ban született döntés, az épület pedig 2022 márciusában nyitotta meg újra kapuit.
Archív tervek és fotók alapján rekonstruálták a nézőtér, az előcsarnokok és a reprezentatív terek díszítését és színvilágát, miközben eltávolították a későbbi, oda nem illő beavatkozásokat.
A mennyezeti freskók restaurálása és a díszítőfestések helyreállítása szintén kiemelt feladat volt, amelyhez számos különböző terület szakembereinek összehangolt munkájára volt szükség.
A nézőtér új, ergonomikus székeket kapott, a világítási rendszer pedig úgy lett kialakítva, hogy a 19. századi gyertyafény hangulatát idézze meg. A látványos változások mellett teljes műszaki korszerűsítést is csináltak, kicserélték a színpadi gépészetet, javították az akusztikát, korszerűsítették a biztonsági és tűzvédelmi rendszereket, a kulisszák mögött pedig modern produkciós tereket alakítottak ki.
Emellett az energiahatékonyság és az akadálymentesítés is fontos szempont volt, az épület környezetében pedig fejlesztették a gyalogos- és kerékpáros infrastruktúrát is.
„Ez az elismerés nemcsak az épületnek szól, hanem annak a szakmai közösségnek is, amely részt vett a munkában” – reagált a díjazásra Zoboki Gábor, a projekt vezető tervezője. Hasonlóan fogalmazott Sághi Attila, a Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese is, aki szerint a rekonstrukció valódi értékét azoknak a mestereknek a munkája adja, akik a kisebb részletekbe menően dolgoztak.