A tudósok most először figyelték meg élőben azt a folyamatot, amelyet eddig csak számítógépes szimulációkban láthattak: Afrika kettéhasadása valóban elkezdődött. A kenyai és etiópiai határvidéken a földkéreg olyan drasztikusan elvékonyodott, hogy a visszaszámlálás már megállíthatatlan.

A geológia szempontjából már nincs visszaút

Afrika kettéhasadása nem holnap reggel fog megtörténni, de az afrikai kontinens mélyén zajló folyamatok már elérték azt a küszöböt, amelytől visszafordulni nem lehet. A Turkana-hasadék – amely Kenya és Etiópia határán húzódik, egy kritikus geológiai átmeneti fázisban van.

Ez azt jelenti, hogy a kontinentális kéreg annyira elvékonyodott és meggyengült, hogy az erők már nem oszlanak el egyenletesen: bizonyos pontok sokkal jobban terheltek, mint a többiek, és a folyamat egyre gyorsul.

Ezt a szakaszt a Földön eddig csak befejezett állapotban, régi divergens lemezhatárokon azonosították. Élőben, aktív folyamatként soha nem látták – egészen mostanáig. Afrika kettéhasadása tehát az első ilyen esemény, amelyet a tudomány valós időben tud megfigyelni. Arról, hogy egy afrikai tó hogyan változtatja kővé állatait, itt írtunk korábban.

Hogyan derült ki a titok?

Christian Rowan, a Columbia Egyetem geológusa és csapata nem ásott lyukat a Föld mélyébe – ehelyett ravaszabb módszert alkalmaztak. Az olaj- és gázkutatásból jól ismert akusztikus mérési technológiát hívták segítségül: hanghullámokat küldtek a talaj alá, majd a visszaverődésekből rekonstruálták, mi zajlik a felszín alatt.

A mérések eredménye sokkolóan egyértelmű volt. Míg a kontinentális kéreg átlagos vastagsága a bolygón körülbelül 30 kilométer, a Turkana-hasadék egyes pontjain ez alig 13 kilométerre csökkent. Ez közel 60 százalékos elvékonyodás – olyan szélsőséges érték, amely a modellekben a necking, azaz a „befűződés” szakaszának egyértelmű jele. Nincs más magyarázat: Afrika kettéhasadása geológiai értelemben már folyamatban van.

4 millió éve tart a szakadás

A kutatók nem csupán a jelenlegi állapotot vizsgálták, hanem a folyamat időbeli lefutását is rekonstruálták. Egy egykori vulkáni kőzetréteg elmozdulásának elemzéséből kiderült, hogy a Turkana-hasadék közepe az elmúlt körülbelül 4 millió évben folyamatosan süllyedt – ahogy a kéreg egyre jobban megnyúlt, a terep egyre mélyebbre zökkent, írta a Sciencenews.

Ez a süllyedés azonban egy másik szempontból sem érdektelen: a völgy alacsonyabban fekvő részein természetes módon halmozódnak fel az üledékek, amelyek évmilliók alatt megőrzik az elpusztult élőlények maradványait.

Így születik meg a fosszília-lelőhely. A Turkana-tó környéke világszerte ismert az emberi ősök csontjairól – és most kiderül, hogy ezt a paleontológiai kincsesbányát éppen Afrika kettéhasadása hozta létre.

Mi következik?

Ha a Turkana-hasadék kérge tovább vékonyodik – márpedig a jelenlegi folyamatok ezt valószínűsítik –, akkor a következő nagy lépés az óceánképződés lesz. Ennél a fázisnál a kontinentális kéreg végleg elszakad, a mélyből feltörő magma átveszi a helyét, és az így keletkező óceáni kéreg lassan besüllyed. Vizek töltik fel a mélyedést, és a mai szárazföld helyén tenger keletkezik.

Milliók múltán – geológiai léptékkel mérve nem is olyan sokára – Kelet-Afrika leválik az anyakontinensről, és egy teljesen új szárazföld jön létre, amelyet egy fiatal óceán választ el a ma Afrikának nevezett tömegtől.

Mit jelent ez a valóságban?

Emberi léptékkel ez a változás teljesen érzékelhetetlen és senki sem fog „leszakadó kontinenst” látni az ablakon. A folyamatok évmilliók alatt zajlanak le, és a mai Kelet-Afrika lakói semmit sem éreznek belőle. A tudományos jelentősége azonban felbecsülhetetlen: most először figyeli meg az emberiség élőben, hogyan születik egy új óceán és egy új kontinens.

A Turkana-hasadék emiatt lett az egész geológiai világ szemefénye és Afrika kettéhasadása a bolygó egyik legizgalmasabb, élőben tanulmányozható folyamata – és mi éppen annak a korszaknak a tanúi vagyunk, amikor a tudomány először tud közvetlen, valódi adatokat gyűjteni róla.

Ha lemaradtál volna: