A boszniai háború egyik legsötétebb részletéről sokáig még azok is azt gondolták, hogy túl szörnyű ahhoz, hogy igaz legyen, akik átélték Szarajevó ostromát. A túlélők elmondása szerint tehetős nyugat-európai férfiak hétvégente a boszniai szerb állásokhoz utaztak, hogy pénzért civilekre lövöldözzenek az ostromlott városban. A „szarajevói szafari” néven elhíresült ügy most új fordulatot vett: az osztrák igazságügyi minisztérium hivatalos nyomozást indított két feltételezett résztvevő ellen.

Az újonnan kibontakozó ügy különösen nagy port vert fel Ausztriában. Tudni illik, a kilencvenes években az ország a délszláv háborúk egyik legfontosabb diplomáciai és hírszerzési központja volt, miközben boszniai menekültek tízezrei érkeztek oda. Most viszont először merül fel hivatalosan, hogy osztrák állampolgárok nemcsak kívülállói vagy segítői lehettek a háborúnak, hanem akár résztvevői is egy olyan brutalitásnak, amely még a balkáni háborúk történetében is nehezen felfogható.

Egyre több szál vezet Ausztriába a „szarajevói szafari” ügyében

Az osztrák ügyészség április végén indított nyomozást egy osztrák állampolgár és egy egyelőre azonosítatlan személy ellen akik a gyanú szerint részt vehettek az úgynevezett „sniper tourokon”, amelyeket a boszniai háború idején szerveztek külföldieknek. A The Times értesülései szerint, a vizsgálat megindításában szerepe lehetett annak a politikai nyomásnak is, amelyet Alma Zadić boszniai származású zöldpárti politikus, korábbi osztrák igazságügyi miniszter gyakorolt az ügyben. Zadić „elképzelhetetlen kegyetlenségnek” nevezte a történteket, és azt mondta: az ügy nem maradhat következmények nélkül.

A „szarajevói szafari” története évtizedeken át inkább városi mendemondaként keringett. A túlélők beszéltek róla, újságírók időről időre megemlítették, kézzelfogható bizonyíték azonban sokáig nem került elő. Fordulópontot Miran Zupanič szlovén rendező 2022-es dokumentumfilmje, a Sarajevo Safari hozott. A filmben egykori katonák, hírszerzők és szemtanúk idézték fel a külföldi „vadászokról” szóló rémtörténeteket, akiket a Szarajevót körülvevő szerb állásokba vittek, hogy onnan távcsöves puskákkal lőhessenek civilekre.

A beszámolók szerint a résztvevők nem egyszerű háborús turisták voltak. Több tanú azt állította, hogy a lövésekért fizettek, és bizonyos célpontokat – például gyerekeket vagy terhes nőket – „magasabb tarifába” számoltak. A legmegrázóbb vallomások szerint az akciók után a résztvevők a hegyekben italoztak, miközben odalent a városban a mentők a sebesülteket próbálták ellátni.

Új részletek rázhatják meg Európát

A BBC információi szerint, az olasz hatóságok már tavaly nyomozást indítottak az ügyben, miután Ezio Gavazzeni olasz újságíró a Weekend Snipers című könyvében részletesen foglalkozott az állítólagos olasz résztvevőkkel. Az osztrák vizsgálat most azt jelzi, hogy az ügy kezd túlnőni a dokumentumfilmes és újságírói szférán. Gavazzeni szerint „hógolyóhatás” indult el Európában: egyre több országban próbálják feltárni, kik lehettek a résztvevők.

Az ügy egyik legrejtélyesebb szála egy titokzatos osztrák férfihoz vezet. Domagoj Margetić horvát újságíró Pay and Shoot című könyvében egy volt boszniai szerb tiszt arról beszél, hogy egy „Grof”, vagyis „Gróf” becenevű osztrák rendszeresen megjelent a szerb állásokban 1992 és 1993 között. Állítólag Sebastian néven mutatkozott be, bár nem biztos, hogy ez volt a valódi neve. Margetić szerint szerb katonák osztrák útleveleket is láttak a „vadászoknál”.

Ausztria szerepe emiatt különösen kényes. A boszniai háború alatt Bécs egyszerre volt diplomáciai központ, a menekültek mentsvára és hírszerzői csomópont. Több elemző szerint nem kizárt, hogy osztrák szolgálatoknál vagy archívumokban olyan információk vannak, amelyek segíthetnek azonosítani az érintetteket. Az osztrák Der Standard szerint a mostani nyomozás nem az olasz könyvre épül, hanem egy osztrák forrásból származó információ indította el.

Propaganda vagy eltitkolt rémtett? Máig vitatott a szarajevói ügy

Persze továbbra is sok a kérdőjel. Szerb veteránszervezetek és politikusok propagandának nevezik az egész történetet, és több nyugati katona is azt állítja, soha nem hallott hasonló „embervadászatokról”. A logisztikát is sokan vitatják: hogyan lehetett volna titokban civilekre lövöldöző külföldieket mozgatni egy aktív ostromzónában?

Csakhogy Szarajevóban sok túlélő számára ez nem elméleti vita. Nekik a „szafari” nem mítosz, hanem annak a korszaknak a szimbóluma, amikor a város lakói teljesen kiszolgáltatott célpontokká váltak. És most először úgy tűnik, Európa egyik a legmódosabb és legstabilabb országa kénytelen lehet szembenézni azzal a lehetőséggel, hogy saját állampolgárai is részt vehettek ebben.

Ezt olvastad már? Rejtélyes ausztriai gyilkosság: meztelenül találtak rá a magyar lányra, miután hetekig nem kereste a rendőrség