Egy vad tanulmány szerint az emberiség 900 ezer évvel ezelőtt majdnem örökre eltűnt

Egy 2023-ban megjelent, vitatott tanulmány szerint fajunk közel egymillió évvel ezelőtt nagyon közel volt ahhoz, hogy végleg eltűnjön a Földről. A Science című folyóiratban publikált kutatás nagy visszhangot keltett a tudományos világban, ugyanakkor a legújabb adatelemzések arra utalnak, hogy az emberiség talán soha nem táncolt pengeélen.

Az eredeti tanulmány szerzői egy FitCoal nevű számítógépes modellt fejlesztettek ki, amelyet több mint 3 ezer önkéntes genetikai történetének elemzésére használtak. Ennek segítségével nyomon követték mutációikat és meghatározták azokat a populációdinamikai tényezőket, amelyek a jelenlegi genetikai variánsok eloszlását eredményezték, írja az IFLScience.

Valóban veszélyben volt az emberiség közel egymillió éve?

Illusztráció. Kiemelt kép: depositphotos.com

A kutatás során az afrikai genomok között jeleket észleltek egy populációs „szűk keresztmetszet” körülbelül 900 ezer évvel ezelőtt. Az eredmények alapján az ősibb emberi közösség körülbelül 98,7%-a kihalt ebben az időszakban, így a globális népesség mindössze 1280 főre csökkent. Azonban azt a tényt, hogy ugyanezt a szűk keresztmetszetet nem észlelték a nem afrikai genomokban, soha nem magyarázták meg megfelelően, emiatt pedig sok szakértő megkérdőjelezte, hogy valóban bekövetkezett-e ez a feltételezett népességcsökkenés.

Az egyik kétkedő Dr. Aylwyn Scally a Cambridge Egyetemről, aki szerint bár a szimuláció jelezhetett egy ősi populációs összeomlást, más modellek nem reprodukálták. „Mindezek a módszerek a mai emberiségben jelen lévő különbségekre és az őseik közötti eltérésekre támaszkodnak ahhoz, hogy következtetéseket vonjanak le a múltról, de valójában amikor visszamegyünk több százezer évet, ezek a különbségek többsége egy közös ősbe olvad.”

Az emberiség múltbéli populációjának rekonstruálására számos statisztikai eszközt létrehoztak már. Bár mindegyik kissé eltérő, ezek mindegyike nagymértékben feltételezésekre és leegyszerűsítésekre támaszkodik. Scally szerint ezek az elkerülhetetlen feltételezések korlátozzák az összes ilyen eszköz megbízhatóságát.

Több tudós is saját elemzéseket végzett az utóbbi hónapokban, amelyek elítélő eredményeket hoztak. Például egy tanulmány felfedte, hogy a javasolt szűk keresztmetszet valójában lehetetlen észlelni mushi segítségével, míg egy másik tanulmány megállapította, hogy más bevett modellek is képtelenek ezt a népességcsökkenést kimutatni. Jelenleg nem világos, hogy miért van ez így. Az első tanulmány szerzői szerint ennek oka lehet, hogy a modelljük más koaleszcens rátát használ más eszközökhöz képest.

Egy újabb tanulmányban pedig arra jutottak, hogy a FitCoal túl egyszerű ahhoz, hogy pontosan modellezze az ősi populációdinamikát. A kutatók azt szerint a modell mesterségesen hajlamos arra, hogy szűk keresztmetszetre következtessen ott is, ahol valójában nincs.

Úgy gondolják, hogy ha az emberiség valóban ennyire közel került volna a kihaláshoz, akkor hasonló nyomokat kellene találniuk minden modern nem afrikai populáció genomjában. Az tény, hogy ezt a FitCoal nem észlelte csak fokozza annak gyanúját, hogy eredményei tévesek lehetnek.

Scally hangsúlyozta, hogy ha csak egy módszer képes észlelni egy adott jelet, akkor szükség van magyarázatra arra vonatkozóan, hogy miért lehet ez így. Meg kell magyarázniuk azt is, hogy miért egyedül az ő módszerük jutott erre a következetésre és senki másé nem.

Sok kutató kételkedik a FitCoal modelljének megbízhatóságában és ezért gyanítják, hogy az emberiség feltételezett népességi szűk keresztmetszete egyszerűen statisztikai anomália, vagy hiba. „A legtöbb ember számára valószínűbb az a magyarázat, hogy módszerük valamilyen szempontból reagál az adatokra egy különleges vagy szokatlan módon,” mondja Scally.

Érdemes elolvasni:

Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat