A tálib rezsim Afganisztánban újabb szintre emelte a nők és lányok jogainak felszámolását: egy frissen kihirdetett családjogi szabályozás gyakorlatilag legalizálja a gyerekházasságot, és lehetővé teszi akár kilencéves lányok férjhez adását is. A rendelet szerint egy „szűz lány” hallgatása a pubertás elérése után a házassághoz való beleegyezésnek minősül.

A The Times értesülései szerint 31 cikkelyből álló szabályozást a tálibok legfőbb vezetője, Hibatullah Akhundzada hagyta jóvá, majd május közepén hivatalosan is közzétették az afgán állami közlönyben. A dokumentum címe körülbelül úgy fordítható, hogy „A házastársak közötti különválás alapelvei”, valójában azonban jóval többről szól, mint a válás szabályairól. A rendelet részletesen foglalkozik a gyerekházasságokkal, az eltűnt férjekkel, a házasság érvénytelenítésével, a valláselhagyással, a házasságtörési vádakkal és más vallásjogi kérdésekkel.

A hallgatás is beleegyezésnek minősül

A legnagyobb felháborodást az váltotta ki, hogy a tálibok gyakorlatilag eltörölték a házasságkötés alsó korhatárát. A korábbi afgán polgári törvénykönyv szerint a lányok 16, a fiúk pedig 18 éves kortól házasodhattak, a 15 év alatti lányok házasságát pedig korábban büntetőjogilag is tiltották. Az új rendszerben azonban a házasságkötés feltétele már nem az életkor, hanem a pubertás elérése. A legnagyobb szunnita jogi iskola értelmezése szerint ez akár már kilencéves korban is bekövetkezhet.

A rendelet egyik legvitatottabb pontja szerint egy pubertáskorba lépett „szűz lány” hallgatása automatikusan a házassághoz való beleegyezésnek tekinthető. Fiúk vagy korábban házas nők esetében ugyanakkor a hallgatás önmagában nem minősül beleegyezésnek. Emberi jogi szervezetek szerint ez gyakorlatilag teljesen megfosztja a lányokat attól a lehetőségtől, hogy nemet mondjanak.

Az UNICEF becslései szerint Afganisztánban a 15 és 49 év közötti nők 28 százalékát még 18 éves kora előtt házasították ki. Jogvédők szerint a korábbi törvények sem akadályozták meg teljesen a gyerekházasságokat, de legalább visszatartó erőt jelentettek, mert a családoknak számolniuk kellett a jogi következményekkel. Az új szabályozás azonban még kiszolgáltatottabb helyzetbe taszítja a lányokat: az eddigieknél is nehezebbé válhat számukra, hogy jogi eszközökkel lépjenek fel a kényszerházasság ellen, vagy később kiutat találjanak belőle.

A családon belüli erőszak sem indok a válásra Afganisztánban

A rendeletből az is kiderül, hogy a családon belüli erőszak önmagában nem feltétlenül számít elegendő indoknak a válásra. Jogvédők szerint a szabályozás azt üzeni a nőknek Afganisztánban, hogy még egy bántalmazó kapcsolatból sincs módjuk kilépni.

Afganisztánban a tálibok 2021-es hatalomátvétele óta folyamatosan korlátozzák a nők jogait. A lányokat kizárták a hatodik osztály utáni oktatásból, a nőket eltiltották az egyetemektől, emellett súlyos korlátozásokat vezettek be a munkavállalás, az utazás és a közéleti szerepvállalás terén is. Az ENSZ és több nemzetközi szervezet szerint az országban gyakorlatilag intézményesült a nemi apartheid (teljes szegregáció).

A most elfogadott törvény azonban újabb súlyos lépést jelenthet: a tálibok ugyanis már nemcsak korlátozzák a nők szabadságát, hanem jogi szinten is bebetonozzák a gyerekházasság intézményét.

Ez is érdekelhet: Az Egyesült Államokban letartóztatott iráni állampolgár rámutat a szudáni háborút szító fegyverek forrására