Közel húsz évvel azután, hogy a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) megfosztotta bolygóstátuszától a Plútót, ismét komoly tudományos és közéleti vita bontakozhat ki a törpebolygó körül, ugyanis a NASA jelenlegi vezetője, Jared Isaacman nyilvánosan kijelentette: támogatja, hogy a Plútó újra bolygónak számítson.
A NASA vezetője az amerikai Szenátus egyik bizottsági meghallgatásán beszélt erről, ahol a Fehér Ház 2027-es NASA-költségvetési terve is napirenden volt. A meghallgatás végén Jerry Moran kansasi republikánus szenátor kérdezte meg Isaacmant arról, mit gondol a Plútó státuszáról, különösen annak fényében, hogy a Plútót felfedező csillagász, Clyde Tombaugh Kansas államból származott.
Isaacman egyértelműen fogalmazott:
„Határozottan azok táborába tartozom, akik támogatják, hogy a Plútó visszakapja bolygóstátuszát.”
A NASA vezetője azt is elárulta, hogy már készülnek olyan tudományos tanulmányok, amelyek célja a kérdés újravizsgálása, és amelyeket a tudományos közösség elé kívánnak tárni.
Hogyan veszítette el a Plútó a bolygóstátuszát?
A Plútót 1930-ban fedezték fel az arizonai Lowell Obszervatóriumban, és több mint hetven éven át a Naprendszer kilencedik bolygójaként tanították világszerte.
A fordulópont 2006-ban érkezett, amikor az IAU új definíciót adott a „bolygó” fogalmának. Az új szabályozás szerint egy égitestnek három feltételnek kell megfelelnie ahhoz, hogy bolygónak számítson:
- a Nap körül kell keringenie,
- elegendő tömeggel kell rendelkeznie ahhoz, hogy közel gömb alakú legyen,
- gravitációjával „meg kell tisztítania” pályáját más objektumoktól.
A Plútó az első két kritériumnak megfelel, a harmadiknak azonban nem. Az égitest ugyanis a Kuiper-övben található, ahol számos más jeges objektummal és törpebolygóval osztozik ugyanazon térségen – írja a Rakéta.
Ezért az IAU végül törpebolygóvá minősítette át a Plútót, a döntés pedig azóta is az egyik legvitatottabb csillagászati határozatnak számít.
Sokan máig igazságtalannak tartják a döntést
A Plútó „lefokozása” nemcsak tudományos körökben váltott ki heves reakciókat, hanem a nagyközönség körében is. Különösen az Egyesült Államokban maradt erős az érzelmi kötődés, mivel a Plútó az egyetlen bolygó, amelyet amerikai csillagász fedezett fel.
A döntés kritikusai régóta azt mondják, hogy más bolygók pályáján is találhatók kisebb égitestek és aszteroidák. Szerintük ezért következetlen volt kizárólag a Plútót kizárni a bolygók közül.
Több kutató úgy véli, hogy az IAU 2006-os meghatározása mára elavulttá vált, és nem tükrözi megfelelően az égitestek összetettségét.
Ha lemaradtál volna: Teljesen máshogy alakult ki a Pluto és legnagyobb holdja, mint eddig gondolták
A New Horizons küldetés teljesen átírta a Plútóról alkotott képet
A Plútó körüli tudományos érdeklődés különösen 2015-ben erősödött fel újra, amikor a NASA New Horizons űrszondája történelmi közeli felvételeket készített az égitest felszínéről.
A küldetés előtt a Plútóról készült képek csupán homályos világos és sötét foltokat mutattak. A New Horizons azonban egészen lenyűgöző részletességgel tárta fel a törpebolygó világát – számolt be a BBC.
A kutatók hatalmas hegyláncokat, nitrogénjégből álló gleccsereket, krátereket, síkságokat és különleges felszíni formációkat fedeztek fel. A legismertebb ezek közül a szív alakú régió, amely a Tombaugh Regio nevet kapta a felfedező tiszteletére.
A NASA szerint a Plútó „összetett és rejtélyes világ”, amely sok szempontból a klasszikus bolygókra emlékeztet.
Dönthet-e egyedül a NASA?
Bár a NASA vezetője nyíltan támogatja a Plútó ismételt bolygóvá nyilvánítását, a végső döntést nem az amerikai űrügynökség hozza meg.
Az égitestek hivatalos besorolásáról továbbra is az International Astronomical Union (IAU) dönt, amely a világ hivatásos csillagászainak legfontosabb nemzetközi szervezete.
Olvastad már a cikkünket, amelyet a bolyóstátusz megszűnésének 17. évfordulóján írtunk? 17 éve szűnt meg bolygónak lenni a Plútó
